Új szám - 2024. november

Bizonyíthatnak az F-39e gripenek

Trautmann Balázs

2018 után 2024-ben ismét megrendezik a Cruzeiro do Sul, azaz a CRUZEX nagyszabású, nemzetközi légi hadgyakorlatot Brazíliában. A Natal központú kiképzési esemény kiemelt fontosságú és komplexitású Dél-Amerikában, kis jóindulattal akár a brazil Red Flagnek is lehet nevezni. Lesznek újoncok és lesznek búcsúzók: és az is biztos, hogy valóságos típuskavalkád várható. Tovább »

Mopedvadászok háborúja

Trautmann Balázs

A 2010-es évek szíriai polgárháborújában aktív ISIS iszlamista terrorszervezet nagy nyilvánosságot kapott akciói (emlékezzünk, ők közvetítettek először a gépjárműbombával útnak induló öngyilkos merénylők akcióit nagy felbontású drónkamerák segítségével a levegőből) és az ukrajnai háború bebizonyította: az olcsó, halálos, pilóta nélküli légi járművek elterjedése egy egészen újfajta kihívást támasztott a katonai vezetőkkel szemben.

Az atombomba árnyékában

Sáry Zoltán

Magazinunkban korábban bemutattuk, hogy a Luftwaffe hogyan alakult újjá a második világháború után. Egykori szövetségese, Japán valószínűleg rosszabb helyzetben volt: a pusztítás náluk talán még nagyobb károkat okozott.

Névadó ünnepség

Sáry Zoltán

Magazinunkban már többször is említésre került az SH-60-as haditengerészeti helikopter, ám eddig még nem mutattuk be részletesen.

Szomszédok nélküli kontinens

Horváth Viktor

Valamikor az összes földrész egy összefüggő egészet alkotott, a földtörténetben ezt szuperkontinensnek hívták. A katonai repülésben viszont kis mérete ellenére bízvást lehet így nevezni Ausztráliát. Hiába kisebb a többihez képest, a gépmadaraknak lényegében háborítatlan és végtelen légteret nyújt. Arrafelé nem sok légifolyosó szabdalja az eget és szinte mindig napsütés uralkodik. Alant pedig nincs sűrű településhálózat, sőt, a sivatagokban, pusztákon az élővilágot sem zavarja a sugárhajtóművek dübörgése. Persze ennek is van azért hátránya: ha el kell hagyni a gépet, nem biztos, hogy néhány órán belül újra a bázison találja magát a hajózó, és az éghajlat sem barátságos az emberhez.

21 év szolgálat

Filip Modrzejewski

A felénk kevésbé ismert, ám hazájában hatalmas népszerűségnek örvendő TS-8 Bies oktatógépből fennmaradt példányok többsége múzeumokban vagy közösségi helyeken kiállítva látható. Szerencsére a Lengyel Égbolt Alapítvány egyet üzemképessé varázsolt.

Fegyver helyett kamera

Kárpáti Endre

Spitfire. A második világháború brit ikonja vadászgépként vált ugyan legendává, de a távolfelderítő változatai is alaposan hozzájárultak a győzelemhez, fontos információk megszerzésével segítették a szövetségeseket.

Szárnyszegett repülők

Scheinring Endre

A második világháború idején a szövetséges haderőkben harcoló katonák között a Németország fölé berepülő stratégiai bombázók hajózói voltak a leginkább kiszolgáltatott helyzetben. A nagy hatótávolságú kísérő gépek megjelenéséig vadászfedezet nélkül, gyengén páncélozott bombázókkal repülő kötelékek nem ritkán megrendítő mértékű veszteségeket szenvedve tértek haza. Természetesen nem minden repülőgép lelövése járt együtt a teljes legénység pusztulásával. Ugyanakkor azon szerencséseknek, akiknek sikerült kiugrani a zuhanó gépekből, és a földet érés után nem estek azonnal a lebombázott települések lakói haragjának áldozatául, a kiszolgáltatottság egy újabb formáját kellett elszenvedniük: a hadifogságot.

Jobb sorsot érdemelt volna

Toldi Miklós

Minden készen állt a Fw 200 Condor bemutatására, melynek a tervezésnél tapasztalt lendülettel és elszántsággal látott neki a gyár szakembergárdája.

50 éve érkezett

Vándor Károly

A 9603-as az utolsónak gyártott magyar MiG-21MF-ek (9507-9515, 9601-9606) egyike. Gyártási száma 969603, szériaszáma pedig 9603 (a 96. széria 03. gépe). 1974. augusztus 19-én, három óra repülés után, natúr lakozott színben érkezett meg a 47. Vadászrepülő Ezred I. századához (Pápa), ahol 1979 márciusáig üzemelt (mechanikusa Szőke Sándor volt, ő tavaly hunyt el). 1979. március 30-án repülte át a kecskeméti 59. Vadászrepülő Ezred III. századához Róhr „Bence” József százados (üzembentartó mechanikus: Müller Róbert törzsőrmester, ő sincs már közöttünk). Tovább »

Hiperszonikus űrvitorlások

Vincze Miklós

Közismert történelmi tény, hogy az Amerikai Egyesült Államok politikai és katonai vezetőit, és még inkább közvéleményét valóságos sokkhatásként érte, amikor 1957. október 4-én a Szovjetunió egy interkontinentális ballisztikus rakéta segítségével a világon elsőként műholdat juttatott az űrbe. Ez a „Szputnyik-sokk” szinte pánikszerű jelleget öltött, a sajtó drasztikusan eltúlozta a szovjet műholdak jelentette nemzetbiztonsági kockázatot. Ám a Szputnyik hatására ébredező „harci kedv” és megnyíló pénzcsapok olyan projektek kidolgozásához vezettek, amelyek messze megelőzték korukat, s akkor is fontos hatást gyakoroltak az űrhajózás fejlődésre, ha végül nem valósultak meg. Háromrészes cikksorozatunkban ilyen „sosem volt, de majdnem lett” tervekből szemezgetünk az asztronautika hőskorából.

A hellcat pokoli pilótája

Varga Csaba Béla

David McCampbell mind a mai napig az amerikai flotta egyik legnépszerűbb világháborús hősének számít. Csupán két honfitársa ért el több légi győzelmet, mint ő, és a hírnévre azért is rászolgált, mert előfordult, hogy egyetlen életveszélyes bevetése során mindenki másnál több ellenséges gépet sikerült megsemmisítenie. A haditengerészek az Ászok ásza becenevet adták neki. Meglepő, de a repülős pályafutása meglehetősen dicstelen módon kezdődött.

Velünk élő múlt

Magó Károly

1945 március elején három magyar vadászpilóta tűnt el, feltehetőleg szovjet katonák ölték meg őket, miután az ellenséges vonalak mögött földet értek.