Archívum - 2007. április
A Pontiac M39-es gépágyú
Kővári László
A második világháború befejezését követően számos német mérnököt és tudóst alkalmaztak a szövetséges országok, hiszen akkoriban a német haditechnika számos területen a világ előtt járt.
A szovjetek hadifogolyként hurcolták el az általuk megszállt területen elfogott mérnököket, akiket aztán családjukon keresztül zsarolva kényszerítettek eredményes munkára.
Az USA is alkalmazott számos német tudóst, de ott szabadon élhettek, és megfelelő fizetést kaptak munkájukért.
Variációk egy témára
Kővári László
A néhány éve még fennmaradásáért küzdő RSzK MiG talán túl van a nehezén, legalábbis néhány évre munkát biztosítanak a jelenleg teljesítés alatt álló megrendelések. Az "előremenekülés" jegyében a cég saját költségre több fejlesztést végzett, ezek egy részét 2007 elején mutatták be Oroszország katonai vezetőinek és az újságíróknak.
Szergej Ivanov honvédelmi miniszter (aki azóta más tisztséget kapott) január 9-én tett látogatást a gyárban, ahol kiállították a jelenlegi teljes "repertoárt", beleértve a MiG-29-es kísérleti változatait is.
A vitamindús Csipkebogyó
Kővári László
Az orosz Mi-8/Mi-17-es típuscsalád évtizedek óta egyik meghatározója a forgószárnyas szállítórepülésnek. A nyugaton Hip (Csipkebogyó) néven emlegetett helikopternek ma már a harmadik generációja arat egyre újabb exportsikereket, az időtálló konstrukció a korszerűsítéseket követően komoly versenytársa a kategória többi típusának. Ebben fő szerepet játszik, hogy az orosz gyártók az Eurocopter Cougarhoz vagy a Sikorsky UH-60-ashoz képest harmadáron vállalják a szállítást. A másik lényeges tény, hogy a Mi-17-es képességei, teljesítménye és üzemeltetési jellemzői nem maradnak el, sőt, egyes részterületeken még jobbak is, mint a konkurensekéi.
Made in China... II.
Zsig Zoltán
A MiG-19-es után Kínában a MiG-21-es vadászgép hazai gyártását is be akarták indítani. A J-7-es program azonban elhúzódott, mivel a Szovjetunióval történő szakítás után segítség nélkül maradtak. Saját maguknak kellett a félbemaradt programot folytatni, emiatt az eredeti gépen nagyon sok módosítást is elvégeztek. A több évtizedes gyártás során a J-7-es későbbi változatai igazán egyediek és korszerűek lettek.
A tengerek és partok őrei
Temesvári Péter
A Japán Önvédelmi Légierő mellett a haditengerészet és a szárazföldi haderők alárendeltségében is jelentős számú repülőeszköz található. Az ország védelmét alapvetően meghatározza az a tény, hogy minden irányból tengerekkel határolt, több szigeten helyezkedik el, és jelentős részét hegyvidékek borítják. Így aztán nem véletlen, hogy a merevszárnyú gépek mellett rendkívül fontos szerepet töltenek be a forgószárnyas repülőeszközök, de más országok fegyveres erőivel ellentétben a kétéltű amfíbiák előnyeit is messzemenően kihasználják.
Tigrismánia
Koen Aerts
2006. szeptember 25. és október 1. között a spanyolországi Albacete légibázis adott otthont a soron következő NATO Tiger Meet közös gyakorlatnak. A repülőtéren két század Mirage F.1M települt, a 141. Perros és a 142. Tigres, vagyis az utóbbi révén jogosan választották a rendezvény helyszínéül ezt a bázist.
Kalózvadászat
Trautmann Balázs
Talán a 2. világháború során bizonyosodott be a nagy hatótávolságú, több hajtóműves tengeralattjáró-vadász repülőgépek fontossága.
Az akkor még csak radarkészülékkel és látcsövekkel (és persze mélységi bombákkal, aknákkal) felszerelt brit és amerikai repülőgépek igen komoly eredményeket értek el a német tengeralattjárók ellen.
Az első száz óra
Wim Das és Kees Otten
Spanyolország egén még mindig megszokott látványnak számítanak a régi F-5 Freedom Fighter vadászgépek, amelyek ma már elsősorban a pilótakiképzést segítik. Nem véletlen, hogy a spanyol légierő a típus továbbéltetése mellett döntött, és a lehetséges maximumig tolja ki a gépek üzemidejét. Ha tovább tekintünk, akkor hasonlót tapasztalunk az USAF esetében is, ott az F-5-össel közös gyökerű T-38 Talon gépeket korszerűsítik jelenleg is. Svájc és Ausztria sem véletlenül tartja rendszerben az F-5-ös modernebb Tiger változatát.
Egycsillagos Cognac
Emiel Sloot és Luc Hornstra
2006. április 19-én aláírták a szerződést, amelynek alapján a jövőben az európai EADS repülőgép-ipari cégóriás biztosítja a francia légierő pilótáinak alapképzését. A Cognac-Chateubernard-ban lévő Base Aérienne 709 ad otthont annak az alakulatnak, amelynél eddig a svájci Pilatus céggel együttműködve folyt a kiképzés. Az EADS két tervet nyújtott be, az első a meglévő, de korszerűsített francia Socata TB30 Epsilon gépekre alapozott, amelyek eddig is üzemeltek. A másik változat az Epsilon mellett a német Grob Aerospace 120A 18 példányával is számol, amelyek részben leválthatják a jövőben a már kiöregedő francia típust.
Tábornoki őrjárat
Joris Van Boven
A francia haditengerészet zászlóshajója, az R91 lajstromú Charles de Gaulle repülőgép-hordozó 2006. december 4-én hagyta el Toulon kikötőjét, hogy részese legyen a soron következő gyakorlatnak. A kifutást követően már a nyílt tengeren volt a hajó, amikor a fedélzetére települt tíz Super Etendard Modernisé, egy E-2C Hawkeye légtérellenőrző és két Alouette III-as kutató-mentő helikopter.
A rút kistesó
Horváth Zoltán
A texasi Vought repülőgépgyár tömzsi vadászbombázóját, összehasonlítva a cég karcsú F-8 Crusaderével, sokan csak a híres előd összezsugorított - és elcsúfított - változatának tartották.
A flotta "kalóza" azonban alapvetően más gép volt, hiszen gyökeresen eltérő céllal készült. Az amerikai haditengerészetnél történt szolgálatba állítása még azokban az időkben is hihetetlenül gyorsnak számított. Erre ugyanis az új könnyű támadó 1965-ös, első felszállása után alig 15 hónappal sor került, és a típussal repülők 1967 decemberében már éles bevetéseket hajtottak végre Vietnamban. Napjainkban - a végtelenségig elhúzódó fejlesztések korszakában - ezt nehéz elképzelni.
301 légi győzelem
Jánkfalvi Zoltán
A légi háborúk történetének három legtöbb légi győzelmét - összesen 920-at - elért pilótája érdekes módon egy kötelékben, a JG 52-es állományában teljesített szolgálatot. A legsikeresebb Erich Hartmann volt 352 győzelmével, őt követte Gerhard Barkhorn 301 lelövéssel, míg a harmadik "ász" a "mindössze" 275 légi győzelmes Günther Rall volt. Szerencsés módon mindannyian túlélték a II. világháborút, bár Hartmann tíz évet húzott le szovjet börtönökben. További érdekesség a három rendkívüli képességű pilóta élettörténetében, hogy később mindannyian repültek a NATO repülőegységeiben mint a Bundesluftwaffe hajózói.
Barkhorn őrnagy bevetéseinek jelentős részét Magyarország légterében repülte, érdemes ezért ezzel az időszakkal alaposabban is megismerkednünk.
Légvédelem felsőfokon
Kárpáti Endre
Ezer tó, a Télapó hazája, rénszarvasok, végtelen fenyvesek és persze a Nokia. Valószínűleg ezek a leggyakoribb képzettársítások Finnországhoz, és nem pedig az, hogy ők rendelkeznek a világ második legöregebb önálló légierejével, egy nem túl nagy, ám kellően komolyan vett haderővel.
Hívójele Bat 21
Horváth Zoltán
1972 tavasza Vietnamban ugyancsak bővelkedett hadi eseményekben. Amerika háborús fináléjában a repülők számára az első nagy kihívást a kommunista hadsereg Dél-Vietnam ellen indított offenzívájának megállítása jelentette. Az 1968. november 1-jén lefújt, három és fél évig tartó Rolling Thunder bombázóhadjáratot ugyanilyen hosszúságú szünet követte. Ezalatt Észak-Vietnam nemcsak hadseregét, hanem légvédelmét is jól felkészítette. Annyira, hogy a határra rakéták és lövegek százait tudta összevonni, amelyekkel sorban lőtték le az amerikai támadó kötelékek gépeit. Közülük egyre különösen jól emlékezhet az utókor. Ez a Douglas EB-66C Destroyer az USAF színeiben repült. A Bat 21 hívójelű rádióelektronikai lefogó április 2-án szállt fel utolsó és egyben legemlékezetesebb bevetésére.
A Northrop-20 Tigershark
Kővári László
Los Angelesben, az Ipari és Technológiai Múzeum előterében a mennyezetre függesztve egy szokatlan repülőgép tűnik a látogató szemébe. Ez nem más, mint a rosszkor rossz helyen született F-20-as típusú vadászgép, amely ígéretes konstrukció volta ellenére nem kerülhetett sorozatgyártásra. Létrejöttében és kudarcában egyaránt része volt hibás politikai döntéseknek, valamint a kellően nem átgondolt koncepcióknak. A típus koporsójába azonban a legtöbb szöget egy párhuzamosan létrejött másik harci gép ütötte, ezt pedig úgy nevezték, hogy F-16 Fighting Falcon.
Kakaó, kávé, Szuhoj
Zsig Zoltán
Elefántcsontparton az utóbbi években polgárháborús helyzet alakult ki. Emiatt fejleszteni kezdték az addig elhanyagolt légierőt, az új repülőeszközöket hamarosan be is vetették a lázadók ellen.
Az országba vezényelt külföldi békefenntartó alakulatok szintén részesei lettek a harccselekményeknek.
Kozmikus számtan
Schuminszky Nándor
E sorok szerzője még hagyományos töltőtollal írta le az első betűket és számokat az 1950-es évek végén. Aztán felsőbb osztályokban már engedték a golyóstoll használatát, amely a Bíró-féle feltalálástól kezdve alaposan átírta az életünket. Az én gyerekkoromban még eléggé elterjedtek voltak azok a kis üzletek, amelyekben - esetleg más szolgáltatással együtt - meg lehetett töltetni a kifogyott golyóstollbetéteket. Ma már senki sem foglalkozik ilyesmivel, a temérdek toll egyszerűen életünk eldobható része lett.
De a golyóstoll még kétszer felhívta magára a figyelmet: az űrhajózás hajnalán, illetve az első holdra szálláskor. Végül egy kis matematika, de aki nem kedveli, mégse lapozzon azonnal tovább, inkább saccolja meg, hogy Gagarin óta hány napot vagy hónapot, esetleg évet töltött az ember a kozmoszban.
Spitfire Mk I.
ifj. Bobák György
A Reginald Mitchell tervezte Spitfire több dicséretet kapott, mint bármely más repülőgép, nagyobb számban készült, mint bármely más brit típus. Ez az angol repülőgéptípus - amelynek mintegy 40 jelentősebb változata ismert - az egyetlen, amelyet a II. világháború alatt megszakítás nélkül gyártottak. A Spitfire a Goshawk motoros, V szárnybeállítású, merev futóműves sikertelen Supermarine F.7/30-as továbbfejlesztése.
A légügyi minisztérium kiírása (F.5/34-es specifikáció) - egyfedelű vadászrepülőgép nyolc géppuskával - túl általános volt, ezért 1934-ben újabb követelményrendszert bocsátottak ki, amely már "jobban körülírta" a Spitfire-t.
A Vickers vezető tesztpilótája, "Mutt" Summers 1936. március 5-én repült először Eastleigh-ben a prototípussal, amelyben az új Merlin C motor mintegy 560 km/h végsebességet biztosított. Mitchell meghalt, mielőtt műve csapatszolgálatba került volna, de azt még megérte, hogy 1937-ben két nagy megrendelés is érkezett a Spitfire-re.
