Teljes cikk - 2025. augusztus

Tapasztalatcsere

FireBlade 2025: vizsga éleslövészettel

Joris van Boven és Alex van Noije

Májusban különböző országok forgószárnyasai - és hajózóik - találkoztak a Nehéz Szállítórepülő Ezred pápai repülőterén. Ezúttal a magyar légibázis adott otthont Európa egyik legjelentősebb helikopteres hadgyakorlatának.

A Multinational Helicopter Training Center (MHTC) ezt a Blade néven futó gyakorlatsorozatot rotációs alapon rendezi. Így előbb-utóbb mindegyik tagállamra sor kerül, mint házigazda, szakkifejezéssel élve „fogadó nemzet”. Hazánk már több alkalommal is helyszínül szolgált, ezúttal a pápai bázisrepülőtéren. A fő célt természetesen a harcászati eljárások gyakorlása és továbbfejlesztése jelenti, melyben fontos szerepet játszik az oktató pilótákból álló „mentorcsapat”. Ők nemcsak megtervezik a feladatokat, hanem szorosan együtt is dolgoznak a végrehajtókkal. Az esemény mottóját a „Csapat, gyakorlat és bizalom” hármasa jellemezte, nem véletlenül: a COMAO (Composite Air Operations) műveletekre ez különösen igaz. A FireBlade abban különbözik a sorozat többi eseményétől, hogy - miként a neve is mutatja - a mozzanatok során éleslövészetekre is sor kerül.

Missziós alapokon

A Blade széria már hosszú időre tekint vissza, az MHTC számunkra is komoly tapasztalatokat eredményez. Szili Zoltán alezredes, korábbi Mi-24-es pilóta, jelenleg a szervezet parancsnokhelyettese, aki a portugáliai Sintra légi bázison tevékenykedik. 1992 óta repül, Hind hajózóként a magyar légierőben saját tapasztalatokkal rendelkezik a területen. 2016-tól négy éven át az European Defense Agency (EDA) keretében működő Helicopter Exercise Programban (HEP) tevékenykedett. Konkrétan harcászati kurzusokkal, illetve ilyen jellegű oktatók felkészítésével foglalkozott. „Amikor kiképzésről beszélünk, mindig komplett személyzetről van szó. Nemcsak helikoptervezetőt oktatunk, hanem csapatot, amibe a pilótákon kívül a fedélzeti technikus, a rakománymester, az ajtólövész vagy bárki más is beletartozik. Ők mindannyian közösen végzik a munkájukat.” Maga a rendszer bonyolult és egymásra épülő struktúra: az alap harcászati kurzus háromhetes szimulátoros tanfolyam. Az oktatói felkészítés már jóval magasabb szint: olyan szakembereket választanak ki, akik már a FireBladehez hasonló eseményeken is képesek oktatni vagy éppen mentorálni a személyzeteket. „A hajózók tőlük kapják a konkrét feladatokat, majd a tervezéstől a végrehajtáson át a kiértékelésig végig támogatják a katonákat. Rávilágítanak az erősségekre, illetve azokra a területekre is, melyeket még fejleszteni kell. Ez az egész nemcsak magáról a repülésről szól, hanem az egész harcászati helyzetről.”

A folyamat az iraki és afganisztáni hadműveletekkel kezdődött, 2007-2008 során a német és a francia elnökök találkozóin merült fel az együttműködés igénye. Akkoriban a missziók átalakulóban voltak: a két harctéren a klasszikus harctevékenység helyett egyre inkább a tapasztalatoknak a helyi erők felé történő átadására helyeződött a súlypont. „A hiányosság, melyet észleltek, a személyi állományt érintette: sem a franciáknak, sem a briteknek nem volt elegendő szakemberük erre a feladatra, különösen az orosz gyártmányú Mi-17-es és Mi-24-es típusokkal kapcsolatban. A probléma megoldására több nemzeti programot indítottak, melynek keretében a Közép- és Kelet-európai országokat kezdtek támogatni.”

Felkészülés

A FireBlade 2025 esetében a végrehajtói oldalt Rolkó Zoltán („Róka”) ezredes, a szolnoki MH Kiss József 86. Helikopterdandár parancsnokhelyettese vezette. 1986 óta repüli a Mi-24-es harci helikoptert, melyen több mint 3000 órával rendelkezik. Jelenlegi fő feladatát a H225M bevezetésének irányítása jelenti, melyet ő maga is repül. Elmondása szerint ezt a sorozatot második alkalommal rendezték Magyarországon. „Az első hazai FireBlade-re 2017-ben került sor ugyanitt Pápán, akkor a gyakorlat igazgató helyettesként tevékenykedtem.” Szerinte egy ilyen esemény két részre bontatható: a végrehajtás mellett fontos a logisztikai támogatás. Utóbbi szempontból a pápai bázissal kapcsolatban igen kedvezőek a tapasztalatok, ezért is ez került kijelölésre. Az ezredes szerint nemcsak helikopteres, hanem merevszárnyú rendezvényekre is igénybe szokták venni, mivel a nehéz szállítórepülők is itt települnek. „Hadműveleti szempontból a mi feladataink közé tartozik a gyakorlat megtervezése, például a szituációk megalkotása, melyek során a fő szempontot a képzési célok figyelembevétele jelenti. Ezeket az MHTC mentorai hagyják jóvá. Amikor ez megtörtént, akkor lehet megosztani a résztvevőknek, illetve hozzáfogni a végrehajtáshoz.”.

A jövő elkezdődött

A FireBlade 2025 egyik jellegzetes szereplője a magyar légierő Airbus H225M Caracal típusa volt. Az ország életében is fontos lépést jelent az, hogy a forgószárnyas közel áll az Initial Operational Capability (Kezdeti Bevethetőségi Szint, IOC) eléréséhez. Ez a modern platform jól jellemzi a hosszú évtizedeken át alkalmazott orosz helikopterekről a modern technikára történő áttérést. Rolkó ezredes úrnak köszönhetően betekintést nyerhettünk a programba, ráadásul első kézből szerzett tapasztalatait is megosztotta velünk. A típus megvásárlásának egyik alapját az jelentette, hogy a vezetés fejleszteni kívánta haderejének gyors reagálású képességeit, illetve választ adjon a jelenkor változó biztonságpolitikai kihívásaira. „A H225M beszerzéséről szóló tárgyalások 2018-ban kezdődtek, a 16 forgószárnyast tartalmazó szerződés aláírására a következő évben került sor. Nyár közepére már nemcsak a teljes flotta leszállítása megtörtént, hanem az IOC szintet is sikerült elérni. Ennek eredményeképpen nemcsak nappali, hanem éjszakai alkalmazásra is sor kerülhet. A Mil helikoptereken „felnőtt” ezredes szerint a Caracal igen előremutató technika, különösen a digitális technológia tekintetében. Ő maga gond nélkül teljesítette az átképzés követelményeit. Igaz, néhány idősebb pilótának nehezebben ment a régi analóg típusokról történő átállás. A 16 helikopterből négy a HForce csomaggal felszerelt verzió, melyeket 20 mm-es gépágyúkkal vagy nem irányított rakétákkal is fel lehet fegyverezni. Ez egy olyan univerzális opció, amely számos típusra integrálható: a 225-ösön és a H145M-en kívül például a H125M-re is. A tervezése során a Tiger harci helikopterrel szerzett tapasztalatokat is figyelembe vették. A rendszerbe a számítógépen kívül többek között sisakcélzó és optikai szenzor is beletartozik. Jól jellemzi a hatékonyságát, hogy 1,2 km-es távolságról a nem irányított rakéták találati pontossága 30 m.

Rolkó ezredes a Caracal képességeit említve azt is elmondta, hogy a FireBlade fontosnak bizonyult a hadrendbe állítás szempontjából is. A helikoptert egyébként úgy alakították ki, hogy a gyorszáraknak köszönhetően 30 perc alatt, minimális szerszám- és munkaigénnyel átalakítható legyen egyik szerepkörről a másikra. Ez a rugalmasság pedig harcászati szempontból hatalmas előnyt jelent. A hatékony HForce egyes elemei akár ugyanazok is lehetnek, mint a H145M esetében. A másik nagy előrelépést az avionika jelenti: robotpilótája, műszerezettsége, szenzorcsomagja mind-mind a legjobbak közé tartozik. A korábbi orosz technikához képest még markánsabb a különbség, leginkább az éjszakai képességek és az önvédelem terén. A Caracalhoz folyamatosan rendelkezésre áll a gyártói logisztikai támogatás és az Airbus pilótái is segítették a kiképzést.

Kicsi, de hasznos

házigazdák másik résztvevő típusa az Airbus H145M könnyű helikopter. A típust a 600 órával rendelkező Pivovárnyik Roland („Pívó”) hadnagy mutatta be. Ő maga nagyon kedveli a 145-öst: „A rendszerei nagymértékben segítik a kiszolgálását és a kommunikációt. Egy másik előny a pilótafülke kialakítása: ez különösen felderítő bevetések során jön jól, amikor tökéletes rálátásunk nyílik a harcászati helyzetre.”

A többfeladatú H145M ideális platform a különleges műveleti feladatokra. Ahogy Pivovárnyik hadnagy elmondta: „A két pilóta mellé általában öt utast veszünk a fedélzetre. Ez általában kétórányi repülési időt tesz lehetővé. Technikai szempontból speciális feladatok során akár a gyorsköteles kijuttatást is alkalmazhatjuk, de a legtöbb esetben maradunk a harcászati leszállásnál. A helikopter méretéből adódóan kis helyeken is tudunk landolni, de a 3700 kg-os súlynak köszönhetően a különleges műveleti katonák akár háztetőről is indíthatják a behatolást. Szükség esetén ejtőernyős ugrásra is van lehetőség.” A FireBlade során a magyar hajózók együttműködtek a hasonló típust üzemeltető szerb kollégáikkal, melynek köszönhetően sokat tanulhattak egymástól.

Alpesi precizitás

Lukas Rechsteiner alezredes a svájci légierő pilótája, egyben a gyakorlatra érkező kontingensük parancsnokhelyettese. Több évtizedes katonai szolgálata során forgószárnyasokon 6000, míg repülőgépeken további 2000 órát töltött a levegőben. Helikopteres karrierjét 1990-ben Alouette II-es, majd III-as gépeken kezdte, azt követően pedig AS332 Super Puma, illetve AS532 Cougar típusokra kapott átképzést. Ezeken oktatói jogosításokat is szerzett. Néhány évvel ezelőtt az EC635-ösre ült át, ami az Airbus H135-ös katonai változata. Jelenleg Dübendorfban állomásozik, ahol az egyik fő feladatát a fiatal pilóták oktatása jelenti. A magyarországi gyakorlat a két portugáliai esemény után a harmadik alkalom volt, hogy a svájciak részt vettek a Blade sorozaton. A fő célt természetesen a harcászati képességek továbbfejlesztése jelentette, elsősorban a földi erőkkel történő együttműködés terén. A főtiszt elmondása szerint a svájciak erősek a hegyvidéki repülésben és a személyszállítási feladatokban, ugyanakkor a klasszikus katonai szerepkörök esetében még van mit gyakorolni, különösen nemzetközi környezetben.

A FireBlade-re történő felkészülésről elmondta, hogy a pilótáik EC635-ösön kezdik karrierjüket: az alapképzést követően kis magasságú repülés, kötelékezés, illetve csapatszállítás következik. A klasszikus harcászati feladatokat már a Super Puma/Cougar család fedélzetén sajátítják el. Ezen kívül speciális bevetési szimulátor is rendelkezésre áll, illetve az önvédelmi rendszerek alkalmazására is van lehetőség. Az éjszakai, illetve a harcászati felkészítés elemeire jelentős részben a svédországi Vidselben kerül sor. A magyarországi gyakorlatra kijelölt állomány esetében alapkövetelménynek számított a legalább hároméves Super Puma/Cougar tapasztalat. Ezen kívül odahaza egy speciális kurzuson vettek részt, első körben EC635-ös típussal, majd a nagyobb helikopterekkel. A pilóták együtt gyakoroltak a loadmasterekkel, mégpedig a sajátjukhoz hasonló MHTC eljárások alapján. Néhány hajózójuk pedig Portugáliában elektronikai hadviselési, illetve COMAO bevetéstervező kurzuson is részt vett.

A FireBlade eseményeire három Cougarral érkeztek: kettő mindig a feladatokban vett részt, a harmadik pedig tartalékként funkcionált. Az alezredes szerint: „Magyarországon kedvezőbb lehetőségek vannak a helikopteres éleslövészetekre, mint Svájcban. A másik tényező - ami hasonló Portugáliához - a nyári meleg, így az ezen körülmények közötti repülést is tudjuk gyakorolni.”

Öreg, de megbízható

Az osztrák csapatot Chris Kappl őrnagy vezette, aki szintén a légierő állományába tartozik. Ő Tulln-Langenlebarból érkezett, ahol 2011 óta a többfeladatú helikopterszázad parancsnoka. 22 éve pilóta, Bell OH-58B Kiowa, illetve a hasonló Agusta Bell 206 Jet Ranger gépeken eddig 4000 órát teljesített. Nemsokára kezdi meg átképzését az új Leonardo AW169 típusra. „A jó öreg, ennek ellenére kiváló kiképző platformnak számító OH-58 Kiowával mind az osztrák fegyveres erőknél, mind külföldön számos gyakorlaton vettünk részt. Ez a típus 1976-ban állt szolgálatba, ami azt jelenti, hogy idősebb, mint jómagam, ennek ellenére egy igen egyszerű és megbízható helikopter.” Az őrnagy elégedett volt a csapatával: „Ausztriában előre készültünk a mozzanatokra. Már a tervezés során is bebizonyosodott, hogy valóban sokrétű feladatokkal fogunk találkozni. Az is kiderült, hogy a hazai kiképzés valóban magas szintű, ennek köszönhetően személyzeteink a több nemzeti környezetben is viszonylag könnyen tudtak boldogulni.” Az osztrákok nemcsak a Kiowát hozták el a FireBlade-re: az UH-60-as Black Hawkot és az Agusta Bell 212-est, sőt még a felderítő század merevszárnyú Pilatus PC-6-os gépét is. Utóbbi igen hasznosnak bizonyult: valós idejű és pontos adatokat biztosított a célterületről, a leszállóhelyről, illetve az ellenséges tevékenységről. A FireBlade egyik lényeges eleme az éleslövészetek lehetősége volt. Az osztrákok esetében ez érdekesen alakult: „Az OH-58-asaink számára Ausztriában is rendelkezünk megfelelő lőterekkel. Emiatt a típus szempontjából inkább a COMAO feladatokra koncentráltunk. Ezzel szemben az UH-60-ast üzemeltető századunk számára itt sokkal kedvezőbb éleslövészeti lehetőség van, mint odahaza, ezért ők inkább arra fókuszálnak, például az ajtólövészek képzésére.”

Újoncok

A szlovákok a Blade sorozaton először 2019-ben Csehországban vettek részt. Az ilyen eseményeken történő szerepvállalás egyre intenzívebbé válik, ehhez a politikai jóváhagyásra, illetve kormányközi megállapodásra is szükség volt. A szlovák pilóták közül Pablo százados Black Hawk gépparancsnokkal nyílt lehetőség beszélgetni, akinek a FireBlade volt az első nemzetközi gyakorlata. Ő 2020-ban kezdett repülni: az alap képzését odahaza Schweizer H269-esen és MD 500-ason kapta. Ezt követően Amerikában a Fort Novosel - a korábbi Fort Rucker - bázison vett részt elméleti, szimulátoros, illetve gyakorlati felkészítésen. Jelenleg 500 órával rendelkezik, ebből háromszázzal az UH-60-ason. A pápai gyakorlat komoly lehetőséget jelentett számára: többek között itt vett részt első alkalommal gyorsköteles feladatokban.

A gyakorlat egyik legérdekesebb résztvevője Szerbia volt, amely két helikoptert hozott: egy Mi-17-est és egy H145M-et. Előbbi elsősorban csapatszállításra, utóbbi pedig felderítésre és tűztámogatásra szolgál. Jó kérdés lehet, hogy ők miért csak most döntöttek a részvétel mellett? Bár déli szomszédunk a kezdetektől részt vett az MHTC programban és több más nemzetközi feladatban, hosszú időn át a hazai képességek jelentették a prio­ri­tást. Különösen igaz ez az ukrajnai háború kitörését követő időszakra, amikor minden külföldi részvételt lemondtak. Ez viszont napjainkra megváltozott és a szerb fegyveres erők a FireBlade 2025 kapcsán demonstrálhatták a H145M révén megjelenő modern képességeket. Ráadásul ezen helikopterek még a típuson belül is moderneknek számítanak, például már az ötlapátos forgószárnnyal rendelkeznek. Ez nemcsak nagyobb teljesítményt biztosít, hanem csökkentett vibrációt és zajt eredményez. A szerbek a fegyverzet tekintetében egy érdekes opciót is megvalósítottak: integrálták a nálunk is alkalmazott 80 mm-es Sz-8-as nem irányított rakétát. Ehhez hét csőből álló blokkot, illetve egy digitális illesztőt alkalmaznak, melynek köszönhetően nemcsak a régi szovjet, hanem a modern nyugati technikával is kompatibilissé vált. Sőt, a megoldásnak hála még a 145-ös HForce rendszerével is alkalmazható. Ezt a képességet egyébként a FireBlade során is demonstrálták.

Látványos bemutató

A FireBlade 2025 mozzanataira a koronát a befejező héten tartott látogatói nap jelentette, melyre a Balatontól északra található lőtereken került sor. A magyar Gripenek lövészetét követően a két nemzet H145M-jei következtek. Majd az osztrák Kiowák vették át a főszerepet: az általuk felderített terepszakaszra AB 212-es, H225M és svájci Cougar rakott ki szárazföldi katonákat. Az imitált tűzharcban „megsérült” bajtársak kimentését MEDEVAC konfigurációjú szlovák UH-60-as végezte. A záró képet nagyobb kötelék jelentette: a bevetés végén a katonák kiemelését szintén több nemzet helikopterei végezték.