Archívum - 2006. április

Újra itt van a nagy csapat!

Kővári László

A tervezett ütemezésnek megfelelően 2006. március 21-én megérkeztek Kecskemétre az első JAS-39EBS HU harci repülőgépek. Légierőnk történetében mérföldkőnek számító eseményt már mindenki nagyon várta, hiszen nem egyszerű típusváltásról van szó, hanem annál többről, először állítunk rendszerbe korszerű nyugati eredetű többfeladatú vadászbombázót, amely a szándékok szerint a jövőben képes lesz Magyarország légterének védelmén felül közös NATO-feladatok végrehajtására is.

Az elmúlt egy év során felgyorsultak a magyar Gripen-program eseményei, átképezték a pilóták és műszakiak első csoportját, akik a most érkezett gépeken már idehaza folytatják a további tapasztalatszerzést. A típus rendszeresítésének megkezdése kapcsán az új és fiatal olvasók népes táborának kedvéért most röviden címszavakban áttekintjük a Gripen kiválasztásának előzményeit és kissé részletesebben az elmúlt egy év eseményeit.

A Litening célmegjelölő konténer

Kővári László

Sorozatunk ezúttal nem egy konkrét fegyvertípussal, hanem az azok hatékony alkalmazását lehetővé tévő korszerű eszközzel foglalkozik. A következő hónapokban a megszokott kétoldalas ismertetők helyett bővebb terjedelemben vesszük sorra a légierőnkben közeljövőben rendszeresítésre kerülő új eszközöket, köztük elsőként a Litening célmegjelölőt.

Pilóta a vízben!

Kővári László

Az orosz haditengerészeti légierő teljesen eltérő felépítésű volt, mint az amerikai, a légi hadműveletekben való részvételt szinte kizárólag távolsági bombázók jelentették. A hetvenes évektől szolgálatba állított Kijev-osztályú repülőgép-hordozók már a taktikai feladatokban való részvételt is lehetővé tették a Jak-38-as függőlegesen fel- és leszálló harci gépekkel, amelyek azonban a szó szoros értelmében nagyon "esendőnek" bizonyultak. Nem is voltak sokáig szolgálatban, így az Admiral Kuznyecov megjelenéséig kellett várni a korszerű merevszárnyú gépek tengeri hadműveletekben való részvételére.

A Tengeri Kígyó

Zsig Zoltán

Az Egyesült Államok első harci helikopterét, az AH-1-es utolsó változatait már kivonták a szárazföldi haderő állományából. Azonban egy másik haderőnemnél, a tengerészgyalogságnál még mindig szolgálatban áll, és korszerűsítés után a 40 éves konstrukció még legalább másfél évtizedig hadrendben maradhat.

Mindenesek

Trautmann Balázs

A rövid hatótávolságú, könnyű szállító repülőgépek világa korántsem olyan vonzó vagy sokat emlegetett, mint a támadó vagy vadászgépeké. Pedig a földön harcoló katonák számára talán még fontosabb is egy-egy lőszerrel megpakolt C-23B Sherpa érkezése, mint egy precízen végrehajtott közeli légi támogatás.

A terület most mégis reflektorfénybe került, igaz, több tényező összejátszásaként. A kiinduló ok egyetlen mondatban összefoglalható: az amerikai hadsereg le kívánja váltani a C-23B Sherpákat, amelyek jelenleg a rövid repülési távolságú, kisebb mennyiségű szállításokat végzik. Ez önmagában még nem lenne izgalmas, még akkor sem, ha mellé vesszük a C-12 Huron és C-26 Metroliner típust mint az új Future Cargo Aircraft típusával részben vagy teljesen kiváltandó repülőgépeket. A program többről, az amerikai hadsereg és a légierő bonyolult viszonyáról szól.

Fegyverüzletemberek

Trautmann Balázs

Kevés olyan katonai beszerzést tudnék hirtelen említeni, amely minden lépésén olyan kristálytisztán magán viseli a politika közbeavatkozásának jeleit, mint amilyen a legutóbbi venezuelai repülőgép-beszerzés. Helyesebben annak csupán kísérlete, mert a cikk írásának időpontjában gyakorlatilag nem maradt esély arra, hogy a megrendelt gépeket átadják a dél-amerikai államnak.

A HMS Ocean helikopterhordozó

Zsig Zoltán

Nagy-Britannia mindig is komoly tengeri hatalom volt, haditengerészetével sikeresen érvényesítette érdekeit. Mára ugyan jelentősen visszaszorultak a flották rangsorában, mégis törekszenek arra, hogy minden kategóriában legyen hadihajójuk. Ennek egyik jó példája a HMS Ocean partraszállást támogató helikopterhordozó.

Szinten tartó szárnyalás

Wim Das és Kees Otten

Akik repülőgép-fotózás miatt először utaznak Svájcba, azoknak csodálatos látványosságot jelentenek a háttérként szolgáló hegyek, különösen a téli hónapokban, amikor az Alpok alacsonyabb csúcsait is vastag, fehér hóréteg borítja. A kedvezőtlen időjárás ellenére télen is intenzív a repülés a légierőnél, így volt az idei év elején is, amikor a tartalékos állomány számára újabb továbbképzést szerveztek.

A Baby Boeing

Márványi Péter

Amikor egy repülőgép először körvonalazódik a tervezés után, sokszor kicsit meg is lepi saját alkotóit valóságos külalakjával.

A Boeing mérnökei, szerelői nyilván érzelmeiket is beleöntötték egyes repülőgépek becenevébe. A B-52-es bombázót például születése óta úgy becézik: BUFF (Big Ugly Fat Fellow = nagy, ronda kövér fickó). Amikor a Boeing-737-es első példánya kigördült, a gyári szlengben ő lett a FLUF (Fat Little Ugly Fellow = kövér, kis ronda fickó). De kapott egy másik nevet is, érdekes mód ez kedvesebb, tovább is élt, le se nagyon kell fordítani: Baby Boeing. Nos messze ez lett nemcsak a Boeing, hanem az egész polgári repülőgépipar legsikeresebb bébije: negyven évvel az első prototípus építése után néhány hete adták át a megrendelőnek, a Southwest Airlinesnak az ötezredik példányt, és megkezdték 12. változata, a 900ER típus összeszerelését.

Csapásmérő szentatyák

Wim Das és Kees Otten

Olaszország Adriai-partvidékének közelében, Foggia városától nem messze található az Amendola légibázis, amely az olasz légierő második legnagyobb ilyen jellegű létesítménye.

Innen 15 kilométerre terül el a San Giovanni Retondo falu, ahol annak idején a később szentté avatott Pio atya élt. A legenda szerint a háború idején a falura ledobott bombák egyike sem talált célba, mert a szent megvédte egykori lakóhelyét. Azóta Pio atyát a repülőtéren dolgozók saját védőszentjüknek tekintik.

Ötkarikás védőőrizet

Kővári László

A 2006-os torinói téli olimpia minden eddiginél szigorúbb biztonsági intézkedések közepette zajlott le. Mivel Olaszország az USA egyik legfontosabb szövetségese, és aktív szerepet vállal az iraki rendezésben, a terrorizmus egyik kiemelt célpontjának számít. Az aggodalom jogos, mivel az USA másik fő európai támogatója, Anglia már megtapasztalhatta a terrort, a "logikus" sorrend szerint most az olaszok következhetnek.

A terroristáknak több szempontból is könnyebbnek tűnik a dolga. A "latinos lazaság" még sok területen tapasztalható, ugyancsak sok az afrikai és közel-keleti bevándorló, ezenfelül a több ezer kilométeres tengeri határok védelme sem százszázalékos.

A Ferde Torony árnyékában

Wim Das és Kees Otten

Mi lehet az oka annak, hogy az olaszok külföldiek számára is felajánlották a kiképzési lehetőséget? A válasz egyszerű, több olyan létesítmény is a rendelkezésükre áll, amelyek egyedülállóak Európában. A franciák felkínálták a Cazaux légibázist a közös európai katonai kiképzőiskola számára, ennek méltó konkurense lesz az olasz National Training Centre (NTC) Pisában, ahol a teherszállítók hajózóállományát képzik, és a 208. század Frosinonéban, ahol a leendő helikopterpilóták tanulnak.

Lesz egyszer egy Luftwaffe...

Horváth Zoltán

A német légierő rejtett létrehozásában a legnagyobb szerepet a volt császári hadsereg három tisztje játszotta. Az előző részek olasz, brit és amerikai prófétáihoz képest Hans von Seeckt tábornok, Erhard Milch és Hermann Göring dolga nagyságrendekkel nehezebb volt. Nekik ugyanis az 1920-as években saját akadékoskodó politikusaikon kívül meg kellett birkózniuk az antanthatalmak leszerelést és fegyverkezést ellenőrző bizottságával is.

Életre-halálra!

Jánkfalvi Zoltán

Légi harc! A vadászrepülés magasiskolája. A mai kor vadászpilótái úgy semmisítik meg az ellenséges repülőgépet, hogy attól több tíz kilométerre rakétát indítanak. Nem is látják ellenfelüket, a sikeres találatot is csupán műszereik jelzik. Ez azonban nem mindig volt így, volt a repülés történetében egy korszak, amikor gép küzdött géppel és ember az emberrel.

A Nagycsarnok

Kárpáti Endre

Nagyon rövid azon repülőmúzeumok listája, amelyek egy világváros belvárosában metróval is könnyen elérhetők. A brüsszeli hadtörténeti múzeum aviatikai gyűjteménye szerencsére az elhelyezkedésén túl is kiemelt érdeklődésre tarthat számot.

Többet, nagyobbat, erősebbet!

Temesvári Péter

1945 őszén, amikor az utolsó japán katonai egység is letette a fegyvert a Távol-Keleten, Európában már béke honolt. A Kreml és egyben a fél világ ura, Sztálin generalisszimusz elégedetten dőlhetett hátra karosszékében, miközben több millió katonája, több tízezer tankja és lövege, valamint a vörös légierő repülőgépei megkérdőjelezhetetlenül biztosították a Szovjetunió katonai hatalmát szárazföldön és levegőben egyaránt. A tengereken azonban más volt a helyzet...

A nyeretlen kétéves

Horváth Zoltán

A North American F-100-as Super Sabre története felsőfokban íródott. Az USAF legendás "százas" szériájának első típusaként gyorsabban, magasabban és messzebbre tudott repülni minden elődjénél. Sebességi világrekordokat állított fel, és Vietnamban valamennyi vadászgéptípusnál több bevetést teljesített. Európában, Kuba térségében és a Távol-Keleten pedig a hidegháború legfeszültebb időszakában taktikai atombomba-hordozóként játszott döntő szerepet a másik oldal elrettentésében. Gyakorlatilag mindent el tudott végezni, amit csak egy modern vadászgéptől elvárhattak.

Holdfoglalás

Schuminszky Nándor

A történelem ritkán ismétli önmagát, és e szabály alól talán az űrrepülés sem kivétel. 1981-ben az amerikaiak nagy várakozással tekintettek az űrrepülőgép-flotta első űrrepülésre alkalmas példánya, a Columbia indulása elé. Az új, szinte minden elemében többször felhasználható űreszköz gyakorlatilag az űrhajózás végét és a tényleges űrrepülés kezdetét jelentette. A nagyszabású tervek az első 12 esztendőre 565 repülést irányoztak elő, 883 különféle hasznos teher feljuttatásával, ebből a NASA 37, a Pentagon 30, a civil részesedés 33 százalékot tett volna ki. A raktérbe 33 bogárhátú VW-vel egyenértékű hasznos tömeg minden kilogrammját olcsóbban, azaz 28 ezer dollárért juttathatta az űrrepülőgép a kozmoszba, az Atlas-Centaur 38 ezer, a Titan-IIID 67 ezer és a Saturn-I 133 ezer dollárjával szemben. A szép tervekből leghamarabb a Pentagon ábrándult ki, a katonáknak elegük lett az örökös starthalasztásokból, nekik olyan rakéta kellett, amelyet bármikor el lehetett indítani, és nem kell az űrhajóssal mint fékező, hátráltató emberi tényezővel számolniuk. Szép csendesen kiszálltak tehát a Shuttle-programból, a katonai űrhajósok elenyésző részét átirányították a NASA-hoz, a többieket szélnek eresztették.

Junkers 88

Kormos Péter

Első Ju 88-as makettemet még fiatalon építettem. Az egy Italeri-féle 1:72-es A-4-es volt a KG. 54-től. Eredetileg "kukacosra" kellett volna festenem, ez végül is lemaradt a makettről. Utána 1998-ban kezdtem el építeni a Revell 1:48-as Ju 88A-4 makettjét, standard RLM 70/71/65 színekben. Ami megfogott, az a - akár ecsettel is - könnyen kifesthető, látványos üvegezett orr volt. Már akkor elhatároztam, hogy készítek egy másik, de "kukacos" Ju 88-ast is. Ki is néztem magamnak egy ilyen, de zsákmányolt gépet. A számomra szinte közhellyé degradálódott mondattal -"Ezt csak dobozból építem meg!" - alapoztam meg fejemben az építést. Később megvettem a maketthez az Eduard fotómaratását, Express maszkját, az Aires műgyanta kabinbelsőjét, így már nem volt visszaút a feljavítások előtt. Ekkorra a zsákmányolt téma mellől elfordultam, így maradt egy olaszországi kukacos Ju 88-as megépítése.