Teljes cikk - 2026. április

Realitások és lehetőségek

Kolumbia, Thaiföld, Kanada, Ukrajna

Trautmann Balázs

Avilág ma tapasztalható biztonságpolitikai felfordulása, a kiszámíthatatlanná vált Amerikai Egyesült Államok bizony erős hátszelet nyújthat a nála sokkal kisebb, de megbízható Svédország védelmi iparának is. Ennek egyik legnagyobb nyertese pedig a Saab lehet.

Pedig talán kevesen hittek abban még 1988. december kilencedikén, a kortárs vetélytársakhoz képest bizony aprócska, a 39-1-es oldalszámot viselő JAS 39-es prototípus első felszállásánál, hogy sikertörténet lehet az 51 perces repülésből. Ma, 2026-ban már tudjuk: ha kissé megkésve is, de a harmadik Gripen-generáció minden eddiginél fényesebb jövő előtt állhat. Persze  a már említett világpolitikai viharok még sok izgalmas pillanatot hozhatnak a svéd vállalat életében is…

Tervteljesítés

A Saab 2026. február ötödikén közzétett negyedéves pénzügyi beszámolójában minden korábbi, saját rekordot meghaladó összeg szerepelt, a hadiipari vállalat bevétele 2025 utolsó három hónapjában csúcsot döntött. Ebben kulcsszerepe volt a repülőipari, illetve a megfigyelési és felderítési üzletágainak. Az itt megkötött, komoly bevételt jelentő üzleteknek köszönhetően ugrásszerűen javult a cég pénzügyi helyzete is. S hogy ez mit jelent pontosan? 2025 utolsó negyedévében a beérkezett megrendelések összértéke elérte a 100 milliárd svéd koronát, azaz a 11 milliárd dollárt. „Ez a Saab valaha volt legjobb negyedéves eredménye”, emelte ki az érthető módon elégedett Micael Johansson, a vállalat vezérigazgatója. A remek számokat megtámogatta a Saab munkaerőbővítése is: a cég globális létszáma csaknem 28 000 főre nőtt. Ez pedig a tavalyi évben mintegy 3300 fős munkaerőfelvételt jelent. Ezt Johansson „a vállalat folyamatos és erős növekedési fázisának” nevezte, nem ok nélkül. A világon szinte mindenhol, de különösen az amerikai támasz nélkül maradó Európában komoly védelmi fejlesztésekbe fogtak. Ehhez le is kell gyártani a megvásárolt eszközöket: harckocsikat, rakétákat és persze a többfeladatú vadászgépeket. Ezek összeépítése azonban igen komoly szakértelmet, rutint és kiválóan képzett, jól megfizetett dolgozókat igényel. A Saab pedig a számok szerint befektet a jövőbe, több termékvonalának felfutását is várva.

Irány Dél-Amerika!

A cégvezető által említett sikerek egyik alapeleme volt 2025-ben az elnyert kolumbiai üzlet. Ezzel az egyelőre eléggé döcögősen működő Gripen-gyártósorral is rendelkező Brazília után a második amerikai állam választotta az alaposan továbbfejlesztett Gripen NG-ket. Kolumbia kormánya novemberben írt alá szerződést összesen 17 Gripen vadászgép beszerzéséről, mintegy 3,1 milliárd euró (3,6 milliárd dollár) értékben. A szokatlan mennyiségbe 15 együléses JAS 39E és két, át- és kiképzésre is kiválóan alkalmazható, kétüléses JAS 39F fért bele. A dokumentum szerint a gépeket 2026 és 2032 között veheti majd át a légierő. A szerződés része természetesen egy fegyverzet-csomag, valamint kiképzési, üzemeltetési és logisztikai támogatás is. Megjegyzendő, hogy ez azon ritka esetek egyike, amikor a Gripen sikeresen ütötte ki a nyeregből az amerikai exportkirályt, a Lockheed Martin F-16V Block 70/72 Vipert. És valószínűleg az sem véletlen, hogy a döntés már Donald Trump elnökségének izgalmakkal teli hónapjait követően születhetett meg. Ezt erősítette meg a kolumbiai elnök, Petro Gustavo az amúgy amerikai X közösségimédia-platformra feltöltött üzenetének egyik súlyos mondata is. „Haladunk tovább és a mostani sebességet kell tartanunk. Ilyen tempóban senki sem mer majd fenyegetni minket, sem kívülről, sem belülről.” Mint ismeretes, Petro meglehetősen heves és többfordulós, nyilvános szóváltásba keveredett Donald Trump amerikai elnökkel, nyíltan kritizálva az Amerikai Egyesült Államok térségbeli katonai erőfelvonultatását és Washington háborús fenyegetéseit. És akkor még hol volt a venezuelai villámakció…

Bevált: jöhet még!

De a dél-amerikai térhódítást megelőzte egy ázsiai siker. Igaz, itt a meglepetés azért kisebb mértékű, hiszen Thaiföld már régi és elégedett Gripen-felhasználó. A Királyi Thai Légierő (KongTup Arkard Thai) 7. repülőezredének 701. „Sharks” százada üzemelteti Surat Thani repülőterén a B.Kh20 típusjelzést kapott, még 2008-ban megrendelt JAS 39C/D-ket. Az első példányok 2011 februárjában érkeztek meg, s 2013-ra vált teljessé a század, leváltva az alakulat által korábban használt, de már elavult Northrop F-5E/F Tiger II-eseket. A szokásos módon egy századra elegendő, nyolc egy- és négy kétüléses Gripenből eddig egy példány került veszteséglistára. 2017. január 14-én a Hat Yai repülőtéren tartott légibemutatón a földnek csapódott a 70108-as lajstromszámú JAS 39C: a pilótája, Dilokrit Patawee százados nem katapultált és így életét veszítette.

A légierő vezetése igen elégedett volt a típussal, mely kiválóan együttműködik a szintén a Surat Thani légibázison 2010 óta szolgáló S-100B Argus, helyi nevén B.K1 légtérellenőrző radarrepülőgépekkel. A Saab 340-es turboprop repülőgépre szerelt Ericsson Erieye aktív fázisvezérelt radarrendszer is bevált, a gépekből összesen kettő állt hadrendbe a 702. „Orcas” légtérellenőrző repülőszázadnál. A Gripenek kiválóan szerepeltek a 2025 május és októbere közötti rövid, de annál hevesebb légitámadások során is, így irányított fegyverzetükkel számos kambodzsai célpontot semmisítettek meg. Ez volt a típus első, éles bombákkal és rakétákkal végzett harci művelete.

Ha a vevő boldog, akkor vissza is fog térni: az ősi kereskedői bölcsességet támasztja alá az a 2025. augusztus 28-i bejelentés, melyek értelmében megkezdődik a generációváltás Thaiföldön is. A légierő a Peace Burapha-program keretében első körben három JAS 39E és egy JAS 39F változatot rendel meg. A vásárlás értéke 5,3 milliárd svéd korona (550 millió dollár) és a tervek szerint 2030 végéig kell hadrendbe állnia az új, továbbfejlesztett harcosoknak. Ez azonban csak az első vásárlás: a thai kormány tervei szerint a légierő összesen 8+4 Gripent kaphat, de ezt költségvetési okokból két vagy három részletre bontják szét. Ehhez a svéd parlament, a Riksdagen már megadta a hozzájárulását, így az üzlet gyorsasága valóban csupán a thai pénzügyminisztérium forrásain múlik. A svéd cég emellett külön megállapodást írt alá a Thai Királyi Légierővel egy „átfogó kompenzációs (offszet) csomagról, amely jelentős technológiatranszfert, ipari együttműködést és új beruházásokat tartalmaz Thaiföld gazdaságának több szektorában”.

Az új repülőgépekkel a Nakhon Ratchasima légibázison állomásozó 102. „Stars” század F-16A/B Block 15 ADF Fighting Falconjait váltják fel fokozatosan. Ezeket Thaiföld még 2000 júliusában vásárolta meg. A korábban az amerikai légierőnél és a légi nemzeti gárdánál repülő, majd az újabb változatok megjelenésével feleslegessé vált példányok számítanak a legrégebbinek a mintegy 50, thai felségjelzést viselő Sólyom-flottában. A svéd gyártó minden bizonnyal örömmel hallgatta a thai kormány terveit, melynek értelmében 2035-re minden Fighting Falcont kivonnának a hadrendből - de ehhez új vadászgépek is kellenek majd. Akár már a Gripen NG-k újabb századai.

Egyelőre szó sincs a már említett, két S-100B Argus lecseréléséről. Pedig bevált váltótípus akadna, hiszen a Saab GlobalEye megoldása az Egyesült Arab Emirátusokban már hadrendbe áll, s más országok is megrendelték a modern, a turboprop B.K1-eseknél sokkal gyorsabb és nagyobb hatótávolságú, sugárhajtású légtérellenőrzőt. Ezek azonban drágák: a svéd légierő két S 106-osáért 710 millió dollárt kap a gyártó. Így nem váratlan lépés, hogy a Thai Királyi Légierő inkább a meglévő Saab 340 Erieye-ok korszerűsítésének részletein dolgozik már. Igaz, ez a projekt sem zajlik gyorsan: még 2020-ben kezdtek el körvonalazódni az elképzelések. 2025 június ötödikén azonban Punpakdee Pattanakul légimarsall, a haderőnem főparancsnoka bejelentette, hogy a repülőgépeket a teljes, azaz légi korai figyelmeztető és irányító (AEW&C) képességcsomagra fogják modernizálni. Ebben részt vesz a Saab is, hiszen a munkában partner a svéd védelmi anyaggazdálkodási hivatal, azaz a Försvarets materielverk (FMV) is. A projekt ugyanis szerves része a Peace Burapha-programnak is, így a már említett offszet-csomag egyik elemeként valósítanák meg. A nem hivatalos információk szerint a két „nagyvas” nem csupán az üzemidő meghosszabbításához szükséges, ipari szintű nagyjavításon esik át, de komoly fejlesztések történnek majd a radarok, a pilótákat segítő avionika, illetve a kommunikációs és a vezetésirányítási rendszerek területén is. Lars Tossman, a Saab repüléstechnikai üzletágának vezetője a június ötödikei sajtótájékoztatón hangsúlyozta, hogy a vállalat átadja az ehhez szükséges technológiákat, így a thaiföldi mérnökök jelentős szerepet kapnak majd a modernizáció végrehajtásában. Azaz várhatóan nem Svédországban, hanem helyben történik majd meg a két B.K1-es nagyjavítása és modernizálása. A tervek szerint hamarosan sor kerül a szerződés még kérdéses pontjainak tisztázása, így várhatóan már 2025 augusztus végére aláírás kerülhet a dokumentumokra.

Rossz szomszédság, amerikai átok…

Az amerikai belpolitika által okozott világszintű biztonságpolitikai felfordulás a Saab számára visszahozta a sírból a már elbukni látszó kanadai piacot is. A NORAD közös, integrált légvédelmi rendszert üzemeltető, két szomszédos állam kapcsolata viharsebesen romlott meg Trump elnöki beiktatását követően. Így nem meglepő, hogy a Saab vezérigazgatója, Micael Johansson is kifejezetten bizakodó a jövővel kapcsolatban. „Kanada esetében két külön területről is beszélhetünk. Az egyik ebből éppen a GlobalEye értékesítésére irányuló kampány, és mi erősen dolgozunk azon, hogy ez a beszerzés megvalósuljon.” A munka alapja a kanadai kormány azon erőfeszítése, hogy az eddiginél hatékonyabb védelmet építsen ki az Északi-sark területén is. Az eddig meglehetősen elhanyagolt térség egyre inkább felértékelődik, köszönhetően a globális éghajlatváltozás miatti felmelegedésnek. A Királyi Kanadai Légierő ugyanakkor manapság nem rendelkezik nagy hatótávolságú radarral felszerelt légtérellenőrző repülőgéppel. A jelenlegi elképzelések alapján 3,65 milliárd dolláros költségvetésből építenék ki az ország első ilyen flottáját. Korábban egyértelműen a Boeing-féle E-7 Wedgetail számított a legvalószínűbb győztesnek, de ez most, 2026-ban és az államközi kapcsolatok jelentős átalakulása miatt ez egyre kevésbé látszik valószínűnek.

Pont ezt látta meg lehetőségként a Saab is. A GlobalEye bemutatkozott a 2025 májusában megrendezett CANSEC 2025 védelemipari szakkiállításon is, ahol a cég nyomatékosította: továbbra is készen áll a típus eladására és támogatására Kanada számára. S persze nem felejtettek el emlékeztetni minden látogatót: a svéd megoldás alapja éppen a kanadai Bombardier gyár Global 6000-es és 6500-as üzleti sugárhajtásúja.

Ami viszont talán még nagyobb durranás (és persze üzleti siker) lenne, az az amerikai F-35A Lightning II-esek mellett a JAS 39E/F Gripenek kanadai hadrendbe állítása. A típus jól ismert a Királyi Kanadai Légierő és az ottawai kormány számára is, hiszen a 2023-ban amerikai győzelemmel zárult versenyben már részt vett. Akkor azonban az ötödik generációs képességek és a szoros szövetségi viszony többet nyomott a latban. Az idő gyorsan elszállt, a Fehér Ház is elfordult korábbi barátaitól, így ma már egyre több kanadai szakértő is stratégiai hibának tartja a 88 darab Lightning II-esre épített légierőt, mint jövőképet. Igaz, február elején a kanadai kormány a már korábban megrendelt 16 példány mellett újabb 14 géphez fizette ki a hosszú távú gyártási folyamattal előállítható alkatrészeket, így ma már biztosnak vehető, hogy legalább 30 F-35A kanadai színeket kap majd. Ezzel együtt Kanada azonban már azt is vizsgálja, hogy miként lehetne megszüntetni az Amerikai Egyesült Államokkal kialakult függőségét - azaz hogyan lehetne kialakítani szuverén képességeket a légierő területén is.

Ebben persze a Saab maximálisan segítőkész: mint a vezérigazgató hangsúlyozta, minden részletes információt megadnak, amire szükségük lehet ahhoz, hogy pontosan megértsék, milyen lehetőségeket jelentene ez Kanadának. „Milyen gyorsan tudnánk megvalósítani a technológiai transzfert? Mennyi idő alatt tudnánk felépíteni egy Gripen végszerelő központot Kanadában? Hogyan lehetne ezt beintegrálni a vadászgép-üzlet exportpiaci perspektívájába?” - emelt ki néhány izgalmas kérdést Micael Johansson. Hozzátette ugyanakkor, hogy ez a legmagasabb szintű politikai döntésnek számít és egyelőre nincs információjuk, hogy mikor születhet meg a kormány elképzelése a Gripen NG-k esetleges megvásárlásáról, pláne helyi összeszereléséről.

Szándéknyilatkozat

A Saab emellett komoly reményeket fűz a kijevi kormány döntéséhez is. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök 2025 végén személyesen is meglátogatta a linköpingi gyártóüzemet. Az itt elhangzott, sajtónyilvános információk szerint 100-150 darab JAS 39E/F megvásárlásáról is szó lehet, ha sikerül megfelelő finanszírozási feltételeket kialakítani. „Szeretnénk, hogy Ukrajna a jövőben Gripen vadászgépeket állítson hadrendbe.” - tette hozzá a vezérigazgató - „Ezen dolgozunk mi is. Reményeink szerint a finanszírozási oldal is rendeződik és akkor mi is felkészülhetünk az ipari együttműködésre Ukrajnával.” A Saab emellett jelentős erőforrásokat felhasználva dolgozik a JAS 39E gyártási kapacitásának éves 36 repülőgépre történő bővítésére is. Ez részben a remélt ukrajnai nagybeszerzést is kiszolgálná, de a cég szerint a következő évtizedben már bizonyossággal várható európai újrafegyverkezési folyamatok légierős részét is megfelelő gyártókapacitással felvértezve kell támogatnia a cégnek.