Teljes cikk - 2016. január

Földi célpontok ellen

Képességnövelés felsőfokon

Kővári László

JAS-39 Gripen rendszeresítésével légierőnk világszínvonalú képességekkel rendelkező többfeladatú vadászbombázók birtokába jutott, azonban különböző okok miatt a rendelkezésre álló lehetőségeket csak kis részben használtuk ki. Mint ismeretes, a JAS betűszó azt jelenti, hogy a Gripen a vadászgépek klasszikus feladatain felül csapásmérőként és felderítőként is alkalmazható, az utóbbi két feladatkör azonban nálunk erősen korlátozott mértékben realizálódott.

A földi célpontok megsemmisítéséhez az amerikai AGM-65 Maverick rakéta két változatát rendszeresítettük kis mennyiségben, amelyek ugyan kiváló fegyverek, de felhasználási területük korlátozott, ezenfelül jóval költségesebbek a többi szabadon eső precíziós irányítású eszközhöz képest.

Hagyományos vagy irányított bombafegyverzetet nem rendszeresítettünk, pedig ezek napjaink légi hadviselésének alapvető fontosságú fegyverei, nem véletlenül integrálta több típusukat is a svéd SAAB a Gripenek fegyverrendszerébe.

Az a szokatlan helyzet állt elő, hogy a JAS-39-esek szolgálatba állítását követően vásároltunk a gépekhez öt ultramodern Litening III lézeres célmegjelölő konténert, amelyeknek azonban nem volt mit célra vezetni. Pilótáink ugyanakkor már gyakorolhatták szimulációs üzemmódban a precíziós bombázást, mégpedig a NATO-ban szokásos magas szinten, a JTAC előretolt földi megfigyelőkkel együttműködve. Éleslövészeteken azonban csak a gépek fedélzeti gépágyúi álltak rendelkezésre, amelyeket kis távolságból lehet hatásosan alkalmazni, és erre az esetek nagy részében nincs mód, mert veszélyes, hiszen ha az ellenfél a kézifegyvereken kívül más komolyabb eszközzel, pl. gépágyúkkal, netán MANPADS (hordozható) légvédelmi rakétákkal is rendelkezik, akkor lelőheti a repülőgépet. A korszerű irányított bombákat azonban az említett légvédelmi eszközök megsemmisítési zónáin kívülről is be lehet vetni, és ez nagymértékben növeli a repülőgépek biztonságát.

A bombafegyverzet hiányát szakmai fórumokon már több alkalommal említették, de érdemi lépés a közelmúltig nem történt. Aztán eldőlt, hogy a V4 EUBG FAC képességet hazánk vállalja magára. Magyarra fordítva ez a visegrádi négyek uniós közös harccsoportjának közvetlen légi támogatási képességét jelenti, amelyhez azonban elengedhetetlenül szükségesek a lézervezérlésű bombák. A közvetlen légi támogatás a saját csapatok közelében lévő ellenség pusztítása, amikor nagy a veszélye annak, hogy nem szándékosan kárt okozhatnak a hazai vagy szövetséges katonáknak. Sajnos erre már sok példa volt az elmúlt évtizedek háborúi során, ezért nagyon magas szintű képzettséggel rendelkező, gyakorlott földi irányítók és pilóták hajthatják végre.

2014 áprilisában döntötte el a honvédelmi vezetés, hogy megteremtik a Gripenek precíziós csapásmérő képességét, amelyre 2,8 milliárd forintos költségkeretet határoztak meg. A szűkös összeg természetesen nem teszi lehetővé nagy mennyiségű lézerbomba beszerzését, de a korlátozott számban rendelkezésre álló fegyverek segítségével megoldható a személyi állomány kiképzése, hiszen a veszélyes eszközök tárolása, szállítása, előkészítése, élesítése, biztosítása, gépre történő fel- és leszerelése rutinná kell, hogy váljon. Aztán, ha a szükség úgy hozza, egy koalíciós feladat során akár más országok készletét is fel lehet használni.

A Gripen fegyverrendszerében már integrálták a kiválasztott bombatípust, amelynek kezeléséhez viszonylag kis tömegük miatt nem szükségesek motoros targoncák, a meglévő kézi csörlők elegendők a gépre történő felfüggesztéshez. Ez olcsóbbá teszi a rendszeresítést, amelyre ugyanakkor az említett összeg nagyon kevésnek tűnik, ugyanis a CAS, vagyis közvetlen légi támogatás gyakorlásához plusz repült idő lenne szükséges. Ugyancsak kellene egy kiegészítő elektronikus egység a Litening konténerekhez, amelyek képesek lennének együttműködni a földi JTAC egységeknél meglévő ROVER terminálokkal. Ezek fotók, videofelvételek, célpontadatok továbbítására képesek, és az együttműködés színvonalát, valamint a célok megsemmisítésének hatékonyságát növelik.

A magyar Gripen-flotta precíziós csapásmérő képességének megteremtése terén a Maverick mellett a legnagyobb előrelépést 2015 őszétől az amerikai GBU-12 Paveway II lézervezérlésű bombák rendszeresítésének megkezdése jelentette. Pontosan nem ismert mennyiségű és változatú fegyver érkezik be fokozatosan, amelyekkel a jövő év elejétől elvileg bevethetők lesznek a Gripenek. A V4 országok közül így már csak Szlovákia lesz egyedül, amelynek légierejéből hiányoznak ezek az eszközök, a lengyelek az F-16-osokhoz, a csehek az L-159-esekhez rendszeresítették a GBU-12-eseket, de náluk is napirenden van a Gripenek hasonló felfegyverzése.

A lézerbombák rendszeresítése nagy előrelépés, ugyanakkor meg kell jegyezni, hogy ezek bevetése időjárásfüggő. Felhőzeten keresztül nem alkalmazhatók, legalábbis a repülőgép ebben az esetben nem képes a rávezetésére, de a földi JTAC-egységekkel együttműködve megoldható, amennyiben közvetlen légi támogatás a feladat. Az ellenség hátországában végzett bombázásnál jobb, ha kombinált lézeres és műholdas irányítási rendszerrel ellátott bombákat alkalmaznak, ezek integrációja ugyancsak megtörtént a Gripenen, azonban a kettős módozat miatt lényegesen költségesebbek.

A lézervezérlésű bombákról néhány éve már részletesen írtunk, ezért most csak röviden ismertetjük legújabb fegyverünket, a GBU-12-est.

Az USA-ban a hatvanas évek elején dolgozták ki a földi célpontok nagy pontosságú megsemmisítésének módszerét, amelyet röviddel később már gyakorlatban is alkalmaztak Vietnamban. 1972 végéig már 18 ezer különböző változatú lézervezérlésű bombát használtak fel, amelyek nagy többsége megsemmisítette a számára kijelölt célpontot. A kedvező tapasztalatok alapján végzett továbbfejlesztés eredménye volt a Paveway II típuscsalád, amelynek legkisebb tagja lett az 1976-tól rendszeresített GBU-12-es. Ez a 225 kg-os vagy másképpen 500 fontos tömegű Mk82-es „buta” bombán alapul, amelyet percek alatt fel lehet „okosítani” az irányító készlettel. Az orrgyújtó helyére rögzítik azt a közbetétet, amelyre felcsavarozható a kompakt félaktív önirányító berendezés elöl a gömbcsuklós felfüggesztésű lézerdetektorral, a termoakkumulátoros áramforrással, a pneumatikus kormánymozgató rendszerrel és az ezt kiszolgáló nagynyomású gázgenerátorral. A bombatest végén, a fenékgyújtónál rögzíthető az aerodinamikai stabilizálást biztosító szekció, amely a leoldást követően kinyíló felületeket tartalmaz.

Az önirányításhoz külső forrás besugározza a célpontot, az erről visszaverődő szórt lézerfényt érzékeli a bomba orrán lévő négy kis detektor. Ezeket úgy helyezték el négyzet alakban, hogy látószögük egy kis területen átfedi egymást. Ha csak egy „látja” a fényt, akkor helyesbítő kormányparancsot dolgoz ki az önrávezető rendszer egészen addig, amíg mind a négy detektorba egyszerre érkezik lézerfény. Ez azt jelenti, hogy a bomba pontosan a cél felé zuhan. A kormányzás meglehetősen durván történik, az egymással szemben közös tengelyen lévő felületek véghelyzetig térnek ki, és a kívánt irányba „lökdösik” a fegyver orrát. Megoldották azt is, hogy ha egyidejűleg több repülőgép támad egymáshoz közel lévő célokat, akkor a bombákat ne zavarhassa meg a többszörös visszavert lézerfény. Minden bomba a saját eltérő frekvenciáját veszi csak, a többit nem. Ez természetesen alapos előkészítést igényel a JTAC-egységekkel, ha a Gripen saját maga számára végez célmegjelölést a Litening konténerrel, akkor egyszerűbb a helyzet.

A GBU-12-es több változatban készül, az egyik legelterjedtebb precíziós irányítású fegyver, amelynek már tízezernél több példányát használták fel az elmúlt évtizedek háborús konfliktusai során kb. 60%-os eredményességgel. Az „egy bomba, egy cél” reklámszlogen természetesen nem igaz, a már említett korlátozó tényezők, úgymint a felhőzet, sűrű harctéri füst, sok esetben hiúsította meg a végső célra vezetést, ekkor a bomba csak kevésbé pontosan a közelben csapódott be. Remélhetőleg a magyar Gripenek élesben soha nem kényszerülnek a GBU-12-esek bevetésére, amelyek ugyanakkor komoly potenciáljuknál és lehetőségeiknél fogva elrettentő hatást is gyakorolnak.