Archívum - 2006. szeptember

Mindent a szemnek

Kővári László

Szerencsére nem igazolódtak be a két évvel ezelőtti kiállítást követően megfogalmazódott, Farnborough végét prognosztizáló aggodalmak.

A 2004-es kiállítás részben üres állóhelyekkel, csökkenő céges részvétel és látogatói létszám mellett zajlott le, ennek alapján annak lehetősége is felmerült, hogy a jövőben más helyen, nem repülőtéren, repülőgépek nélkül tartják meg a szűken vett szakma számára.

A nagy dobbantás

Kővári László

1976. szeptember 6-án szenzációs hírt repítettek világgá a hírügynökségek: a Japánban lévő Hakodate város nemzetközi repülőterén leszállt a szovjet légierő egyik vadonatúj MiG-25-ös vadászgépe, amelynek pilótája politikai menedékjogot kért az USA-tól.

Természetesen Magyarországon csak a Szabad Európa Rádió hallgatói szerezhettek tudomást azonnal az érdekes eseményről, a hivatalos sajtó csak napokkal később ismertette az első betűtől az utolsóig hazugságokat tartalmazó szovjet álláspontot.

A H-41-es hajó elleni rakéta

Kővári László

A hetvenes években a világ haditengerészeteinél több korszerű aktív radaros önirányítású hajó elleni rakéta állt szolgálatba. Ezek közös jellemzője volt, hogy néhány méteres repülési magasságuk miatt hangsebesség alatt közelítették meg a célokat. Erre alapozva születtek meg a hajók különböző önvédelmi rendszerei, amelyek főként a nagy tűzgyorsaságú, de kis lőtávolságú gépágyúkra alapoztak. A Szovjetunióban a hetvenes évek végén döntöttek arról, hogy egy olyan új kategóriájú hajó elleni rakétát kell kifejleszteni, amely ellen hatástalanok a meglévő védelmi rendszerek. Ez csak a sebesség drasztikus növelésével volt elérhető.

A Halászsas leszállt

Tőrös István

Minden év júliusának második hétvégéjén a katonai repülés szerelmeseinek találkozóhelye a Londontól nyugatra - a dugókat szerencsésen elkerülve - egy óra autóútra található Fairfordi repülőtér. A 2006. évi RIAT 167 ezer látogatót vonzott, akik ezúttal 24 ország 300 repülőeszközét tekinthették meg a statikus soron vagy a 8-10 perces égi bemutató során.

A holnapba érő tegnap országa

Kárpáti Endre

A Finn Légierő rendszeres repülőnapja nem tartozik a világ legjobb air show-i közé. Rövid program, viszonylag kevés külföldi vendég, a saját köteléken kívül legfeljebb még egy bemutató csapat jellemzi az eseményt. Valami azonban mégis különlegesség teszi: a fantasztikus fények, amelyekhez foghatót keresve sem találni, és ez bőségesen kompenzálja az egyébként viszonylag pörgős, jó hangulatú fesztivál apró méretéből eredő hátrányokat.

Son Tay: A tervezés

Zsig Zoltán

A vietnami háború idején az Egyesült Államok különleges erői egy legendássá vált hadműveletet hajtottak végre a Son Tay börtönben őrzött foglyok kiszabadításának érdekében. Az ellenséges területen lévő objektum elleni rajtaütés igazán merész feladat volt. A felkészülés és a végrehajtás során a különböző haderőnemek szorosan együttműködtek, hogy a kitűzött céljukat elérjék.

Elhullajtott csikófogak

Trautmann Balázs

A jelenleg is folyó hadműveletekkel kapcsolatban már sokat foglalkoztunk a merevszárnyú repülőgépekkel. Azonban legalább ennyire fontos a helikopterek szerepe: mind a személy-, mind a teherszállítás területén óriási feladatokkal kénytelenek megküzdeni az egyre öregebb és egyre több repült üzemórájú 'kopterek.

A szomjas jaguár inni kér

Kiss Dezső

2006 júniusa fordulópontot jelentett a NATO Reagáló Erők (NATO Responce Forces, NRF) - és a részére felajánlott magyar víztisztító szakasz - számára. Elérkezett ugyanis a vizsga ideje. Nemcsak maga a 2002-ben a prágai NATO-csúcson elfogadott NRF-koncepció, de az azt megvalósítani hivatott többnemzetiségű, összhaderőnemi csapatok repülői, katonái és haditengerészei is vizsgáztak az Európától mintegy 5000 kilométernyire lévő Zöld-foki-szigeteken. A vizsga sikeres volt: az NRF tagjai bebizonyították, hogy rendkívül rövid idő alatt települve, magas szinten képesek végrehajtani akármilyen természetű válságkezelési feladatot bárhol a világon.

Vizes tűzkeresztség

Tőrös István

2006. június 18-23. között az észak-lengyelországi Ustka város közelében fekvő lőtéren az MH 59. Szentgyörgyi Dezső Repülőbázis állománya négy MiG-29-es vadászrepülőgéppel, levegő-levegő rakétákkal éles lőgyakorlaton vett részt Pető István dandártábornok, bázisparancsnok vezetésével.

Fegyverbe!

Kővári László

Az Egyesült Államok légierejének egyik legfontosabb európai légibázisa Németország legnyugatibb részén, Rajna-vidék-Pfalz tartomány Eifel régiójában, a luxemburgi határ közelében található. A hidegháború idején alig száz kilométeren belül négy bázis üzemelt a térségben, de a Bitburg és a Hahn repülőteret már régen bezárták, a Ramstein kizárólag szállítói-logisztikai feladatot lát el, egyedül Spangdahlem ad otthont még ma is harci alakulatnak.

Paff, a bűvös sárkány

Horváth Zoltán

Kezdetben a Douglas AC-47-est, a speciális csatagéppé átalakított kétmotorost hívták Paff, a bűvös sárkánynak az akkori sláger, a Puff the Magic Dragon címe után. Az elnevezés az amerikai légierő II. világháborús veteránjának elképesztő tűzerejére utalt, amellyel éjjelenként az észak-vietnami reguláris erők vagy a dél-vietnami partizánok által szorongatott helyőrségek, előretolt állások és a dombokon, hegyeken létrehozott tüzérségi támogató bázisok harcosainak nyújtottak felbecsülhetetlen értékű támogatást.

Az Elnök emberei

Kékesi György

Június 21-én egynapos villámlátogatásra hazánkba érkezett George W. Bush, az Egyesült Államok elnöke. A pápa mellett az amerikai elnök a világ legveszélyeztetettebb embere, ezért nem mindennapi biztonsági intézkedések mellett készültek az elnök érkezésére. E cikkben a látogatás néhány kulisszatitkáról lebbentjük fel a fátylat, olyan mélységig, ameddig azt a biztonsági előírások megengedik.

Kivégzőosztag előtt

Jánkfalvi Zoltán

Ezen a kora tavaszi napon az olaszországi repülőterekről több mint 630 B-17-es és B-24-es négymotoros bombázó emelkedett a levegőbe, hogy pusztító légitámadást hajtson végre a Moosbierbaum melletti kőolaj-finomító komplexum és a szintén itt összpontosított hadianyaggyárak ellen. A rossz időjárási viszonyok miatt több kötelék nem találta meg a célpontokat, így ezek az egységek a másodlagosan kijelölt tartalék célokra oldották ki bombaterhüket. Százával hullottak a bombák Sankt Pölten, Amstetten, Villach, Klagenfurt, Knittelfeld, Feldbach, Jesenice és Maribor pályaudvaraira és más katonai létesítményekre.

Fuss, hogy utolérjenek!

Szurmay Zoltán

A helikoptervezetők a bokrok között lapulva, tükörrel jeleznek a környéken köröző helikoptereknek: itt bújtak meg, innen lehet kiemelni őket. A felületes szemlélő számára láthatatlanok, mindössze azt lehet tudni, itt rejtőzködnek valahol a közelben. Csakhogy ugyanitt lapulnak az MH 25/88. Könnyű Vegyes Zászlóalj harcosai is, akik alig várják, hogy foglyul ejtsék a gépre váró, már 24 órája menekülő hajózókat. A Mi-24-es helikopterek észrevehették a tükör csillogását, mert közvetlenül fölöttünk járőrözve biztosítják a zónát.

A próbaháború

Horváth Zoltán

1936. július 27-én pontosan öt órakor egy Junkers Ju-52-es szállítógép startolt a berlini Tempelhof repülőtérről. A gépet Henke kapitány, a Lufthansa veterán pilótája vezette. A hárommotorosba Stuttgartban póttartályokat szereltek, hogy képes legyen leszállás nélkül Tetuánba repülni. A 2000 km-re fekvő spanyol marokkói úti célt másnap kora reggel érte el. Egy egészen rövid pihenőt követően Henke gépébe 22, teljesen felfegyverzett marokkói katona szállt be. A harcosokat a Ju-52-es Sevillába szállította. Második útján már 30-an préselődtek be az utastérbe. Bár csak nyögve tudott levegőbe emelkedni, végül mégis szerencsésen célba ért. A világ első háborús időben megszervezett légihídja működni kezdett.

Páratlan páros II.

Kárpáti Endre

A müncheni Deutsches Museum repüléstörténeti gyűjteményének bővítése a belvárosi épület adottságai miatt komoly korlátokba ütközött. Ezért a nyolcvanas években hozzákezdtek egy kihelyezett, csak a repülés históriájával foglalkozó intézmény létrehozásához.

Megsértődni tilos!

Márványi Péter

Botcsinálta pszichológusként állítom, hogy a világ repülőtársadalma a fokozott idegi igénybevételre, a más tevékenységekhez képest megnövelt kockázatokra több humorral reagál, ez persze normális életjelenség azok számára, akik nap mint nap a reptereken tevékenykednek, de a ritkábban odalátogatóknak rögtön feltűnik. Ennek a humornak van egy másik jellegzetessége is: jól érzékelhető benne a pilóták és a technikai személyzet különleges viszonya életük lényegével: a repülőgéppel.

Az űrhajós is emberből van

Schuminszky Nándor

Az űrhajózás kezdetén hősökként tekintettünk az asztronautákra, és ez a "bálványimádás" csak évtizedek múltán szelídült meg. Azután bekövetkezett egy-egy tragédia, és akkor ismét a fellegekig emeltük őket, holott azt a magasságot már régen túlszárnyalták. Egyúttal viszont itt maradtak közöttünk, földi halandók között, és akkor kézzelfogható közelségükből jöhettünk rá, hogy a "hős" űrhajós a kozmoszban és lenn a földön is bizony csak hétköznapi ember, annak minden esendőségével.

Szárnyas örökség

M. Tóth Gábor

1993-ban örököltünk a volt NDK-légierő állományából 20 kifogástalan állapotban lévő repülőgépet. Ládákban érkeztek, az összeszerelést itthon a Dunai Repülőgépgyár Rt.-nél végezték. A nekünk ajándékozott gépek ZO változatúak, ez egy továbbfejlesztett gyakorló és könnyű támadó modifikáció. A C-től külsőre a szárnyaira szerelt 4 fegyverfelfüggesztő különbözteti meg. Mivel a festés is kiváló állapotban volt, ezért csak az NDK-s, illetve Luftwaffe jelzéseket, felségjeleket cserélték le a magyar szabványméretű ék alakú felségjelre, és a gép gyári számából az utolsó három számjegyből álló piros színű, fehér szegélyű oldalszámot festették fel.