Teljes cikk - 2024. április
Szárnyaszegett halászsas
Csak papíron megoldott problémák
Trautmann Balázs
Nehéz szívvel kezdtem bele ennek a cikknek a megírásához, mivel a V-22 Osprey a legelső, róla megpillantott kép óta nagyon is közel áll a szívemhez. Nem egyszerű feladat, ha az embernek egy kedvencéről kell kevéssé bíztató híreket írnia.
Az elmúlt két esztendő során négy olyan repülőesemény is fűződött a típuscsaládhoz, amelynek eredményeként sebesültek és halottak maradtak a roncsok között. Ráadásul mindegyik esemény során csak békeidős kiképzést tartottak - azaz nemzetközi hadgyakorlatokon vagy oktatási feladatokon veszítettek el gépeket s embereket. Tragikusan sokat: a négy katasztrófa során összesen 12 tengerészgyalogos és nyolc légierős hajózó és különleges műveleti specialista hunyt el. Ez természetesen felkeltette a politika figyelmét - és ahol a szenátorok megszólalnak, ott az egyenruhások sok jóra nem számíthatnak…
Semmire sem jó?
„Műveletek végrehajtására nem alkalmas” - meglehetősen sarkos megállapítás ez és illik komolyan venni az ilyen kritikát, főleg, ha az a védelmi minisztériumtól érkezik. Szerencse a szerencsétlenségben, hogy ez csak egy, még a hadrendbe állítás előtt álló alváltozatról szólt. De nagyon kellemetlen, ha egy speciális feladatra optimalizált légijárműről van szó, amelyre évtizedeken keresztül számítana egy haderőnem vezetése.
A típuscsalád problémás gyermekének 2024 elején a Pentagon szakértői a CMV-22B változatot jelölték meg. Ez pedig valódi gondokat jelent az amerikai haditengerészetnek, hiszen a következő évtizedek során ezt szánták összekötő kapocsnak a nukleáris meghajtású szuper repülőgép-hordozók és a parti repülőterek között. Az utolsó 180 kilométer fuvarosának tervezték az Osprey speciálisan erre a feladatra optimalizált változatát. Maradt természetesen a billenőrotoros kialakítás, így a helyből fel- és leszállási képesség, ennek köszönhetően a hagyományos vagy elektromágneses katapultokra sincs szükség a visszaút során. A raktér mérete és a CMV-22B teherbírása lehetővé teszi, hogy a típusváltozat képes legyen a hordozók fedélzetére cipelni a „hagyományos”, azaz katapulttal induló és visszatérve az elfogókábelek és a géptörzsre szerelt fékezőhorog segítségével lelassuló, haditengerészeti F-35C, illetve a Lightning II-es család legbonyolultabb, cserébe helyből fel- és leszállni képes F-35B hajtóművét. Erre a célra a többször továbbfejlesztett, de ezzel együtt már veteránkorú C-2A Greyhound nem képes. Márpedig az ötödik generációs Lightning II-esek számítanak középtávon a haditengerészet legfontosabb csapásmérő és vadászképességének, így nem véletlen, hogy hajtóműveik szállításának lehetősége alapvető elvárás volt már a CMV-22B tervezésekor is. Ezt egyébként 2021 március elsején a haditengerészet 2. hordozófedélzeti repülőezredéhez tartozó 30. „Titans” többfeladatú logisztikai repülőszázad (VRM 30) hajózói és billenőrotoros gépe tesztelte először a USS Carl Vinson (CVN 70) fedélzetére érkezve.
A Pentagon műveleti tesztelésekért és vizsgálatokért felelős igazgatóságának (Office of the Director of Operational Test and Evaluation, DOT&E) típusokra lebontott, éves jelentése szerint azonban meglehetősen súlyos üzemeltetési problémákkal küszködik ez az altípus. A hibák sorozata több alrendszert is érint, egy közülük azonban magasan kiemelkedik megbízhatatlanságával. A bűnös a repülésbiztonság szempontjából igencsak fontos fedélzeti jégtelenítő rendszer, amely a dokumentum szerint egymagában a hibák 44 százalékáért felelős. Szintén nem elhanyagolható tulajdonsága a típusnak, hogy törzse nem túlnyomásos. Ezért vagy csak alacsonyan, a még oxigénben megfelelően gazdag légrétegekben haladhat (ez nagyjából 3000 métert jelent) vagy mind a hajózószemélyzetnek, mind az utasoknak oxigénmaszkokat kell viselnie. Az alacsonyabb repülési magasság a sűrűbb levegő miatt egyrészt növeli a gép üzemanyag-fogyasztását, így csökken a hatótávolság is, másrészt az időjárás viszontagságait is jobban megérzik a fedélzetén tartózkodók, és hosszú távon a sárkányszerkezet is.
Letiltva
A típus fekete napjaként vonult be a repüléstörténetbe 2023. november 23-a. Aznap a légierő különleges műveleti parancsnokságához (AFSOC) tartozó, az Okinawa szigetén létesített Kadena légibázison dolgozó 353. különleges műveleti repülőezred állományában használt egyik CV-22B gép szállt fel gyakorlórepülésre a Tokió melletti Yokota légibázisról. A gépen összesen nyolcan tartózkodtak, amikor helyi idő szerint délután 14.40-kor a Yakishia-szigettől nem messze a tengerbe csapódott. A közös, amerikai-japán kutató-mentő akció azonnal elkezdődött, de több napos kereséssel csak a nyolc holttestet találták meg. A Japánban is nagy visszhangot kiváltott légieseményt követően december hatodikán a típus teljes repülési tilalmáról döntött a védelmi minisztérium, mely a légierő mellett a haditengerészet és a tengerészgyalogság Osprey-eit is érintette. A tét nagy volt, több száz légijármű maradt a földön és a hadihajók hangárjaiban. Ugyanakkor nyomós okkal történt mindez: már a legelső vizsgálati eredmények is azt mutatták, hogy nem pilótahiba, hanem műszaki okok vezettek a gép és teljes hajózószemélyzete elvesztéshez. Az információkat értékelve a japán önvédelmi erők parancsnoksága is leállította a 14, általuk üzemeltetett Halászsast.
A baleset körülményeinek feltárásához és a katasztrófához vezető meghibásodás pontos beazonosításához azonban hónapokra volt szükség. Végül február hatodikán jelentette be a Pentagon, hogy minden kétséget kizáróan megállapítható az a mechanikai hiba, amelynek eredményeként decemberben lezuhant a CV-22B.
Bár hivatalos közlemény a repülőeseményt kiváltó műszaki hiba pontos megnevezéséről a cikk írásának pillanatáig még nem érkezett, de a kiszivárgott információk szerint ismét a két hajtóművet és a forgószárnyakat összekötő mechanikus erőátviteli rendszer katasztrofális hibájáról lehet szó. Ez a rendszer felelős azért, hogy az egyik hajtómű meghibásodása vagy leállása esetén a másik, nagy teljesítménnyel dolgozó hajtómű egyszerre legyen képes mindkét forgószárnyat meghajtani.
Az ismét szó nem véletlen: 2022 június nyolcadikán, szintén gyakorló bevetés közben San Diegotól 285 kilométerre keletre, sivatagos területen csapódott a földnek egy MV-22B. Az öt főnyi hajózószemélyzet életét veszítette. A kaliforniai Camp Pendletonban állomásozó gép a 3. haditengerészeti repülőezred 39. repülőcsoportjához tartozott. A helyszín miatt könnyebbnek bizonyult a roncsok begyűjtése, elemzése és az esemény okának pontos meghatározása. A 2023 júliusi, hivatalos bejelentés szerint a mechanikus erőátviteli rendszer tengelykapcsoló szerkezete hibásodott meg. Ennek során gyakorlatilag minden előjel nélkül „szétkapcsolt” a hajtómű és a forgószárny közötti speciális kuplungszerkezet majd pillanatokkal később újra visszakapcsolt. Eközben azonban olyan óriási erők és feszültségek keletkeztek, melyek a repülőgép rendszereinek végzetes meghibásodását okozták, így a pilótáknak esélyük sem nyílt a gép megmentésére, egy sikeres kényszerleszállásra.
A hiba ugyanakkor jól ismert volt már korábbról is: olyannyira, hogy 2023 februárjában az Osprey flotta egy pontosan meg nem nevezett részét szintén leállították a szükséges átvizsgálások és javítások idejére. 2022 nyarán a légierő különleges műveleti parancsnoksága alá tartozó CV-22B-k üzemeltetése közben két olyan eset is történt, ahol ugyan gépveszteség nem lépett fel, de a szerkezet hibája pontosan beazonosítható volt.
Az intézkedések eredményeként a típus védelmi minisztériumi programirodája 2023 júliusában bejelentette: 99 százalékkal sikerült csökkenteni az erőátviteli rendszerekben tapasztalt, nagyon súlyos károkat okozó hibák esélyét. Nos, ma már tudjuk: ez az optimizmus bizony finoman szólva sem volt indokolt és vélhetően újabb nyolc áldozatot szedett ugyanez a jelenség.
Vissza? Hogyan?
A hiba feltárása, elhárítása és a meglévő flotta ellenőrzése egy dolog - a repülőüzem újraindítása pedig egy másik. Az eltelt, több hónapos szünetnek köszönhetően a hajózók rutinja megkopott, engedélyeik megújításra szorulnak. Nem meglepő, hogy a meglehetősen bonyolult és hosszadalmas folyamatnak ígérkezik a billenőrotoros repülőgépek újra szolgálatba állítása, melyre a védelmi minisztérium az érintett haderőnemek parancsnokságával és szakértőivel dolgozza ki a terveket, emelte ki Chris Engdahl ellentengernagy, a Pentagon egyesített biztonsági tanácsának elnöke és a haditengerészet biztonságért felelős parancsnokságának parancsnoka.
Bár minden egyes haderőnem saját maga határozza meg, hogy mikor engedi vissza saját flottáját a levegőbe, „a tanács folyamatosan tárgyal az érintett parancsnokságokkal, a terve kialakítását, véglegesítését, illetve a döntésekhez fűződő kockázatok felmérését és kezelését segítve”, tette hozzá Engdahl ellentengernagy. Mint kiemelte a katonai repülés történetében már korábban is voltak teljes típusleállítások, de ilyen széles körben és egy olyan komplex platformmal, mint amilyen a V-22 Osprey - még sosem.
Így komoly és nagy felelősséggel járó feladat például annak megállapítása, hogy hány, szimulátorban eltöltött óra után kezdhetnek ismét dolgozni az oktatópilóták, az ő szerepük óriási lesz a „sima” hajózók tudásának felfrissítésében és a jogosultságok visszaállításához szükséges ellenőrző repülések végrehajtásában. Ezt követik majd az összetettebb, veszélyesebb repülési feladatok újra begyakorlásai, mint az éjszakai és a mélyrepülés, a légiutántöltés vagy éppen különleges műveleti és harci kutató-mentő feladatok végrehajtása.
Emellett döntések szükségesek persze a hónapokig pihenő gépek ellenőrzésével, karbantartásával, javításával kapcsolatban is. Az eltelt hónapok alatt tervezetten és rendszeresen beindították a gépek hajtóműveit, egyes fedélzeti rendszereket, hogy a várt „újraélesztés” esetén kevesebb meghibásodással találkozzanak majd a műszakiak. A tengerészgyalogság MV-22B-k egy részével pedig - szigorú ellenőrzések mellett - gurulásokat is hajtottak végre a repülőtereken.
Ne felejtsük el: alig több, mint fél esztendővel ezelőtt a Pentagon szakemberei már úgy hitték, a műszaki problémát sikeresen megoldották…
Helybenjárás
A legtöbb problémát természetesen a legnagyobb felhasználónak kell valahogyan kezelnie: ez pedig az amerikai tengerészgyalogság. A bőrnyakúak ugyanis a kis hatótávolságú légiszállítási képességük igen jelentős részét építették fel az MV-22B Osprey-ekre. A CH-46 Sea Knightok leváltására érkezett, közepes szállítógépekből 2023 végén közel 289 dolgozott a haderőnemnél - azaz a december hatodikai leállítását követően pihent a betonon és a hajókon. Ennek súlyos következményei lettek, melyek már rövid- és középtávon is nem várt nehézségeket és képességcsökkentést hozott a tengerészgyalogosoknak. Pont akkor, amikor gyökeresen alakul át az amerikai védelmi politika, sokkal nagyobb hangsúlyt fektetve a délkelet-ázsiai térségre. Kína erősödése és a két ország közötti viszony egyre feszültebbé válása miatt ugyan már 2012-ben, Barack Obama elnöksége alatt megszületett az új, immáron a térségre koncentráló stratégia („Pivot to East Asia”), de az afganisztáni és iraki háborúba ragadt Amerikai Egyesült Államok igazából csak a 2020-as évek elején „fordult” rá a kérdésre. Nos, az új elképzelések olyan expedíciós tengerészgyalogos egységeket jelentenek, melyek önállóan, akár szigetről szigetre haladva képesek felvenni a harcot a Meg Nem Nevezett ország offenzívája ellen. Ezt az elképzelést támogatja amúgy az amerikai légierő nemrég bejelentett repülőtér-felújítási programja is, mely a második világháborúban a térségben kiépített és használt, kisebb tábori repterek újraépítését, modernizálását célozza meg.
Szép dolog a repülőtér és a partra szállási képesség - ha nincs mivel leszállni, bajok lesznek. Ha nincs MV-22B, akkor a bőrnyakúak támadóképességének jelentős része kiesik. A tengerészgyalogságnak így már hónapok óta más platformokra kell támaszkodnia, ha cipelni kell valamit: maradnak a sokkal kisebb szállítókapacitású UH-1Y Venomok (a jó öreg Huey család legutolsónak szánt, alaposan modernizált változata) és a sokat látott, igen költségesen repülőképes állapotban tartható CH-53 Super Stallion-flotta, mely a nehéz forgószárnyas szállítóképességet jelenti. A gyorsreagálás alapvető feltétele a légiszállítási képesség - szakértők becslése szerint ennek legalább a fele esett ki a billenőrotoros gépek ideiglenes leállításával.
Igaz, a tiltás alól akadnak kivételek, méghozzá nemzetbiztonsági okokból. A 26. tengerészgyalogos expedíciós erő (26th MEU) a haderőnemen belül is elit magasabbegységnek számító, saját különleges műveleti képességekkel is rendelkező csapat „jogosult arra, hogy egy legalább altábornagyi rendfokozatú parancsnok engedélyével korlátozott műveleteket hajtson végre az Osprey-vel, sürgős műveleti szükségleteket támogatva”, közölte még december közepén Alyssa Myers százados, a tengerészgyalogság szóvivője. Az említett „háromcsillagos” szint a haditengerészeti erők központi parancsnokságának (Naval Forces Central Command) parancsnoka lesz. Vélhetően szükség esetén gyorsan megérkeznek a megfelelő engedélyek…
Nem baj, van másik?
A már említett közép- és hosszútávú tervek pedig az MV-22B és a szupernehéz, vadonatúj CH-53K King Stallion helikopter kettősére épülnek. Ez utóbbi program ugyanakkor még csak a felfutás időszakában van: a típus 2022. április 22-én kapta meg a korlátozott műveleti alkalmasságról szóló engedélyt. A jelenlegi kilenc gépes, még tesztelésre használt flottát az eredeti elképzelések szerint akár 200-nál is nagyobbra fogják bővíteni, de ehhez idő kell.
A kieső szállítási képességet elméletileg haditengerészeti forgószárnyasokkal is megpróbálhatják pótolni. A Sikorsky MH-60R-ek teljesítményükben és a szállítható tengerészgyalogosok és felszerelések tekintetében azonban sokkal inkább az UH-1Y-okhoz hasonlóak, s elsődlegesen nem is a légiszállítás a fő feladatuk: tengeralattjárókra és hadihajókra vadásznak. Azt sem szabad szem elől téveszteni, hogy egy erőszakos partraszállás légi elemeinek végrehajtása meglehetősen speciális képzést igényel, így nem várható el ezek készségszintű ismerete a derék tengerész hajózóktól sem.
A rutint az MV-22B-k legénysége megszerezte, hiszen a tengerészgyalogság Osprey-változata 2007 júniusában érte el a kezdeti műveleti képességet, így a típust hamarosan éles bevetésre is használni kezdték Irakban. A helikoptereknél sokkal gyorsabb Halászsasok a földön harcoló egységek számára szinte összezsugorították a hadszínteret, legyen szó sürgős utánpótlás-szállításról, harci kutató-mentő feladatról vagy különleges műveletetek támogatásáról. A (near) peer-to-peer, azaz a teljesen vagy nagyjából azonos szintű ellenséggel szemben (mint amilyen például Kína) vívott esetleges háború során is óriási szükség van egy, a partraszállást támogató, repülőfedélzettel ellátott America- és Wasp-osztályú hajóegységek, illetve az elfoglalni szándékozott partszakasz közötti, minél gyorsabb légihíd kiépítésére. Ehhez azonban működő Osprey-ekre, begyakorolt eljárásokra és persze megfelelően képzett hajózószemélyzetekre van szükség - többek között.
Nincs másik
„Egyetlen egyenrangú vagy közel egyenrangú ellenfél sem rendelkezik hasonló képességgel”, hangzik az egyöntetű szakértői és politikai értékelés a V-22 Osprey-családdal kapcsolatban. Így az áldozatok családtagjainak és egyes politikusok véleménye ellenére szinte kizárt a típus végleges leállítása és hadrendből kivonása. Egyszerűen nincs váltótípusa: egyetlen, jelenleg ismert merev- vagy forgószárnyas gép sem képes ellátni azokat a feladatokat, melyekre az Osprey-t jelenleg és a belátható jövőn belül alkalmazzák. A billenőrotoros technológia is sokat fejlődött 1989. március 19-e, a proto Osprey első felszállása óta - többek között éppen a V-22-esekkel történt repülőesemények, meghibásodások tapasztalatait feldolgozva. Az európai szemmel szinte felfoghatatlan pénzbőség ellenére valódi forráshiányban szenvedő Pentagon vélhetően a közeljövőben nem fog tudni elindítani egy méregdrágának ígérkező projektet egy váltótípus kifejlesztésére és tesztelésére: elég feladat lesz a B-21 Raider bombázóflotta kiépítése, a „lopakodó” KC-Z légiutántöltők, a hatodik generációs Eagle-utód vadászbombázó, az autonóm támadógépek integrálása, a C-17A Globemaster III-asok és a C-130J Super Hercules-ek leendő váltótípusának megtalálása, a közös, közepes szállítóhelikopterek programja… Kifelejtettem valamit?
