Archívum - 2006. május
AIM-120 AMRAAM
Kővári László
Magyarország légiereje a közeljövőben állítja rendszerbe a Gripenek egyik legfontosabb fegyverét, a világon legkorszerűbbnek számító, látóhatáron túli légi célok megsemmisítésére szolgáló rakétát.
Az AMRAAM képességei olyan kiemelkedőek, hogy az USA szigorú exportkorlátozás alá vonta, ezért csak a szövetséges és baráti országok kaphatják meg.
V-22 Osprey
Kővári László
Sokéves halasztás után az amerikai légierő és tengerészgyalogság végre megkezdhette a Bell/Boeing billenőrotoros V-22 Osprey (halászsas) rendszerbe állítását. A forradalmian újszerű típus elvileg egyesíti magában a helikopterek és a szállító repülőgépek tulajdonságait, a reklámok szerint kétszer gyorsabban ötször akkora távolságra nagyobb terhet képes szállítani, mint a helikopterek, ugyanakkor nem igényel repülőteret, hiszen függőlegesen száll fel és le. A sokoldalú típust azonban nem véletlenül hasonlítottuk a svájci bicskához. Az univerzális kis eszközt számos dologra használhatjuk, de komoly munka esetén "rendes" szerszámok után kell nézni.
Az Osprey-vel hasonló a helyzet, mert a tervezőknek több területen nem sikerült elérni a kitűzött célt, a gép teljesítménye és képességei elmaradnak a várttól.
Érdemei elismerése mellett
Kárpáti Endre
A USS Theodore Roosevelt repülőgép-hordozó fedélzetéről vetették be az Egyesült Államok Haditengerészetének utolsó F-14-es vadászbombázóit. A féléves út végén az ARANYSAS is ott volt a legutolsó, immár gyakorló üzemnapon.
USS Ronald Reagan
Temesvári Péter
2006. január negyedikén a San Diegó-i haditengerészeti bázisról kihajózott első éles bevetésére a US Navy legújabb nukleáris meghajtású repülőgép-hordozója, a USS Ronald Reagan.
Az Egyesült Államok 40. elnökének nevét viselő hadihajó a sors furcsa játékaként - a legendás elnökhöz hasonlóan - a történelem alakítójává válhat, ugyanis mindjárt az első bevetésén a világ talán "legforróbb" helyére, a Perzsa-öbölbe küldték, ahol az elhúzódó iraki válság és az afganisztáni hadműveletek mellett adott esetben egy új fenyegetéssel, az iráni atomhatalmi törekvések jelentette veszéllyel is meg kell birkóznia.
Reagan elnök olyan politikus volt, aki jelentős világpolitikai döntései révén a történelem nagy alakjává vált, akire méltán büszke az amerikai nemzet. A konstruktőrök és a katonai vezetők reményei szerint a nevét viselő repülőgép-hordozó is méltó lesz a nemzet elismerésére, amennyiben a sors úgy hozza, hogy harcban kell bizonyítania képességeit.
A Zeppelinreneszánsz
Trautmann Balázs
Egy hosszú, végtelenül hosszú árnyék söpör végig a pusztaságon. A látvány a Csillagok háborúja népszerű jeleneteit idézi, azonban a birodalmi csillagromboló helyett egy kövérkés léghajó lebeg a síkság fölött - hasa alatt felrögzítve egy teljes zászlóalj járműveivel.
Forgatókönyv
Zsig Zoltán
Irán félreérthetetlenül nukleáris fegyver kifejlesztésére törekszik. Mivel már vannak nagy hatótávolságú ballisztikus rakétái, ezért komoly fenyegetést jelent a térség országaira. A problémát természetesen tárgyalások útján, politikai úton kellene rendezni, azonban ez egyelőre nem tűnik sikeresnek. Ezért elképzelhető, hogy katonai csapásméréssel előzik meg azt, hogy a perzsa állam arzenáljába nukleáris fegyver kerülhessen.
Hazatérés
Kővári László
Az első öt JAS-39EBS-HU vadászbombázó megérkezése alig tizenkét és fél évvel követte az előző típusváltást. 1993 októberében még a MiG-21MF-ek szálltak fel az Oroszországból érkező hét MiG-29-es fogadására, míg most az élettartamuk felénél tartó, erejük teljében lévő gépek várták a levegőben a kiskörei víztároló közelében a svédországi Malmenből felszállt Gripeneket. Három 29-es gyakorlórakétákkal felszerelve látványos, utánégetős felszállással indult az érkező kötelék elé.
2006. március 21-én délután három óra előtt néhány perccel füstölgött először magyar Gripen kereke a kecskeméti betonon, megnyitva légierőnk új korszakát.
Helidays
Wim Das és Kees Otten
A szeszélyes tavaszi időjárás láttán jóleső dolog visszaemlékezni a nyárra, amikor számos rendkívüli látnivaló akad a repülés iránt érdeklődők számára. Ugyanakkor már mindenki készül a következő szezonra, és tervezgeti, hogy mely légi bemutatót vagy egyéb repüléssel kapcsolatos rendezvényt jelölje be felkiáltójellel a naptárjába. Sokunk számára bizonyosan az egyik ilyen esemény lesz a Belgian Helidays (ez 2005-ben június 4-5-én volt), amely rendszeresen Bierset közelében, a Liege/Luik repülőtér elkülönített katonai részében zajlik le.
Védőszárnyak
Zsig Zoltán
A tudósításokban gyakran szerepelnek hírek arról, hogy polgári személyeket evakuálnak háborús övezetekből. A fejlődő országokban kialakuló forradalmak, lázongások és polgárháborúk nemcsak az adott ország állampolgárait veszélyeztethetik, hanem az ott tartózkodó külföldieket is. Az ő biztonságuk érdekében az Egyesült Államok és más nagyhatalmak kénytelenek fegyveres erőiket bevetni ilyen esetekben.
Hálátlan tanítványok
Horváth Zoltán
A légierők létrehozásán fáradozók közül talán a legnehezebb dolguk azoknak volt, akik Japánban vagy a Szovjetunióban vették ezt a fejükbe. A császárságban a középkorból épphogy kilépett nemzet műszaki téren tapasztalható lemaradása jelentette a fő akadályt. A proletárdiktatúrában az anarchia és a múlt teljes eltörlésének jelszavával elüldözött vagy legyilkolt szakemberek elvesztése, valamint a gyárakból széthordott gépek, szerszámok hiánya okozta a legnagyobb gondot. Az eltökéltség azonban átsegítette őket a buktatókon. A japán és a szovjet légierő ugyanis - elképesztő iramú fejlődéssel - az 1930-as évek második felére beérte vetélytársaikat.
A két légierő talpra állításában döntő szerepet játszott a külföldi segítség. A sors iróniája, hogy a tanítványok utóbb éppen azokkal vívtak élethalálharcot, akiktől megtanulták a korszerű harci gépek gyártásának és azok megfelelő alkalmazásának alapjait. A japánok repülői 1941 végén egyszerűen elsöpörték a briteket és az amerikaiakat, a szívós orosz pilóták pedig a németekkel szembeszállva arattak végül győzelmet.
A megtalált múlt
Jánkfalvi Zoltán
Második világháborús repülőgéproncsokat vagy felszerelési tárgyakat manapság könnyen találhatnak a lelkes megszállottak.
Elég egy kis levéltári kutakodás vagy egy jobban megismert lezuhanási helyszín és máris "kézzel fogható" tárgyak akadnak az ember kezébe.
De olyan leletre, mint amilyenre egy középkorú úriember bukkant a háza kertjében, ma már ne számítson senki. Ilyen csodák ugyanis egy emberöltő alatt csak egyszer történnek meg.
A végső leszállópálya
Magó Károly
Igaz történet az emlékezésről, a kitartásról és az összefogásról. Tisztelgés a múlt és egy hősi halált halt magyar vadászpilóta előtt, egy befejezetlennek hitt élet lezárása.
Tisztelgés a névadó emléke előtt
Olaszországban is megemlékeztek a szolnok-szandaszőlősi katonai bázis névadója, ittebei Kiss József hadnagy születésének száztizedik évfordulójáról. Az első világháború tizenkilenc légi győzelmet aratott pilótájának emlékét máig tisztelettel őrzik az észak-itáliai Borgo és Pergine városban. Prof. doktor Pintér Lajos, hazánk olaszországi konzulja sokat segített abban, hogy a két nemzet katonai vezetői, önkormányzati képviselői és a hagyományőrzők találkozhassanak. Varga János dandártábornok, az MH Légierő Parancsnokság parancsnokhelyettese és Orosz Zoltán dandártábornok, az MH 86. Szolnok Helikopter Ezred parancsnoka, helyőrségparancsnok vezetésével magyar küldöttség utazott március 11-én Olaszországba.
Deltaszárnyú Halálosztók
Horváth Zoltán
A Convair cég F-102 Delta Dagger elfogó vadásza és utódja, a nagymértékben átalakított F-102B, amelyet végül F-106 Delta Dart megjelöléssel állítottak szolgálatba, a hidegháborús hisztéria legfeszültebb évtizedeiben őrködött az USA és szövetségeseinek határain. A kifinomult fedélzeti elektronikával, radarberendezéssel, tűzvezető rendszerrel és légiharc-rakétákkal felfegyverzett gépeknek egyetlen feladatot szántak: a nagy magasságban, tömegesen érkező szovjet stratégiai bombázók megsemmisítését. A nevezetes szuperszonikus "százas széria" két típusát - mindannyiunk szerencséjére - sosem kellett ilyesféle bevetésre küldeni.
Knédlitúra meglepetésekkel
Kárpáti Endre
Ha cseh repülőmúzeumok kerülnek szóba, mindenkinek azonnal eszébe juthat Kbely. A méltán világhíres prágai múzeum mellett azonban több szerényebb magángyűjtemény is található Csehországban.
Mindig van visszaút
Szepesi József
Bár repülőkörökben többször is hallottam róla, de teljesen véletlenül, a 70-es évek vége felé a Simó házaspárnál ismertem meg Ziermann Attilát. Tőlük tudom, hogy Svájcban él, hogy Simóné egyetemi hallgatótársa volt, hogy tehetséges sportrepülőként és mérnökként sem volt utolsó. Meglepett, hogy következetesen Móricnak nevezték. A későbbiek során szóba került az is, hogy a forradalom után, 1956-ban - noha abban semmi része nem volt - elhagyta Magyarországot. Svájcban repül, és a Pilatus repülőgépgyárnál dolgozik mérnökként.
Célkeresztben a szálkereszt
Schuminszky Nándor
"Űrdeheroizálásnak" lehetne elnevezni azt a jelenséget, hogy sorra-rendre kezdik kétségbevonni az űrhajózás eredményeit. Az Egyesült Államokban Bill Kaysing mérnök, a NASA volt munkatársa ezzel a sokatmondó címmel írt könyvet: Sohasem voltunk a Holdon!
Az ilyesfajta szenzációkra éhes olvasók körében jelentős sikert aratott a kötet, és előadásaikon maguknak az űrhajósoknak is szembe kellett nézniük az egyre növekvő kétellyel. A kellemetlen perceket a kötélidegzetű űrhajósok ugyan átvészelték, de néha - pestiesen szólva - elszakadt a cérna, és bizony tettlegességig fajult a dolog.
"Kiütéssel győzött a tudomány - az űrhajós jobbegyenese döntött a vitában" - számolt be egy ilyen esetről a Népszabadság 2002. szeptember 13-i száma.
A kopott "Farmer"
Magó Károly
Makettkiállításokon nagyon sok jó állapotú, fémszínű "madarat" láttam már a korábbiakban, és mindig elismeréssel méregettem mások munkáját: "...ilyen egy jól karbantartott repülőgép üzemeltetés közben."
Munkahelyemen (Szolnoki Repülőmúzeum) is sok fémszínű géppel találkozhatok nap mint nap, de ezek már nincsenek aktív szolgálatban, és mivel már eljárt felettük az idő, nem is csillognak olyan szépen. Innen jött az ötlet, hogy egy maketten megpróbáljam kicsiben visszaadni az idő múlását, mert ez egy újfajta kihívást jelenthetne. Sokáig gondolkodtam, hogyan tudom majd ezt megfelelően kivitelezni.
Végül úgy fogtam a munkához, hogy ha nem sikerül, akkor egy kiválóan karbantartott állapotú gépet fogok festeni. A megvalósításhoz a múzem MiG-19-eséről (NATO-kód: Farmer) vettem a mintát, a Bilektől pedig az 1:72-es makettet.
