Archívum - 2003. június

Bevetésen a B-1B Lancer

Kővári László

2003. április végén még nem tudni biztosan, de az eddigi információk alapján nem zárható ki, hogy a B-1B Lancer nehézbombázó bizonyult "Szaddam Huszein végzetének". Egy ilyen típusú gép semmisítette meg április 7-én Bagdadban a diktátor vélt vagy valós tartózkodási helyét.

Lézervezérlésű bombák

Kővári László

A lézer felfedezését követően szinte azonnal felmerült a katonai alkalmazás lehetősége, néhány éven, vagy egy évtizeden belül már "halálsugárral" működő fegyverek létrejöttét jósolták egyesek, ami mint tudjuk, mind a mai napig nem valósult meg (bár már tényleg a közeljövőben várható).

A kis energiájú lézerfény azonban egyéb, "másodlagos" feladatokra kiválóan alkalmasnak bizonyult, pl. a célok távolságának hajszálpontos mérésére, illetve célmegjelölésre.

Visszaszámlálás

Zord Gábor László

Ahhoz, hogy az amerikai repülőgép-hordozó úgy működjön, ahogy azt a tévénéző a képernyőjén, az iraki háborús tudósításokat nézve is "tapasztalja", rengeteg ügyes technikai megoldásra, évtizedek egymásra épülő technológiai fejlesztéseire volt szükség, nem beszélve az ezt létrehívó politikai szándékról. A teljesség igénye nélkül, a USS Truman fedélzetén tett látogatás tapasztalatai alapján ezek közül veszünk szemügyre most néhányat.

Ostromállapot

Zord Gábor László

Három hét alatt véget ért a legutóbbi (3.) Öböl-háború. A kezdeti meglepetéseket (vagy annak tűnő mozzanatokat) követően érvényesült az amerikai erőfölény, mely elsősorban az alkalmazott technikának, másodsorban a rugalmas harcászatnak tudható be. A győzelem azonban nem ad okot az önfeledt ünneplésre sok egyéb szempont mellett katonai aspektusból sem.

Baszra city, végállomás!

Márványi Péter

Ezt a háborút nem a CNN-nek rendezték. Erre a háború második napján kellett, hogy rádöbbenjen a megfigyelő krónikás. Paradox módon több is, de jóval kevesebb is volt az információ, amit a sajtó kapott. Több, mert a tudósítók egy része a harcoló alakulatok mögött mozoghatott közvetlenül, bár igazi tűzvonalba ritkán engedték őket, így aztán néhány kisebb ellenállási góc felszámolása közben egyes tévéállomások közönségének az az érzése volt a riporterek beszámolója nyomán, hogy hatalmas csata tanúja lehet. Viszont jóval kevesebb volt az információ minden olyan hadszíntérről, ahová viszont nem engedtek újságírókat.

Iljusin IL-38-as, a tengerész

Gál József

Az Iljusin-iroda IL-18-as négy légcsavaros gázturbinával rendelkező utasszállítógépe fontos mérföldkövet jelentett a szovjet polgári repülésben. Ez a repülőgép az amerikai Lockheed tervezte L-188 Electra orosz megfelelője, hasonló kialakítással, repülési és szállítási paraméterekkel. A típus sikere lehetőséget teremtett arra, hogy ne csak a polgári utasszállításban alkalmazzák, hanem használatba vegye VIP-szállítóként a szovjet kormány, illetve a haditengerészeti flotta légiereje is. A "besorozott" IL-18-asok közül egyértelműen az IL-38 May volt a legsikeresebb, egyben legelterjedtebb, amelyet még a mai napig is használnak mind a szovjet utódállamokban, mind a külföldi légierőkben. Erről a különleges tengeralattjáró-vadászról lesz most szó, de az elkövetkezőkben sort kerítünk az IL-18-as család többi katonai változatainak bemutatására is.

Délibáb az Alpok felett II.

Német Zoltán őrnagy

A Lopp Grande félelmetesen szép, de cseppet sem nehéz. Nagy sebességen teljes fáklyával 2 g-s túlterhelést kell létrehozni, és azt tartani. 4000 méterről 10000 méterig felszalad a repülő egy hatalmas előnyújtott bukfencben, a tetőponton a sebesség 200 km/h. Tauchert is csinálunk, az oroszok ezt harangnak hívják és Párizsban mutatták be a MiG-29-essel. Nem egy nagy szám, nem is erőltetjük tovább. Gyakoroljuk a leborítást is, a cél minél kevesebb magasságot veszíteni, de 1200 méternél kevesebbet egyszer sem tudunk kierőszakolni. Sokkal komolyabb figura a valze. Bizony legalább hármat meg kell belőle csinálnom, mire el merem mondani, hogy ezt már csak gyakorolni kell. 60°-os ugrás, majd rögzítem az emelkedés szögét. Finoman megindítom csűrővel valamelyik irányba, és igyekszem minél kevesebbet korrigálni. A gép folyamatosan engedi le az orrát, háthelyzetben kell vízszintesben lenni, aztán ahogy pörög tovább 60°-os zuhanás, abból egészen feljön, mire a szárnyak ismét vízszintesek lesznek. Nagyon jó koordinációs gyakorlat, bár ezt nehezen hiszi el, aki látja.

Szuperszonikus dervisek

Horváth Zoltán

A török légierő "Türk Yildizlari" vagyis a "Török Csillagok" nevű műrepülő köteléke nem csupán egyike a világ ritkaságszámba menő - alig 10 van belőlük - szuperszonikus vadászgépekkel bemutatkozó csapatának, hanem köztük is a legnagyobb létszámú. Hét db F-5A Freedom Fighterrel szerepelnek, szemben a többiekkel, akik legfeljebb hat db nagy teljesítményű, szuperszonikus sebesség elérésére is képes géppel. Így például, hogy csak a leghíresebbeket említsem, a "korelnökkel", a US Navy 57 éves Blue Angels századával, vagy a USAF - idén 50 esztendős - Thunderbirds-ével, melyek féltucat F/A-18-assal illetve F-16C-vel kötelékeznek. Vagy akár a svájciak Patrouille Suisse formációjával, melynek pilótái kilenc éve szintén F-5-ösökbe ültek át. De a típus korszerűbb, E "Tiger II" jelzésű változatából ők is, szokványos módon hat db-bal repülnek. Mivel a "Török Csillagok" bemutatóinak több mint 90 százaléka hazai közönség előtt zajlik, szerencsésnek mondhatjuk magunkat, hogy öt évvel ezelőtt Kecskeméten láthattuk és hallhattuk(!) műsorukat.

A La Manche forgószárnyas lovagjai

Koen Aerts

A környező országokhoz hasonlóan Belgium kormánya is drasztikusan csökkentette honvédelmi kiadásait a kilencvenes években, miután Gorbacsov reformjai véget vetettek a négy évtizedes kelet-nyugati szembenállásnak az európai kontinensen. A közvetlen fenyegetés megszűnése feleslegessé tette az addig hatalmas költséggel fenntartott katonai erő egy részét.

Tizennégykarátos repülő

Horváth Zoltán

1942. július 10-én Thies sorhajóhadnagy az amerikai flotta 41. felderítő-századának pilótája Consolidated PBY "Catalina" hidroplánjával éjszakai őrjáratozásból tért vissza. Az Aleut-szigetcsoport legnagyobb kikötője, Dutch Harbor felé igyekvő kétmotoros személyzete már alig várta a jól megérdemelt pihenést. A bázistól 50 km-re, keletre fekvő Akutan-sziget felett áthúzva az egyik szép zöld mezőn világosszürke, hátára fordult japán vadászgépet fedeztem fel. Amennyire csak lehetett leereszkedtem, hogy alaposan szemügyre vehessük a rettegett Mitsubishi A6M "Zerót". Törzsén, a farokrész közelében, jól látszott az alakulatát jelző, körbefutó sárga csík. Nem beszélve a szárnyain és két oldalán virító "fasírtokról", a japán felségjelzésekről. A légcsavar épnek tunt, és a sárkányon is csupán kismértékű rongálódás látszott. Úgy találtam, érdemes lenne közelebbről is megvizsgálni.

Hatvanöt éves a Magyar Légierő II.

Szepesi József

A Magyar Királyi Honvéd Légierő a második világháborúban felmorzsolódott. Repülőgépei, technikai és műszaki bázisai megsemmisültek. Személyi állománya a győztes hatalmak valamelyikének hadifoglya lett. Abból szabadulva, a hivatásos és a továbbszolgáló állományának jelentős része, a parancsnokok és a vezető beosztásokban szolgálatot teljesítők az itthoni politikai változások irányától megrettenve, szinte teljes egészében az emigrációt választották. Akik hazatértek, kevés kivételtől eltekintve a honvédségen és a repülésen kívülre kerültek.

Az esélytelenek bátorsága

dr. Mujzer Péter

Az Amerikai Egyesült Államok katonai hírszerzése által a Magyar, Román és Bolgár Hadseregről készített 1944-es kézikönyve szerint a Bolgár Légierő "számszerűen gyenge, rosszul karbantartott, elavult géptípusokból áll", a pilótákról sem volt jobb véleményük az amerikai ügynököknek. 1944 késő nyarára a nyugati szövetségeseknek 53 repülőgépét lőtték le, 71-et pedig megrongáltak Bulgária felett, 329 brit és amerikai hajózó esett fogságba, és 256 halt hősi halált a nem létező bolgár légierővel vívott harcokban.

Pilótasuli III.

Kárpáti Endre

Egy repülőgép statikusan stabil, ha egyenletes repülés közben valamilyen külső megzavarás hatására (például széllökés) magától visszatér az eredeti repülési állapotba a kormányok megmozdítása nélkül. Míg az ettől eltérő, statikusan instabil gépet a pilótának folyamatosan vezetnie kell, addig a statikusan stabil gépet lehet elengedett kormányokkal repülni. Bizonyos határokon belül sem a pilótának, sem a robotpilótának nem kell beavatkoznia az egyenletes repülés fenntartásáért.

3+1 Testőr Afrikában

Szabó György

2002. szeptember első hétvégéjén a Blois melletti Onzain repterén 22. alkalommal megrendezett ultralight repülős kiállítás - vásár - találkozóra több mint 400 motoros kisgép látogatott el, és a kiállítók száma is száz fölött volt. Az esemény központi látványossága két teljesen széria motoros sárkányrepülő volt, egy Air Creation és egy DTA, mindkettő az alig 50 lóerős, mezei 503-as Rotax motorral szerelve, burkolat, műszerfal, GPS és egyéb gyarlóságoktól mentes, egyszóval: mindkettő a lehető legbanálisabb. Olyan, amilyet bárki bármikor beszerezhet potom 7-8 ezer euróból. Hogy mégis mindig csődület volt a két repülő drótakadály körül, annak az volt az oka, hogy négy vállalkozó kedvű francia fiatalember úgy döntött, leruccannak velük Dakarba, mégpedig mindenféle földi asszisztencia nélkül.

"Goody" Guth háborúja

Tőrös Balázs

Steven Spielberg, Tom Hanks és az HBO jóvoltából a magyar nézők is láthatták az Elit alakulat címu sorozatot, amely az 506. Ejtőernyős Ezred Easy századának kalandjait mesélte el tíz, egyenként egyórás epizódban. Volt ennek az alakulatnak egy igazán érdekes alakja, akinek figurája végül is nem került be a végleges forgatókönyvbe. Forrest "Goody" Guth - felettesei parancsainak ellenszegülve - mindenhová magával vitte barátja 35 mm-es fényképezőgépét és minden tárgyat megőrzött, amely élete legnagyobb kalandjához kapcsolódik. Kövessük most végig az Elit alakulat útját Guth szemszögéből.

Monyino, az Orosz Légierő múzeuma

Zoltán Gyula

Moszkvától 38 kilométerre délkeleti irányban található az Orosz Légierő Múzeuma. Itt fellelhetők az orosz repüléstörténet különböző típusú repülőgépei, helikopterei, hajtóművei, fegyverzetei, mentőberendezései, melyek az orosz repüléstörténelem egész időszakát átölelik 1909-től napjainkig. Ezen kívül a bemutatótermekben közel negyvenezer repülőgépmakett, egyedülálló fényképfelvétel és ritka dokumentum van. A múzeum részletesen bemutatja az orosz repülés megalakulásának és fejlődésének fáradságos és hosszú útját. Említést érdemel, hogy az orosz légierő mellett az orosz polgári repülés és léghajózás történetét is megtalálhatjuk itt.

Mitsubishi Zero

ifj. Rácz László

A második világháborús japán repülőgépek között a Zero ugyanazt jelentette, mint Európában a Spitfire vagy az Fw 190. Szolgálati ideje (1941-45) alatt a típus sok változtatáson és fejlesztésen esett át. Használták haditengerészeti és szárazföldi védővadászként, vadász- és zuhanóbombázóként és kamikaze gépként egyaránt. A Zero (kódneve a szövetségeseknél Zeke) tervezője Jiro Horikoshi volt. A prototípus 1939 tavaszán repült először egy 780 LE-s Mitsubishi csillagmotorral. A makett eredetije, a Type 21 felhajtható szárnyvégű haditengerészeti változat, amelyből 740 darab épült. Kétharmaduk bevetésre készen állt a csapatoknál Japán hadbalépésekor.

Az 1941. december 7-ei, Pearl Harbour elleni támadáskor a csapásmérő erők vadászfedezetét e típus biztosította.