Archívum - 2007. május
Összkomfortos Szuhoj
Kővári László
Az orosz légierő megkezdte a kilábalást a másfél évtizedes válságból. A fellendülő gazdaság már fedezi az igények egy részét, így 1993 óta először kerülhetett sor új gyártású és nem csak korszerűsített vadászbombázók átvételére.
A Novoszibirszkben lévő Cskalov repülőgépgyárban múlt év végén elkészült két Szu-34-es azóta már a légierő lipecki bázisán csapatpróba alatt áll, de a szolgálatba állításukra még éveket kell várni.
A gépek több elektronikai rendszere ugyanis még nem teljes, ezenfelül a sorozatos késedelmet szenvedő gyártás üteme nagyon lassú. A jelenlegi elképzelések szerint az első ezred 24 géppel 2010-ben veheti át a stafétabotot a régi Szu-24M bombázóktól.
A Hughes AIM-47
Kővári László
Az ötvenes években, a hidegháború időszakában a két világhatalom túlméretezett nukleáris csapásmérő erőt hozott létre, ez a rakétahordozó tengeralattjárók megjelenése előtt két alapon nyugodott, az interkontinentális ballisztikus rakétákon és a nehézbombázókon. Utóbbiak terén a Szovjetunió elmaradásban volt, ennek ellenére komoly fenyegetést jelentettek az akkor vadonatúj Tu-95-ösök.
Made In China... III.
Zsig Zoltán
A J-7-es korábbi változatainak a korszerűsítések ellenére is a MiG-21-eshez hasonló repülési jellemzőik vannak a deltaszárny miatt. Alacsony magasságon és sebességen a pilótáknak pontosan be kellett tartani a repülési előírásokat, a gép nem bocsátotta meg a hibákat. A repülési jellemzők elmaradtak a korszerű gépekétől, mégis a J-7-esen alapuló fejlesztések mellett döntöttek. Azonban a kínai mérnökök komoly átalakításra szánták el magukat.
A láthatatlan Fullánk
Kővári László
2007 január elején fontos mérföldkőhöz érkezett a Boeing F/A-18E/F Super Hornet programja, amikor átadták a haditengerészet számára a 300. gépet. A Block II Lot 30-as széria külsőre alig különbözik az elmúlt években készült F/A-18E/F-ekhez képest, a fedélzeti rendszerek viszont jelentős mértékben megújultak, ez sok területen nagyságrendi vagy talán nem túlzás, hogy forradalmi képességjavulást eredményezett.
Rakétapajzs
Trautmann Balázs
A megváltozott biztonságpolitikai körülmények között immár nem a tömegesen támadó szovjet bombázók, hanem a "renegát államok" által indított ballisztikus rakéták jelentik a leglátványosabb fenyegetést. A rakétavédelem témakörében természetesen részt vállal a politika is, így a haditechnikán túlmenően nemcsak hadászati kérdésekről esik szó.
Nem csak hajózni, menteni is muszáj!
Wim Das és Kees Otten
A Koninklijke Marine (Holland Királyi Haditengerészet) jól ismert a repülés szerelmesei előtt, de munkatársaink szerették volna még jobban megismerni a kutató-mentők munkáját. Az ARANYSAS magazin a Marine Luchtvaart Dienst (MLD) de Kooy bázisára és a Hr. Ms. Rotterdam fedélzetére kapott meghívást.
Rotorlapátos iskolapad
Zsig Zoltán
A Bell 206-os kiváló repülőtulajdonságai miatt helikoptervezetők oktatására is alkalmas, ezért az Egyesült Államok két haderőneme is rendszeresítette kiképzőváltozatait. A haditengerészet és a hadsereg azonban más időpontban választotta ki a JetRangert erre a célra; azok némileg eltérnek egymástól, és a típusjelük is különbözik.
Megéri a pénzét
Kővári László
Legalábbis az amerikai légierő pilótái és műszaki katonái szerint. Minden idők legnagyobb költségű vadászgépe, a Lockheed Martin F-22A Raptor lassan már megszokott látványnak számít több amerikai repülőtéren.
A floridai Tyndall és a nevadai Nellis bázison üzemelő kiképző- és tesztelőalakulaton kívül már teljes az első ezred is, a virginiai Langley bázison állomásozó 1. vadászezred két százada, a 27. és a 94. összesen 40 géppel áll készen a bevetésre. Megkezdődött az alaszkai Elmendorf légibázis átfegyverzése is az új típusra, az USAF a következő három évben megkapja a még hátralevő mennyiséget. A 183 gép azonban kevés, ezt minden lehetséges fórumon megemlítik az USAF illetékesei, de a hatalmas költségek miatt a politikusok nem akarnak többet.
Lehet egy kerékkel kevesebb?
Kővári László
A katonai repülés jellegéből adódóan számos kockázati tényezőt rejt, amelyek a nagy számok törvénye alapján kisebb-nagyobb rendszerességgel szinte elkerülhetetlenül balesetekkel, rep. eseményekkel járnak. Ezek egyik sajátos csoportja a futóművek rendellenes működésével vagy éppen működésképtelenségével kapcsolatos. Legyen az akár új fejlesztésű vagy kiforrott típus, anyaghiba, vagy nem kellően alapos műszaki tevékenység, sajnos előfordulhat bármelyiknél, és azt sem lehet elhallgatni, hogy néha a hajózószemélyzet hibája is a rendkívüli esemény okai között szerepel.
Halálos Szitakötő
Horváth Zoltán
A patinás név említésekor az emberek előtt egyből a repülőklubok mindenesének, a jóindulatú Cessna 172 Skyhawk sportgépnek a képe jelenik meg, amelynek kéttucatnyi változatából eddig 86 000-nél is több példány készült. A katonai repülés kedvelőinek általában még eszükbe jutnak az O-1 Bird Dog egy- és O-2 Super Skymaster kétmotorosok, hiszen ezek a földi erők közvetlen támogatásának első számú légi irányítóiként vették ki részüket számos háborúból. Ám csak keveseknek ugrik be a T-37 Tweet sugárhajtású gyakorlógép jól felfegyverzett, könnyű csapásmérő változatának, az éppen 40 éve amerikai szolgálatba állított A-37 Dragonfly típusnak a neve.
Kegyelemkenyéren I.
Varsányi Mihály
A szovjet repülés történetében (akárcsak az ország történelmében) számos olyan furcsaság fordult elő, amiről a világ közvéleménye sokáig nagyon keveset tudott. Náluk azok, akiket érdekelt az ilyesmi, különösen a légierő tagjai, pletykaszinten azért sejtettek valamit. Elmaradt repülési napokon, amikor a köd feloszlására vártak, és a napi témák már elfogytak, idősebb pilóták vagy műszakiak sok mindent meséltek a fiataloknak, így maradtak fenn a legendák szájról szájra terjedve generációkon keresztül.
A Darazsak utolsó csípései
Jánkfalvi Zoltán
A Me-110-es kétmotoros vadászrepülőgép 1938. áprilisi megjelenése nagy technikai ugrásnak számított a német légierő számára.
Ez a nagy teljesítményű Zerstörer sikert sikerre halmozott a lengyelországi és a franciaországi hadműveletek során. Az angliai csata idején már előtűntek hátrányai a korszerű nyugati típusokkal szemben, ennek ellenére a háború végéig szolgálatban maradt. Érdekes adaléka a gép történetének, hogy az egyik rombolóalakulat utolsó "kegyelemdöfését" éppen hazánk légterében kapta.
Szárnyas Oroszlánkölyök
Kővári László
Az izraeli légierő több alkalommal is késedelmesen vagy egyáltalán nem juthatott a megrendelt technikához, mivel politikai okokból átmeneti vagy tartós fegyverszállítási embargó alá vonták hol a franciák, hol az amerikaiak. A függéstől való megszabadulás első lépése volt a Mirage III-as gyártási dokumentációjának illegális úton történő megszerzése Svájcból, ennek alapján az Israel Aircraft Industries megkezdhette a Nesher, majd később a saját továbbfejlesztés eredményeképpen létrejött Kfir gyártását.
A módosított "Mirage-klónokból" 212 db készült, de ezek élettartama gyártástechnológiai és anyagminőségi okok miatt nagyon alacsony lett, selejtezésükre meglepően rövid idő után került sor. A Kfireket "túlélték" a sokkal régebbi A-4 Skyhawkok, de természetesen ezek szolgálati ideje is végesnek bizonyult.
A legek bombázója
Kárpáti Endre
A második világháború időszakának kevésbé ismert masináit, érdekesebb gépcsaládjait bemutató cikksorozatunk első részében a kor legnehezebb bombázóját, a Douglas XB-19-es prototípust ismertetjük.
Átütőerő
Horváth Zoltán
1972 a Phantomok évének is nevezhető, mivel a Vietnamban harcoló amerikai repülők által akkor elért összesen 84 légi győzelemből 79-et arattak a típussal. A McDonnell Douglas F-4-esekkel felszállók azonban nem csupán vadász-, hanem a csapásmérő bevetéseket teljesítve is remekül helytálltak. Erre különösen jó példa az, amit május 10-én, a Phantomok legeredményesebb napján véghezvittek. Bár az akkori 14 MiG lelövéséből vagy megrongálásából a légierő pilótái "csupán" négy győzelemmel és egy harcképtelenné tétellel "részesedtek", az általuk védelmezett kötelékek azonban veszteség nélkül tudták teljesíteni a háború egyik legösszetettebb és legmerészebb rajtaütését.
A kezdőcsapat
Schuminszky Nándor
Az Egyesült Államokban a Mercury nevet kapta az a program, amellyel embert kívántak a világűrbe juttatni. A név a Naprendszer legbelső vagy legelső bolygójára, egyben a Föld első (amerikai) űrhajójára utal. Kezdetben ember nélkül próbálták ki a Mercury űrhajót különféle helyzetekben - normál és különleges körülmények között -, majd az ember űrutazása előtt már majmok tölthettek néhány percet a súlytalanság állapotában. A Föld körüli pálya eléréséhez szükséges Atlas rakéta kifejlesztéséig a II. világháborús német A-4 (V-2) rakéta továbbfejlesztett, de az Atlasnál még mindig jóval kisebb teljesítményű Redstone-t, a kísérleti repülésekhez a Little Joe típusú rakétát használták. A Mercury-Redstone rendszer csak negyedórás, ballisztikus pályán repült. A pilótás program is "űrugrásokkal", azaz 15 perces, szuborbitális űrrepülésekkel kezdődött, majd fokozatosan emelték a Föld körüli keringések számát 3-ról 22-re.
A program összköltsége 5,5 milliárd dollárt tett ki.
D mint Dóra
Kovács János
Ez a készlet a Tamiya azon korszakából való, amikor megpróbálkoztak azzal, hogy viszonylag kevés alkatrészből gyártsanak szép, részletes makettet. Ez a Dóra is mindösszesen 61 darabból áll.
