Archívum - 2007. június

A rácsapások napja

Kővári László

2007. április 3-án reggel a Hajmáskér közelében lévő "nullapont" volt az ARANYSAS stábjának úti célja, ahol a légierő két harci alakulatának éleslövészetére került sor. A kecskeméti 59. Szentgyörgyi Dezső Repülőbázis gépei az alföldi repülőtérről kiindulva hajtották végre a feladatokat, a szolnoki helikopteresek viszont a kijelölt állománnyal kitelepültek a lőtér és régi bázisuk, a Szentkirályszabadja közelében lévő Újmajorba. A forgószárnyasok kisebb sebességük és hatósugaruk miatt költöztek ideiglenes jelleggel a lőtér mellé, mivel így a szűkös és értékes repült idő nagy részét nem kellett a hosszú útvonalrepülésre pazarolni.

A Sturm

Kővári László

A Szovjetunióban a hatvanas években több irányított páncéltörőrakéta-típust hoztak létre, amelyek elsősorban a harckocsi-zászlóaljakat kísérő könnyű páncélozott szállító harcjárművekre voltak telepítve. A vietnami háborúban beigazolódott, hogy a páncélelhárítás még hatékonyabban folytatható a levegőből.

A harci helikopterek fejlesztésével párhuzamosan elkezdődött a hozzájuk illeszthető irányított rakétarendszerek kidolgozása is. A hatvanas évek végén megszületett a Falanga rendszer, először szárazföldi járműről indítható változatban, később a vadonatúj Mi-24-es harci helikopter fő páncéltörő fegyvereként.

Made In China... IV.

Zsig Zoltán

A kínai repülőgép-tervezők és a légierő vezetői már a J-7-es program kezdete után szembesültek a ténnyel, hogy önmagában ez a típus nem lesz megfelelő a honi légvédelmi feladatok ellátására. A 60-as években a katonai repülés rohamosan fejlődött, Kína határai mentén folyamatosan állították szolgálatba a korszerű szovjet és nyugati típusokat. A kínai légvédelemnek az egyre gyorsabban és magasabban repülő bombázókkal, vadászokkal, valamint felderítő repülőgépekkel kellett volna szembeszállni.

A mennydörgő Vaddisznó

Trautmann Balázs

Ha a világ legcsúfabb repülőgépeinek versenyéről beszélnénk, a Fairchild A10 Thunderbolt (Mennydörgés), azaz Warthog (Varacskos Disznó) minimum dobogós lehetne. A kissé egyszerű vonalakkal szerkesztett repülőgép viszont amennyire randa, annyira hatékony. S ez a párosítás igencsak jól jön Irak és Afganisztán zord területei felett...

Egy új korszak hírnöke

Temesvári Péter

Korunk sokat csodált haditechnikai eszközei a hatalmas méretű, nukleáris meghajtású amerikai repülőgép-hordozók, amelyek fedélzetén egy kisebb ország légierejével azonos erőt képviselő repülőezred állomásozik. A hadihajó-fejlesztés jelenlegi csúcsát képviselő, napjainkban a US Navy állományában standardnak számító Nimitz-osztályú szuperhordozók technológiai elődjének tekinthető USS Enterprise (CVN 65) számos különlegességgel és elsőséggel büszkélkedhet, a tervezők számára a legnagyobb elismerés azonban vélhetően az, hogy a hajó a szolgálatba állítása után 46 évvel (!) is még mindig félelmetes erejű, nagy harcértékű egységnek számít.

Teleszubjektív kukkolás

Kárpáti Endre

A március 15-i ünneppel együtt járó hosszú hétvégét arra használtuk, hogy fél éve tartó elvonási tüneteinket kis kerozingőzzel gyógyítsuk - ezúttal Belgiumban.

Életvesztő életmentő?

Kővári László

A válasz nem is olyan egyértelmű. A többkilónyi robbanóanyagot tartalmazó bonyolult eszköz az esetek többségében, ha szükség van rá, akkor még szélsőséges esetekben is életet ment, de arra is találni példát, hogy eredeti funkciójával ellentétben halálos balesetek okozójává válik.

Ázsia Sólymai

Kővári László

Pakisztán és India évszázados ellenségeskedése több háborúhoz vezetett, legutóbb 2002-ben volt komolyabb összecsapás a két ország hadereje között. A milliárdos lélekszámú India a jövőkutatók szerint húsz-harminc év múlva a világ második legerősebb gazdasági hatalma lesz Kína után, ezzel arányos katonai erőt tartanak fenn már most is. Az ősellenség, vagyis Pakisztán alaposan lemaradt, kivéve egyetlen területet, az atomfegyverekét. A kilencvenes évek végén mindkét ország párhuzamosan végrehajtotta a nukleárisfegyver- fejlesztéshez elengedhetetlen kísérleti atomrobbantásokat, azóta már szolgálatban állnak azok a közepes hatótávolságú ballisztikus rakéták, amelyek egy újabb háború esetén a másik fél stratégiai fontosságú célpontjait fenyegetik teljes pusztítással.

Földön, vízen, levegőben

Wim Das és Kees Otten

Munkatársaink a Hr. Ms. Rotterdam fedélzetén eltöltött 24 óra során bepillantást nyerhettek a hajó életébe. A személyzet éppen felkészülési időszakban volt, a nem sokkal később kezdődő Caribbean Lion gyakorlaton végrehajtandó feladatokat ismételték. A Curaçao környéki vizeken a Koninklijke Marine (haditengerészet), a Luchtmacht (légierő), a Landmacht (hadsereg) és a Marechausse (katonai rendőrség) egységei közösen vesznek részt.

Kegyelemkenyéren II.

Varsányi Mihály

A szovjet repülés történetében (akárcsak az ország történelmében) számos olyan furcsaság fordult elő, amiről a világ közvéleménye sokáig nagyon keveset tudott. Náluk azok, akiket érdekelt az ilyesmi, különösen a légierő tagjai, pletykszinten azért sejtettek valamit. Elmaradt repülési napokon, amikor a köd feloszlására vártak, és a napi témák már elfogytak, idősebb pilóták vagy műszakiak sok mindent meséltek a fiataloknak, így maradtak fenn a legendák szájról szájra terjedve generációkon keresztül.

Hivatásuk az életveszély

Horváth Zoltán

Az amerikai felderítőgépekkel repülők tetteit négy évtizede is elhomályosították az izgalmas légi csaták vagy a nagyszabású bombázások történései. Ennek következtében alig lehetett hallani azokról a hajózókról, akik általában szólóban és mindig fegyvertelen gépekkel teljesítették feladataikat. Pedig ők még akkor is berepültek Észak-Vietnam fölé, mikor - 1968 és 1972 között - más gépeknek ezt szigorú parancs tiltotta. Nem is akadt Indokínában hasonló légi fegyvernem, amelynek beosztottjai - dacolva a légelhárítással - a háború minden napján megjelentek volna a hadszíntér legjobban védett területei felett. Életük kockáztatásával hajtották végre azokat a küldetéseket, amelyeknek sok-sok bajtársuk köszönhette megmenekülését.

Százezer rubeles vérdíj

Jánkfalvi Zoltán

Hans-Ulrich Rudel ezredes rendkívüli repülőteljesítményeiről és a harctéren tanúsított bátorságáról ez idáig több tucat életrajzi könyv és tanulmány látott napvilágot. Sajnos ezek az írások csak felületesen, pár sorban említik meg ennek a páratlan parancsnoknak a Magyarország felett repült bevetéseit. A következő írás ezt a "szépséghibát" igyekszik most kijavítani.

Fogatlan vadászkutyák

Horváth Zoltán

Az előretolt légi irányítás szervezetét és felszerelését a vietnami háború éveiben tökéletesítették. A II. világháború és Korea már bizonyította a FAC, vagyis a Forward Air Control szükségességét, ám ezek kezdetleges technikájához képest Indokínában alakult ki a jól megszervezett, haderőnemekkel összehangoltan működő és erre a célra specializált repülőeszközökkel felszerelt szolgálat. A dzsungelekben rejtőzködő partizánok megtalálása kizárólag olyan gépekkel és módszerekkel volt lehetséges, amelyek az ilyen küldetésre vállalkozók számára az elképzelhető legnagyobb kockázatot jelentették. Az önkéntes FAC-pilótákat azonban nemhogy ez nem zavarta, hanem még az sem, hogy az általuk irányított vadászbombázók hajózóinál lényegesen kevesebb ünneplésben részesültek.

F-CK-1 Ching Kuo

Kővári László

Sorozatunk most következő repülőgépe "kilóg" a sorból, legalábbis a tekintetben, hogy csapatszolgálatba is állították, de csak kis mennyiségben. A különlegesnek tekinthető típus még sohasem volt külföldön, várhatóan nem is lesz, exportja kizárt, nemzetközi ismertsége így átlag alatti.

Kapcsolók, mutatók, képernyők

Kővári László

Az amerikai Lockheed Martin negyedévente megjelenő exkluzív Code One magazinja immáron 22 éve tájékoztatja a katonai repülés iránt érdeklődőket. A lap egyesek szerint a cég reklámszócsöve, mások viszont értékelik azt, hogy az újdonságokat az esetek többségében konkrétumokkal alátámasztva mutatják be, és nem a tájékozatlanok érzelmeire ható üres marketingmaszlaggal próbálják meg elhitetni termékeik fölényét a konkurenciával szemben.

A kezdőcsapat

Schuminszky Nándor

Az Egyesült Államokban a Mercury nevet kapta az a program, amellyel embert kívántak a világűrbe juttatni. A név a Naprendszer legbelső vagy legelső bolygójára, egyben a Föld első (amerikai) űrhajójára utal. Kezdetben ember nélkül próbálták ki a Mercury űrhajót különféle helyzetekben - normál és különleges körülmények között -, majd az ember űrutazása előtt már majmok tölthettek néhány percet a súlytalanság állapotában. A Föld körüli pálya eléréséhez szükséges Atlas rakéta kifejlesztéséig, a II. világháborús német A-4 (V-2) rakéta továbbfejlesztett, de az Atlasnál még mindig jóval kisebb teljesítményű Redstone-t, a kísérleti repülésekhez a Little Joe típusú rakétát használták. A Mercury-Redstone rendszer csak negyedórás, ballisztikus pályán repült. A pilótás program is "űrugrásokkal", azaz 15 perces, szuborbitális űrrepülésekkel kezdődött, majd fokozatosan emelték a Föld körüli keringések számát 3-ról 22-re.

A program összköltsége 5,5 milliárd dollárt tett ki.

A tankpusztító Bagoly

ifj. Rácz László

A félelmetes fegyver kicsinyített mását minden modern repülőket gyűjtő makettező szívesen látja a polcán. Ez a gyártók figyelmét sem kerülte el, a nagyobb cégek szinte mindegyike kínál jobb-rosszabb minőségű készleteket. Az 1:48-as és 1:72-es méretarányban kiadott kitek már régóta piacon vannak, jellemzőik ismertek.

Az új, kínai születésű A-10-es a nagyobb léptékű gépek kedvelőit célozza. Ebben a kategóriában mások az elvárások, mint a "kistesóknál": több a nyitott panel, mögötte jól kidolgozottak a belső terek, stb.