Teljes cikk - 2018. június

Nemzetközi környezetben

Mozgalmas év volt, van, és jövőre is az lesz

Tőrös István

Akecskeméti MH 59. Szentgyörgyi Dezső Repülőbázis életéről, az ott szolgálók munkájáról a közvélemény legtöbbször a hazánk légterébe azonosítás nélkül belépő utasszállító repülőgépekre riasztott Gripenek felszállása kapcsán szerez tudomást. Pedig minden évben számos kiképzési feladatot teljesítenek, hazai és nemzetközi gyakorlaton vesznek részt a kecskeméti vadászrepülők. Ugrik Csaba dandártábornokkal, bázisparancsnokkal - a teljesség igénye nélkül - ezeket vettük számba.

- Milyen évre emlékezhetett tábornok úr a nemrég megtartott éves értékelő és feladatszabó értekezleten?
- A katonai repülőbázisok, repülőterek élete szerte a világon egyfajta menetrend szerint történik minden évben. Tavaly is az elméleti felkészítéssel és a szakszolgálati engedélyek meghosszabbításával teltek el az első hetek. Az elmélet után a szimulátoros szint következett, Stockholmban a SAAB taktikai kiképző központjának képernyői előtt 19 hajózónk és négy fő vadászirányító eleveníthette fel az eddig hasonló körülmények között megszerzett tudását, illetve az újak megismerhették a virtuális harc világát. Ez része a Gripen szerződésünknek és a központ berendezéseivel valóban élethű szituációk „játszhatók el” a számítógépeken. Az elmúlt év nagy újdonsága volt néhány hajózónk számára a spanyolországi TLP COMAO-ban (Egyesített Légi Harcászati Vezetési Program) való részvétel, négy pilótánk kapott elméleti felkészítést, majd kettő a gyakorlati képzési szintet is teljesíthette a magyar Gripenekkel repülve. A tanfolyam elején két hétig elméleti, taktikai ismereteket oktatnak, majd a szükséges vizsgák után következik a harci alkalmazás négyhetes időszaka. A TLP nagy előnye, hogy nemzetközi környezetben történik a képzés, így az oktatók igyekeznek minden résztvevő számára a saját feladatain kívül kitalálni olyan gyakorlásokat is, ahol már a többi ország hajózóival együtt kell tevékenykednie. Az alapfokon kezdve végül már ők is lehettek mission commanderek, azaz a kísérő, majd a négyeskötelék-vezér szerep után ők a teljes COMAO vezetői, és akkor arccal előre, irány az ég és föld találkozása….

- A mission commander vizsgát letett pilóta mennyivel tud többet, mint egy századparancsnok?
- A NATO-ban a legfontosabb - akár a földi, akár a légi hadműveletek során -, hogy ahova megyünk, ott a szakemberek egy nyelvet „beszéljenek” a vezetési, irányítási terület vonatkozásában. Ez azt jelenti, hogy nem kell hosszabb időt az „összekovácsolással” tölteni, azonos parancsok, azonos végrehajtások történnek. A végzettség fontosságát mutatja, hogy például egy Tiger Meet gyakorlat tervezőkonferenciáján már jeleznünk kell: tudunk biztosítani mission commandert a közös műveletekhez. Ezt a tudást nemcsak megszerezni, de karbantartani is kell, mert ritkán adódik lehetőség egy magyar vadászpilóta számára, hogy akár 30-40 repülőgépet is vezethessen. Nagyon időszerű volt már a képesség megszerzése, hiszen ilyen kulcsfigurákra a kisebb nemzetek légierejének is szüksége van.

- A számos hazai gyakorlat közül melyek voltak a legfontosabbak a kecskeméti hajózók számára?
- Hagyományosan sor került a hazai tervezésű levegő-föld gépágyú lövészetünkre a hajmáskéri lőtéren a szolnoki JTAC katonákkal közösen. Sikeres az együttműködésünk a harctevékenységet földről irányítókkal, akik a tűzcsapások kiváltása előtt a még távolban repülő vadászgép pilótájával közlik a tökéletes célzáshoz szükséges adatokat. Hosszú múltra tekint vissza ez a fajta tevékenység, már a koreai és a vietnami háborúban is segítették ily módon a dzsungel felett repülő gépek személyzetét. A pilótának ott fenn valóban „térkép e táj”, a JTAC-esektől viszont informálódhat az alkalmazási térségről, hegyekről, utakról, céltárgyakról. Ahogy mondtam, hosszú folyamat volt a távcsőtől a lézer megvilágító készülékekig, és ma már úgy küldenek adatot, hogy nem is szükséges rádió kommunikáció.
Segítettük „csapatainkat” a Fire Blade nemzetközi gyakorlaton is, hiszen a helikopterekkel vívott harcokban a „lázadók” ellen mindig jól jön az égi segítség, számunkra pedig egy renegát harckocsi kilövése nem jelent gondot. A háromhetes Load Diffuser gyakorlat ugyanakkor már teljesen a repülésről szólt, az Ohio Nemzeti Gárdától érkezett F-16-osokkal közösen tervezhettünk feladatokat. Az amerikai nagykövetség ügyvivője csodálkozott is azon, hogy az érkezés másnapján már felszállhattak a gépek! A több mint 10 órás áttelepülés után a pilóták természetesen pihentek, de a műszakiak már azonnal elkezdték a gépek felkészítését másnapra, s a korábban érkezett állomány pedig reggel már a zónában várta az indítást. Ezt a gyorsaságot biztosítja többek között az is, amit a TLP kapcsán elmondtam: közös nyelv, közös végrehajtás, nincs szükség „ismerkedő repülésekre”, vagyis azonnal élesben mehetett minden. Mi több, a gyakorlat végül több nemzetivé vált, hiszen felvetettük az amerikaiaknak, jó lenne, ha a környező kisebb országok számára is adott lenne a lehetőség a közös gyakorlásra. Az igenlő válasz után pedig érkezhettek a csehek, szlovákok, szlovének és horvátok repülőgépei és helikopterei is, hogy részt vegyenek a légi műveletekben.
A betervezett gyakorlatainkon túlmenően augusztusban sor került egy rendkívüli angol-magyar közös repülésre is. A brit nagykövet úr régi kívánsága volt, hogy a két ország katonai kapcsolatainak erősítésére jöjjenek angol Hawk-ok Kecskemétre közös gyakorlatozásra, s nem utolsó sorban: ő is repülhessen a feketére festett kétüléses gépekkel.
A 100. századtól érkező gépek pilótáival igazán emlékezetes „légi csatákat” vívtak a kecskeméti hajózók. Egyébként is élményszámba mennek az egy-egy, vagy kettő-egy elleni égi küzdelmek, és most ráadásul profi ellenfeleink voltak, hiszen a szigetországban ez a század alakítja rendszeresen a „rossz fiúk” szerepét, ők a Red Force, így nagyon sokat tanulhattunk mi is tőlük. Számukra pedig szintén nagy élményt jelentett - a Nemzeti Gárdás hajózókhoz hasonló módon - megismerkedni a JAS-39-essel.
A fiatal pilótáink lehetőségei is bővültek az elmúlt évben, például Pardubicében a csehek létrehoztak a svédhez hasonló szimulátoros központot, s oda is küldhettünk kétszer egy hétre Kecskemétről hajózókat. Célunk az volt, hogy az első héten azok menjenek, akik már adnak készültségi szolgálatot, de még nem rendelkeznek távoli légi harc gyakorlattal, a második héten pedig a frissen TLP-n végzettek bizonyíthatták be tudásukat a szimulátorban. A 2016-ban módosított Gripen szerződés értelmében 2000 óra áll rendelkezésünkre egy évben, de az ünnepek alatt elrendelt Alfa-riasztások miatt 2050 repült órával zártuk az évet, először meghaladva a bűvös 2000 órás határt.

- Ősszel egy új fegyverrel is bővült a Gripen arzenálja.
- Sikerült az MK82-es hagyományos és a lézervezérlésű GBU-12-es bombáinkat tesztrepülések során függeszteni a szárnyak alá, ezzel a tervezés időszaka lezárult, hatékony levegő-föld fegyverzettel rendelkezünk, amelyek kipróbálása a közeljövőben megtörténhet.

- Az elmúlt évben két kecskeméti pilóta és felkészült, hogy a magyar Gripen is részt vehessen a nemzetközi légi bemutatókon. Hová sikerült eljutni?
- Valamennyi környező ország repülőnapjain ott voltunk, de a spanyol és a svájci nézők is megismerhették a JAS-39-es manőverező képességét. A régi együttműködést jelképesen is megköszönve ugyancsak részt vettünk az AWACS flotta 35. születésnapján Németországban. 2018-ra is vannak meghívásaink, de idén a külföldi „vendégszereplések” mellett lehetőséget kapunk hazai, civil szervezésű repülőnapokon is bemutatkozni a levegőben.

- Februárban egy régen várt eseményre került sor, megérkezett a 604-es és 605-ös lajstromszámú Airbus, a magyar katonai szállító flotta első két repülőgépe. Hol tart a személyzetek kiképzése, kik repülhetik majd az A319-eseket?
- A missziós váltások lebonyolítását is segítő két szállító gép érkezése és ünnepélyes átadása után egy hosszabb átvételi eljárásra került sor, és már megkezdtük a kiképzési repüléseket is. Ez nemcsak a pilótákra vonatkozik, hanem az utaskísérők és a load-masterek felkészítésére is. Alapvetően az Ancsa flotta kapitányai kapnak lehetőséget, hogy repüljék a technikai szintugrást jelentő Airbusokat - elég csak a digitalizált műszerfalra utalni -, de a tapasztaltabb Gripen állománynak is módja nyílhat rá, ha az egyszemélyes kabint kétszemélyesre akarnák cserélni. A jövő azonban mindenképpen a fiataloké, így örömmel köszönthettük Zolnai Lea hadnagyot, aki az Egyesült Államokban szerezte meg a pilótajogosítást jelentő szárnyakat az egyenruhájára. A kanadai NFTC utolsó három magyar résztvevője közül 2019-ben két fő már eleve a szállító repülő képzésre utazik ki.
Hasonlóan a Gripen átképzéshez itt is egy hosszabb folyamatról van szó, hiszen időbe telik, hogy az oktatópilóták mellett megszerezhessék a kellő jártasságot a szakszolgálati engedélyek különböző fokozataihoz. Az új szállítógépeik mellett 2020-ig az An-26-os is repül szállítási feladatokkal, hiszen az áttelepülésekhez szükséges berendezéseket ők tudják eljuttatni Svédországba vagy más európai helyszínekre.

- A 2018-as év tervezett eseményeinek egy része már megtörtént, de néhány nagyszabású gyakorlatra az év második felében kerül sor.
- Az első kérdésére visszautalva: természetesen 2018 is a szokásos módon Stockholmban kezdődött, tizenöt hajózó és öt vadászirányító utazott Svédországba, az immár tíz munkahelyre bővült kiképző központba. A fejlődést jelzi, hogy jövőre pedig már tizenkét „pilótafülke” várja az érkezőket.
A Tiger Meeten öt repülőgéppel vettünk részt Lengyelországban, és ha már ott jártunk, bemutatkoztunk a poznani repülőnapon is. Június közepén indul a Légi Fölény 2018 elnevezésű éleslövészetünk a svédországi Vidsel lőterén. Két hét alatt sor kerül levegő-levegő rakétaindításra, gépágyú lövészetre akusztikus érzékelőkkel felszerelt célzsák alkalmazásával, terepkövető kis magasságú repülésekre és először kipróbálhatjuk a levegő-föld fegyverzetünket is. Folytatódik az angol-magyar együtt­­működés, a nagykövet úr közre­működése révén - és a két véderő attasé aktív segítségével - Typhoonok érkeznek hozzánk, és Avianóból is útnak indul néhány amerikai F-16-os a közös gyakorlásokra. Természetesen a háttérmunka is fontos a készültségi szolgálat ellátásához, így például az éjjellátó készülékkel való gyakorló repülés és a légi utántöltési képesség fenntartása is.
A számos hazai gyakorlat közül kiemelkedik a szeptemberi Lion Effort 2018, amelynek Kecskemét lesz a házigazdája. Ez a Gripent használó országok közös rendezvénye. 2009-ben nálunk tartották az elsőt, 2012-ben Svédország, 2015-ben Csehország következett, s bár ebben az évben Dél-Afrikán lett volna a sor, de az európai országok a nagy költségek miatt más megoldást kerestek és Magyarország vállalta a gyakorlat lebonyolítását. Bízom benne, hogy felkészült és jó vendéglátói leszünk a nemzetközi JAS-39-es csapatnak.

- Legutóbb egy szomorú eseményen találkoztunk, vitéz Szentiványi János 98 éves korában elhunyt Puma pilótától vettünk végső búcsút Budapesten. A Puma örökség mennyire jellemző a mai vadászpilótákra?
- Külsőségekben és természetesen lélekben is tudjuk, hogy mivel tartozunk az elődeinknek. Hordjuk a Pumások babos kendőjét, Gripenjeinken ott az üvöltő Puma képe, s ameddig egészségük megengedi, mindig szívesen látjuk az egykori Messer pilótákat is a rendezvényeinken. Szentiványi „Sminyu” is gyakorta megfordult nálunk, a 94. születésnapján a tortán kívül még egy meglepetés is várta: Zakariás főhadnagy „elvitte” egy földi körre a betonon, hogy érezze, milyen a Gripen kabinban ülni. Amikor urnáját átszállították a temető Pantheonjába, egy géppár-áthúzással búcsúzott a jelenlegi Puma század az utolsó előtti második világháborús vadászpilótától.

- Egy kérdés erejéig már 2019 is szóba kell, hogy kerüljön, hiszen jövő évben a Baltic Air Policing áprilisi váltásában ismét a magyar Gripenek védik a Baltikum légterét.
- Beszélgetésünk után már kezdődik is a felkészítésünk, szakembereinkkel ismét Siaulia-ba települünk ki vezető nemzetként, bár még nem ismert, hogy kik lesznek a társaink. Hasonlóan a BAP 39-hez, ez is az egész bázist megmozgató feladat, hiszen valamennyi részlegünk részt vesz a műszaki felkészítésben és a logisztikai háttér biztosításában.