Teljes cikk - 2014. április
Kék zászló Izrael felett
Ahol minden nap felér egy hadgyakorlattal
Kees Otten, Koos Heemskerk és Wim Das
ABlue Flag 2013 Izrael történetének legnagyobb szabású nemzetközi légi hadgyakorlata volt. Méreteiben a törökországi Anatolian Eagle hasonlítható hozzá, céljai és a lebonyolítás módja pedig az amerikai Red Flag mintáját követte, természetesen a helyi sajátosságok figyelembevételével.
Az izraeli légierő néhány éve még résztvevője volt az Anatolian Eagle gyakorlatoknak, de 2010-ben megromlott a viszonya Törökországgal, miután izraeli katonák halálos végű támadást intéztek egy Gázába segélyt szállító török hajó ellen. Erdogan török miniszterelnök felfüggesztette a két ország régebben jó katonai kapcsolatait, így Izraelnek másként kellett megoldania a nemzetközi tapasztalatszerzést. Olasz, lengyel, amerikai és görög részvétellel tervezték a Kék Zászlót, de a lengyelek nem közölt ok miatt végül kimaradtak. Noha az izraeli légierő hatalmas harci tapasztalattal rendelkezik, a NATO-ban alkalmazott harcászati elvekből, eljárásokból ők is tanulhatnak. A külföldi résztvevők számára elsősorban a számukra megszokottól eltérő terepviszonyok és körülmények jelentettek pluszt, és komoly kihívás volt a harcedzett vendéglátókkal végzett közös munka.
A gyakorlatra 2013. november 17-28. között került sor a Negev-sivatagban lévő Ovda légibázison, amely mindössze 60 km-re van az eilati üdülőparadicsomtól. Nem kevesebb, mint 60 külföldi gép érkezett, köztük az USAF F-15E Strike Eagle vadászbombázói az angliai Lakenheathből. Az olaszok AMX és Tornado típussal vettek részt, a görögök pedig F-16-osokkal. Az izraeli kijelölt alakulatok gépeivel együtt mindösszesen száz repülőeszköz és ezernél több katona volt részese az eseményeknek.
A felkészülés és végrehajtás során az angol volt a közös nyelv, ez nem okozott problémát a vendégek számára, hiszen a NATO-n belül ez a megszokott. Az izraeliek viszont otthon a hébert alkalmazták, ezért nekik ez újdonságot jelentett. A gyakorlat előtt ezért a részt vevő izraeli pilóták repülés közben már angolul kommunikáltak.
A gyakorlatot megtekintette Izrael Washingtonban delegált nagykövete, Dan Shapiro, aki szerint a katonai együttműködésre nagy szükség van, hiszen országát veszélyes szomszédok veszik körül.
Az Ovda légibázison kívül a Tel Nof és a Ramat David, Hatzerim és Ramon repülőtér egységei is részt vettek, de ezekről nem települtek át, mivel a kis földrajzi távolságok miatt erre nem volt szükség.
Nem közismert, hogy az izraeli légierőben is létezik olyan repülőalakulat, amelynek feladata az ellenséges erők imitálása. Repülés közben arabul kommunikálnak, és eltérő taktikát alkalmaznak, így természetes volt, hogy a gyakorlaton a "vörös" erőket ezek is alkották. "Ellenség" nemcsak a levegőben volt, hanem a földön is. Légvédelmi rakétákat imitáló eszközök, harckocsimakettek stb. tették életszerűbbé a repüléseket. Mivel a Red Dragon század csak korlátozott számú régi F-16-ossal rendelkezett, kiegészültek egy F-15-ös alakulattal is. A legtöbb repülés az ország déli, sivatagos területe felett folyt, amelynek légterét természetesen átmenetileg lezárták a forgalom elől.
A kéthetes intenzív eseménysort több ország megfigyelői követték a helyszíneken, pl. angol, német, bolgár, kanadai stb. katonák is jelen voltak.
Az olaszok különleges feladatokat is kaptak. Az együttműködés az izraeliekkel már nem új keletű, az elmúlt években rendszeresen települtek át izraeli gépek Szardíniára éleslövészetekre. Olaszországban alig van kis magasságú repülésre alkalmas terület a sűrű településhálózat miatt, a Negev felett kevesebb korlátozást kellett betartani. A mélyrepülés kitűnő álcázási lehetőség, az ellenfélnek rövidebb idő áll rendelkezésre a repülőgépek felderítésére. A feltételek részben hasonlatosak voltak az afganisztánihoz, ahol az olaszoknak már voltak tapasztalatai. Mivel csak kevésbé jó manőverezőképességű csapásmérő gépekkel voltak jelen, fokozottan igyekeztek elkerülni a "vörösök" vadászgépeit. Kis magasságban viszont nagyobb veszélyt jelentenek a hordozható légvédelmi rakéták, amelyek imitált indítását a Rafael fegyvergyár eszközeivel végezték. A füstcsíkot húzó "rakéták" nagyon élethűen imitálták a vállról indítható fegyvereket, de ezek természetesen irányítás nélküliek voltak. A földi "ellenség" katonái elismeréssel nyilatkoztak az olaszokról, akik hatásos kitérő manővereket végeztek a földközeli magasság ellenére.
Sor került komplex négy a négy elleni légi "összecsapásokra" is a vörösök és a kékek között. Ebben részt vettek a Bat (Denevér) század F-16I "Vihar" típusú gépei, amelyek elsődleges feladata nem a légiharc, hanem a nagy távolságú csapásmérés.
Az F-15-ösök ellen manőverben természetesen nem lehettek jobbak, hiszen állandó felszerelésükhöz tartoznak az illeszkedő póttartályok, amelyek légellenállása és tömege nem elhanyagolható. A "Vihar" azonban korszerűbb fedélzeti elektronikával rendelkezik, mint a régi izraeli F-15-ösök, ez sok esetben kiegyenlítheti az egyéb hátrányokat. Sokat számít "élesben" az is, hogy az F-16I gépek elektronikus önvédelmi rendszere rendkívül fejlett, és nagyban segíti a találatok elkerülését. További előnye a típusnak, hogy lényegesen kisebb méretű, így vizuális észlelése nehezebb, mint a hatalmas szárnyfelületű F-15-ösé.
Az összecsapások kiértékelése során már alkalmazták azt a komplex rendszert, amely a gépek adatrögzítői által összegyűjtött információk alapján lehetővé tette az események elektronikus visszajátszását.
A gyakorlat eseményeiről a nemzetközi sajtót is tájékoztatták az Ovda bázison, ahol a 2-es hangárban számos televíziós stáb, elektronikus és nyomtatott médium képviselője vett részt. A washingtoni nagykövet is felszólalt, és hangsúlyozta, hogy Irán nukleáris politikája változatlanul veszélyt jelent a térségre, ami indokolja a katonai készenlét magas szinten tartását, ugyanakkor a Blue Flag nem irányult senki ellen.
A környező országok illetékesei számára azonban minden bizonnyal komoly nyomatékot jelentett a több ország közötti katonai együttműködés ezen formája, ami egy esetleges jövőbeni konfliktus esetén is működhet. A veszélyt nem szabad lebecsülni, a nagyobb problémát egyelőre a Kasszám rakéták jelentik, az újságírók szálláshelye közelében például a közelmúltban volt áldozatokkal járó támadás. Az érkezésüket követően nem volt felesleges óvintézkedés, hogy megmutatták nekik a legközelebbi óvóhelyet, a szirénák megszólalását követően azonnal oda kellett volna sietniük.
A Blue Flag, noha nagyszabású és látványos esemény volt, az átlag izraeliek számára nem jelentett rendkívülit, hiszen az ország légierejének gépei rengeteget repülnek, és nap mint nap megszokott látványnak számítanak.
