Teljes cikk - 2022. november

Védőőrizet

„604-es, szálljon le a litván légi bázison!”

Tőrös István

Így szólíthatta volna fel a Magyar Honvédség A319-es Airbus-ának kapitányát a teljes fegyverzettel mellénk zárkózó Gripen pilótája, de ő a napellenző mögül inkább mosolyogva integetett, hiszen ez most egy előre egyeztetett és régen várt pillanat volt a szállítógép utasai számára.

Egyik barátom örökérvényű mondása szerint: szép dolog a hajnal - csak korán kell felkelni hozzá! Igaza van, de mivel 3 óra 45 percre szólt a gyülekezés a Litvániába utazóknak az MH 59. Szentgyörgyi Dezső Repülőbázis kapujánál, nem maradt más választás, mint az éjszakai autózás Kecskemétre.

A repülőtér valódi légikikötőként üzemelt a hajnali órákban. Az igazolványszámok ellenőrzése után a csomagok átvilágítása mellett „mérlegelés” is következett. Nem csupán a felszereléseket mérték le - és rögzítették a számítógépen - de a testsúlyt is. Erre minden bizonnyal a repülőgép súlypontjának meghatározásához volt szükség, mert a fedélzeti utaskísérők - katona hölgyek és urak - azt is kijelölték, hogy milyen elosztásban foglalhatjuk el a gép üléseit.

Szabályos utastájékoztatási és biztonsági bemutató a felszállás előtt, majd ahogy a kapitány kikapcsolta a biztonsági övekre vonatkozó világító tablót, azonnal felbolydult a rend a fedélzeten. Ami egy „civil” gépen megengedhetetlen, azt itt már megszokta a személyzet. Az utasok egy része türelmesen sorban állt az ülések közti folyosón, hogy elkészíthesse élete első fotóját az Airbus pilótafülkéjéről, és a személyzetről: Halmi Lajos századosról és Zolnai Lea főhadnagy elsőtisztről.

Itt ki kell kitérni a követendő példa bemutatására, hiszen a katonai sajtó munkatársaival és a szakma újságíróival együtt velünk utazott a bázis spotter-válogatottja is, akikkel szinte napi kapcsolatban állnak. Évente több alkalommal kapnak lehetőséget, hogy egy-egy kiképzési napot megtekinthessenek, és az ott készült remek fotóik villámgyorsan meg is jelennek az interneten. Manapság, amikor a toborzás az egyik legfontosabb kulcsszó a kommunikációs anyagokban, ennél jobb módszert nehéz lenne javasolni.

A Šiauliai Légibázisig 90 perc az utazás, így maradt időnk szórakoztatni egymást a három évvel ezelőtti látogatásunk emlékezetes epizódjával. Azért is érdemes felidézni, hogy mi történt anno, mert a világhálón a mai napig nagy nézettségnek örvend az akkor készült felvétel. Az idő tájt a spanyol EF-18M-ek szolgáltak az 50. misszióban a magyarokkal együtt, és két gépük a délután során az orrunk előtt emelkedett a magasba! Az ok: Szergej Sojgu orosz védelmi miniszter egy Tu-214-es fedélzetén Szentpétervárról Kalinyingrádba repült - és persze miért is adtak volna le repülési tervet, kapcsolták volna be a válaszjeladót, vagy vették volna fel a kapcsolatot a légi irányítással?

A spanyol géppár a protokoll szerint „elfogta” az utasszállítót, amelyet két felfegyverzett Szu-27-es vadászgép kísért szorosan - vigyázva a „Főnökre”. Miután a spanyolok megpróbálták közelebbről is szemügyre venni a nemzetközi vizek felett repülő különleges típust, az orosz balkísérő előbb csak megmutatta, hogy mi van az indítósínjein, majd látva, hogy ez nem hatja meg a spanyol fiút, teljes sebességgel „ráborította” a Szuhojt. Mivel televíziós stáb is utazott a miniszterrel, így az operatőrök végig rögzítették ezt a „kakasviadalt”, és már este sugározták is a televízióban.

2019-ben persze a mi játékunkat is elrontották, hiszen még délelőtt az érkezésünkre megrendezett „Tangó” riasztásból egyszer csak éles „Alfa” lett, nem voltak tekintettel rá, hogy már akkor szerettük volna megörökíteni a készültségi Gripenjeinket elfogási manőver közben. A géppár akkor menetközben váltott „élesre”, és indult a váratlan vendég elfogására. Megérte azonban kiböjtölni ezt a három évet, mert ezúttal - miként az akciófilmekben látni - mellénk zárkózott a két JAS 39-es, majd géppárban is, illetve a felhőbe süllyedve két oldalról, védőőrizetben kísérték az Airbus-t.

A bázison Ványik Attila alezredes, a magyar kontingens parancsnoka számolt be a Baltic Air Policing 60. váltás első másfél hónapjának történéseiről. Ezúttal is vezető nemzetként vagyunk kint Litvániában - a magyarokkal közösen települt Šiauliaiba a cseh légierő négy Gripen vadászgépe is. Ők most „továbbszolgálók” - a négy hónapos időszakot két hónappal megtoldották a számukra. Az észtországi Amariban német Eurofighter-eket lehet riasztani, a lengyelországi Malbork repülőteréről pedig olasz típustestvérek adnak készültséget. A szokásos menetrend sem változott: a baltikumi radarok adatait Ramstein (HQAAC) kapja meg, az utasítási lánc Uedem (CAOC), majd Karmelava (CRC), végül pedig a helyi harcálláspont (WOC), ahol már megszólal a sziréna!

Az eddig eltelt szolgálatot számokban mérve is látszik, hogy ez 2015-höz hasonlóan egy „békésebb” időszak. Akkor Szíriában voltak elfoglalva az orosz hajózók, most az ukrán-orosz front eseményei köthetik le a légierejük jelentős részét. Az igazi „forró nyár” 2019 volt, akkor 50 éles riasztással az orosz légierő szinte összes repülőgéptípusának dokumentált fotója felkerült a hadműveleti szoba falára.

A magyar hajózók 2022. augusztus 1. és szeptember 21. között 56 felszállást hajtottak végre, ebből hatszor igazi elfogás, 36 alkalommal pedig gyakorló riasztás kapcsán. Akadt példa „Sierra” ellenőrzésre is, amikor a NATO csak a protokoll betartását vizsgálta, és nyolc alkalommal még a felszállás előtt - de már a gépben ülve - kellett megszakítani a folyamatot. 16 kiképzőrepülés is történt, melyek során - leszerelt fegyverzettel - elfogásokat, 1x1 és 1x2 elleni közel légi harcot, látóhatáron túli „párbajt” gyakorolhattak a többi nemzet gépeivel közösen. Mindezek mellett akadt példa díszelgő repülésre, sőt a JAS 39 lehetőségeit kihasználva támogatták a litván Furious Wolf hadgyakorlat földi hadműveleteit is. Összesítve 123 óra 40 percet voltak a levegőben a magyar Gripenek.

Az alezredes ismertetőjében kitért arra is, hogy a közel 80 fős kontingens javarészét a kecskeméti bázis adja - váltásokban. Igyekeznek minden beosztásban és szakterületen dolgozó katonájuknak biztosítani a nemzetközi környezetben történő munkát, nem utolsó sorban pedig fiatal vadászpilótáik számára garantálni a hivatáshoz szükséges adrenalintöbbletet, amelyet egy „idegen”, felfegyverzett repülőgép azonosítása és dokumentálása jelent. Nemcsak a különböző szakterületek katonáit, de a repülőgépeket is cserélni kell a négy hónap alatt, hiszen akad olyan, amelynek közeleg a javítási ciklusa, s azt már Kecskeméten végezhetik el. Kisebb javításokra a helyszínen is van lehetőség, így az Airbus csomagterét kihasználva most is érkeztek alkatrészek a litván bázisra.

A beszámolót követően természetesen bemutatásra került egy gyakorló riasztás folyamata, amelyet velünk együtt megtekintett dr. Ruszin-Szendi Romulusz altábornagy, a Magyar Honvédség parancsnoka is, aki a gépek felszállását követően sajtótájékoztatón méltatta a látottakat, és elismeréssel szólt a magyar hajózók profizmusáról. A műszaki katonáknak a gépek kigurulását megelőző tevékenységét végignézve hasznos volt felidézni az Aranysas magazin, a GRIPENEK MÁGUSAI című sorozatát - valóban szemléletes példáját láttuk az ott leírt folyamatoknak.

Lehetőséget kaptunk a cseh Gripenek megtekintésére is - ezúttal ők örökölték meg az általunk korábban már használt „sátortábort”. Jövőjüket tekintve pedig nagyon kíváncsian várják a kormányszintű döntéseket, hiszen tárgyalások folynak a típus cseréjéről is: 24 darab F-35-ösre.

Köztudott azonban, hogy a SAAB ugyancsak tett ajánlatokat a cseheknek az együttműködés folytatására, sőt a közelmúltban még a JAS 39E verziót is bemutatták a nagyközönség számára.

A hazafelé vezető út mindig gyorsabban telik: a 13.30-as felszállást követően, elrepülve Varsó-Radom-Katowice mellett Esztergomnál „kapuztunk”, majd a főváros érintésével, Kecskemétet megkerülve délután már vissza is érkeztünk a hazai betonra.