Archívum - 2006. március

Boeing F-15 K, a Lecsapó Sas

Kővári László

Legutóbb 2004 augusztusában foglalkoztunk részletesebben az amerikai típussal, azóta több olyan dolog is történt, ami miatt újra érdemes időt szentelni az alapvetően régi, de az elavulástól még messze álló harci repülőgépnek. A legmodernebb változat kivitele megkezdődött Dél-Koreába, született egy újabb exportsiker Szingapúrban, ezenfelül az USA-ban nyilvánosságra kerültek a típus csaknem összes változatának részletes, a hajózók és műszakiak oktatására is használt dokumentációi, beleértve a fedélzeti rendszerek felépítését, a repülési korlátozásokat és a teljesítményparamétereket is.

A Sea Skua hajó elleni rakéta

Kővári László

Az angol haditengerészet a hetvenes évek közepén döntött arról, hogy az állományukban lévő elavult francia AS12 rakétákat egy nagyobb teljesítményű típussal váltják le.

A CL.834 program kiírásainak a hazai Bae Dynamics cég (ma az MBDA része) terve felelt meg a legjobban, ezért ez nyerte el a megrendelést. A cél egy olyan hajók elleni rakéta kifejlesztése volt, amelyet legalább 15 kilométeres távolságból lehet indítani. A terv vitákra adott okot, ugyanis akkor a francia Aerospatiale már sorozatban gyártotta az akár 50 km-ről bevethető Exocet rakétát, amelyet az angol haditengerészet is rendszeresített. Az angol fejlesztésű fegyver hatótávolsága nem lett volna nagyobb, mint a hajóágyúké, amelyek ha nem is egyetlen lövéssel, de mégis jóval alacsonyabb költséggel semmisíthették meg a látótávolságban lévő vízi célokat.

Rotorlapátos Kígyók

Zsig Zoltán

Az Egyesült Államok tengerészgyalogságának különböző változatú AH-1-es helikopterei az elmúlt 35 évben több fegyveres konfliktusban repültek harci bevetéseket. A nagyobb háborúkon kívül a békefenntartó feladatokban is részt vettek, s számos esetben kellett a polgárháborús övezetekben végrehajtott mentőakciókban biztosítaniuk a szállítóhelikoptereket.

Dávid-csillagos légierő

Wim Das és Kees Otten

Izrael belső feszültségei és konfliktusai ellenére minden évben látványosan demonstrálja az ország egységét. A függetlenség napján minden autót két kis Dávid-csillagos zászlóval díszítenek fel, és az ünneplésből a légierő is kiveszi a részét. A nevezetes napon az ország északi részén lévő Ramat David légibázist látogattuk meg, ahol több harcigép-típussal lehet találkozni. Számos repülésbarát kedvence, az F-4 Phantom (amelyet Izraelben Kurnass, vagyis pöröly néven emlegetnek) és az A-4 Skyhawk azonban már csak elvétve látható, hiszen aktív szolgálatuk befejeződött.

A repülőteret kb. ötvenezren keresték fel a nyílt napon, és természetesen mindenkinek alapos biztonsági ellenőrzésen kellett átesnie. Ugyanígy volt ez az általunk meglátogatott Hatzor, Tel Nof, Sde Dov, Tel-Aviv és Hatzerim bázison is.

Repülőgép-varázslók

Wim Das és Kees Otten

Az Israel Aircraft Industries egy kiterjedt cégcsoport, amelynek tevékenységi köre átfogja a repülés és az azzal kapcsolatos részterületek teljes spektrumát. Ennek megfelelően sok embert foglalkoztatnak, a 14 500 fő Izrael legnagyobb vállalatbirodalmának alapját képezi.

Az IAI régen a légierő ipari hátterét biztosította, napjainkban viszont már - csúcsminőségű termékeinek köszönhetően - egy független, önellátó és a külföldi megrendelők körében is egyre ismertebb cég. Tevékenységi körüknek megfelelően szakosodva több divíziójuk alakult, amelyek működésébe betekintést nyerhettünk.

Rakéta-védőernyő

Trautmann Balázs

Az európai és a tengerentúli diplomácia egyik legfontosabb, szinte minden más témát háttérbe szorító feladata az iráni atomválság kezelése. Bár minden megszólaló bízik a helyzet békés rendezésében, az ősi bölcsességet (amely szerint ha békét akarsz, készülj a háborúra) szem előtt tartva nézzünk bele az iráni fél kártyáiba is!

A médiumokat figyelve érdekes kettősség észlelhető: sokkal több szó esik az esetlegesen fejlesztés alatt álló atomfegyverről, mintsem az azt célba juttató rakétarendszerekről. Márpedig egy tömegpusztító fegyver akkor tekinthető hatékony elrettentő eszköznek, ha reális esélye van annak, hogy adott esetben a célponthoz lehet juttatni. Iránnak ráadásul eléggé pontosan behatárolható ellenségképe van: az elsődleges célpont, nem is titkoltan, Izrael. Tőle alig elmaradva "csípte el" a második helyet az Amerikai Egyesült Államok, amely a környéken számos katonai támaszpontot is fenntart.

Tigrisek Québec felett

Stefan Degraef és Edvin Borremans

A hidegháború idején a NATO védelmi tervezői és a ma már középkorú repülést kedvelők számára az egyik legismertebb alakulat volt a kanadai fegyveres erők 439. százada, amely Európában állomásozott. Az 1. Canadian Air Group állományába tartozó alakulat a francia-német határ közelében lévő Baden Sollingen repülőtéren települt, és először a CF-104G Starfightert, majd a CF-18 Hornet típust repülte. Az európai "spotterek" számára a 439. "Tigers" század különlegességnek számított, egyedi díszítésű gépeik mindig ott voltak az évente megrendezett NATO Tiger Meeten.

A zászlóshajó

Temesvári Péter

A mediterrán térség vezető gazdasági és katonai hatalmaként Olaszország napjainkban is jelentős hadiflottát tart fenn, amelynek zászlóshajója a tengeralattjáró-elhárító helikopterekkel és AV-8B Harrier vadászbombázókkal felszerelt MM Garibaldi (C551) repülőgép-hordozó hadihajó. Ez az egység a legnagyobb itáliai forradalmárról kapta nevét, amely akár szimbólumként is értelmezhető, hiszen a Garibaldi repülőgép-hordozó létrehozása reformot jelentett az Olasz Haditengerészet (Marine Militare) gondolkozásmódjában a repülőgépekkel és azok alkalmazásával kapcsolatban. Ahhoz, hogy ez utóbbi állítást megértsük, vissza kell nyúlnunk a gyökerekhez, valamint át kell tekintenünk a repülőeszközök hordozására is alkalmas olasz hadihajók fejlődését.

A jenki fenegyerek

Horváth Zoltán

1921. szeptember 23-án, egy csendes és felhőtlen őszi napon amerikai felségjelzésű kötelék tartott a US Navy veterán csatahajója, az Alabama felé. A Mitchell dandártábornok vezette Martin MB-2-es, kétmotoros bombavetők rajokra váltak, és sorban lecsaptak a Tangier-sziget közelében békésen horgonyzó páncélos óriásra. Amíg az első gépek füst- és könnygázbombái a légvédelem megvakítását szolgálták, addig a következők foszfor- és repeszbombái a fedélzeti lőállások tengerészeinek harcképtelenné tételét. Aztán jött a 113, a 227 és a 454 kg-os rombolóbombák ledobása.

A kegyelemdöfést egy 907 kg-ossal adták meg, amelynek robbanása valósággal kettétépte az 1898-ban vízre bocsátott dreadnoughtot. Egy percen belül már csak az elmerült roncs helyén gomolygó füst emlékeztetett a katasztrófára.

Úti célunk Varsó!

Jánkfalvi Zoltán

A magyar repüléstörténet eddig megjelent írásaiban itt-ott felbukkant már néhány utalás vagy adattöredék a hazánk légterén át végrehajtott, Lengyelországba irányuló éjszakai szállítórepülésekről.

Ez idáig azonban nem sikerült valós képet kapnunk ezekről az akciókról és az ezek során elszenvedett veszteségekről. A téma egy olyan homályos foltja a Magyarország feletti légi események történetének, amely több figyelmet érdemel.

Dicsőségre ítélve

Horváth Zoltán

Göring birodalmi marsall 1940 augusztusának végén magához rendelte vadászezred-parancsnokait, hogy szemükre vesse fegyvernemük addigi sikertelenségét az angliai csatában. A nácik várakozásaival szemben ugyanis a RAF vadászrepülői még mindig képesek voltak visszaverni a Luftwaffe bombázóit. A német légierő dühöngő, testes fővezére befejezésként nekik szegezte a kérdést: "Mit kérnek ahhoz, hogy végleg legyőzzék a RAF maradékát?" Az egyik ünnepelt ász, Werner Mölders erősebb motorokat akart a Messerschmitt Bf-109-esekbe. A másik mesterpilóta, Adolf Galland pedig kapásból odavágta: "Kérem, szereljék fel ezredemet Spitfire-ekkel!" A kihallgatásnak ezzel vége is lett, mert a szemtelenségtől végképp felbőszült Göring faképnél hagyta őket. Reginald J. Mitchell, a Spitfire tervezője azonban annál nagyobb elismerést aligha kaphatott volna, mint hogy az ellenség is elismeréssel nyilatkozott gépéről.

A halál völgye

Zsig Zoltán

Az 1982-ben lezajlott ötödik arab-izraeli háborúról már több cikk is megjelent, de néhány esemény kevésbé ismert. Habár az izraeli légierő ismét fényes győzelmet aratott, a szír légierő is végig aktív volt a nagy veszteségek ellenére. A tevékenységével folyamatosan számolni kellett az izraeli repülőgépeknek és minden harcoló katonának.

Kereszt, csillag, kokárda

Kárpáti Endre

Romániában két gyűjtemény is számot tarthat a repülés története iránt fogékony utazó érdeklődésére. Meglepő módon mindkét katonai kezelésű múzeum a fővárosban, Bukarestben kapott helyet.

Darázsfészek

Zsig Zoltán

Izrael 1982-es libanoni Békét Galileának nevű hadműveletét követően a térség a föld egyik legveszélyesebb válsággóca lett.

A polgárháború egy virágzó országot döntött romba. A szemben álló felek szétválasztásának céljából, békefenntartó feladattal több ország is katonai erőket vezényelt Libanonba. Augusztus 11. után amerikai, francia és olasz katonai egységek érkeztek Bejrútba.

A többnemzetiségű erőket később több támadás is érte, emiatt harci repülőgépeket is a térségbe kellett vezényelni, amelyek szükség esetén a közvetlen légi támogatásukat hajtotta végre.

Az első "űrezredes"

Schuminszky Nándor

Lassan eléri a félezret azon űrhajósok száma, akik legalább 100 km-es magasságból és legalább egyszer lepillanthattak bolygónkra. Közülük kevesen látogatták meg eddig Magyarországot, úgyhogy egy-egy űrhajós megérkezése mindig nagy érdeklődést vált ki. Január 12-én újabb ritka pillanat adódott: ötnapos látogatásra hazánkba érkezett Jeffrey A. Hoffman amerikai űrhajós, akit Kovács Kálmán informatikai és hírközlési miniszter hívott meg az e-Magyarország program egyik előadójaként.

A magyar Delta

Gulyás Máté

Viszonylag ritkán szoktam már elkészült makettjeimhez hozzányúlni és átalakításokat vagy kiegészítő munkálatokat végezni rajtuk.

A MiG esetében azonban ez másként alakult.

A MiG-21-esekhez alkalmazható feljavító készleteket majdnem egy évig csináltam. Majd ezt követően először a PF, majd később az MF makettjét raktam össze. Amikor a több mint negyven műgyanta és ötven rézmaratott kiegészítővel feljavított repülő második tagját csináltam (az MF-et), amelynél az alkatrészek többsége szinte csak a festést illetően különbözött, már éreztem, hogy a magyar gép a PF-hez képest mostohagyermek lesz. Jó néhány apró részletet ekkor nem dolgoztam ki, azóta szerencsére már fegyverzetet is találtam a géphez.

Ez adta az ötletet, hogy ismét kezelésbe vegyem a MiG-21-esemet.