Archívum - 2007. november
Made In Russia
Kővári László
A nemzetközi kiállítások jellemzője, hogy az újdonságokat egyaránt bemutatják a szakma, a sajtó és a nagyközönség előtt. Oroszországban azonban ez is másként működik.
A Klub hajó elleni rakéta
Kővári László
Az orosz Novator tervezőiroda a MAKS 07 kiállításon a Klub rakéta család több új változatát is bemutatta, amelyek érdekessége abban áll, hogy repülőgépek fegyverzetébe integrálhatók.
Az 1993-ban megrendezett hasonló kiállításon már szerepelt a 3M51 Alfa rakéta makettje egy Szu-30-as mellett, de érdemi lépés a légi indítású változattal azóta sem történt. A most bemutatott új változatok ugyancsak makettek, és nem valós gyakorló példányok voltak, így még mindig nem tudni, hogy mikor kerülhetnek ténylegesen a repülőgépek fedélzetére.
Made In China... IX.
Zsig Zoltán
A kínai bombázó repülőgépek hazai gyártásának megszervezése során hasonlóan jártak el, mint a vadászrepülőgépeknél. Az akkor korszerűnek számító szovjet Il-28-as és Tu-16-os licencgyártását kezdték meg. Több évtizedig ezek a repülőgépek képezték a csapásmérő erők gerincét, annak ellenére, hogy a hadrendbe állítás késedelme miatt akkor már elavultnak számítottak. A hazai repülőipar ezért sok módosítással is megpróbálkozott.
Missziók égi fuvarosai
Trautmann Balázs
Az elmúlt esztendők hadviselése során alaposan felértékelődött a légi mobilitás kérdése. A hadszíntereken (nemegyszer külföldi segítséggel) felbukkanó robbanóeszközök, a városi hadviselés veszélyei Afganisztánban, de legfőképp Irakban alaposan felértékelték a hadszíntereken belüli légi szállítási feladatokat.
Szezonzárás
Kővári László
A csehországi repülőnapokban még sohasem csalódtunk, így volt ez most is. Hozzá kell tenni, hogy az előzetes várakozásoknak ezúttal nagyrészt megfelelt a "felhozatal", amelyben néhány ritkán látott "nagyvas" is szerepelt.
A rendezvénynek Brno nemzetközi repülőtere adott otthont, amely két évtizeddel ezelőtt még a csehszlovák légierő egyik bázisa volt.
Erre ma már csak a régi, földdel borított betonbunkerek emlékeztettek, amelyek a harci gépeket rejtették el az avatatlan szemek elől. A csaknem pontosan kelet-nyugat irányú betonpálya 2,6 km hosszú, és szükség esetén akár Boeing-747-esek is használhatják. Többnyire azonban csak belföldi vagy fapados légitársaságok gépei szállnak le, amelyek egy órán belül távoznak is, hiszen a reptéren nincsenek karbantartó hangárok vagy egyéb kiterjedt infrastruktúra a kisméretű utasterminálon kívül.
Nem viszik túlzásba
Wim Das és Kees Otten
A tengerrel határolt Írország lakossága úgy hiszi, hogy védelmük megfelelő. Egyedül Észak-Írország volt régebben problémás terület, ezenfelül a halászati jogok körül adódnak néha viták, ettől eltekintve az ország szuverenitását semmi és senki nem fenyegeti.
Helikopter-hadsereg
Wim Das és Kees Otten
A spanyol hadsereg repülőcsapatainak helikopterei nemcsak saját bázisaikon állomásoznak, hanem a külföldi nemzetközi akciókban történő részvételükre is rendszeresen sor kerül. A spanyol felségjelű forgószárnyasok nyújtottak már segítséget Albániában (Chinook típussal), Boszniában (UH-1-essel), Mozambikban és Koszovóban (Cougarral).
Égi lánglovagok
Wim Das és Kees Otten
A mediterrán vidék nyári forrósága egy keserű szükségszerűséget eredményezett, több országban is speciális tűzoltó repülőgépeket kellett szolgálatba állítani mint az oltás leginkább hatékony eszközeit a távol eső, nehezen megközelíthető hegyes területeken. Európa déli vidékein a "tűzvadászok" napi 24 órán át, a hét minden napján készültségi szolgálatot adnak, ugyanúgy, mint a harci repülőgépek.
In Memoriam Hegedűs Gege Ernő
Tőrös István és Németh Zoltán
A második világháborús Puma század parancsnoka, Heppes Aladár érdemelte ki pilótáitól először az Öreg Puma becenevet, melyben nem volt semmi tiszteletlenség, sokkal inkább azt a bajtársi légkört fejezte ki ez a két szó, mely azt a maroknyi csapatot jellemezte.
Megspórolt Ezüstcsillagok
Horváth Zoltán
Az amerikai légierő a százas széria folytatásaként egy harcászati vadászbombázó elkészítésére írt ki pályázatot. Ez olyan vadonatúj technológiák felhasználásával született, mint amilyenek a titán sárkányszerkezet, a változtatható szárnynyilazás, a nagyfokú szárnymechanizáció, a gazdaságosabb üzemeltetésű kétáramú gázturbinás hajtóművek, a terepkövető radar és a fejlett légiharc-rakéták voltak. Az újítások garmadáját felsorakoztató géptípus megindította a hadvezetés elitjének fantáziáját. Képzeletükben gigantikus terv rajzolódott ki: az amerikai fegyveres erők és a szövetséges országok valamennyi vadászgépének és csapásmérőjének egyetlen típussal történő leváltása.
Az első Lavocskin
Magó Károly
Szerintem minden roncskutató nem túl mélyen fekvő gazdag leletre, jó időre és kevés talajvízre vágyik. Ennél a leletnél már a kutatógödör kiásásakor kiderült, hogy a talajvíz igen magas, mindössze 140 centire van a felszíntől. A La-5-ös egy csillagmotoros, faszerkezetű gép, ezért számítani kellett arra, hogy becsapódáskor a motor darabjaira tört, és a faszerkezet elkorhadt a földben, azonban eddig még egy Lavocskin sem került elő Magyarországon, ezért megpróbáltuk...
A legtöbb, mi adható
Kárpáti Endre
Nagy-Britannia 20. századi harcainak bemutatására hozták létre London belvárosában az Imperial War Museumot (Birodalmi Hadtörténeti Múzeum - IWM). A rendkívül magas színvonalú kiállítási anyagban van ugyan egy maroknyi, nagyon érdekes repülőgép is, a helyszűke miatt azonban már a hatvanas években felmerült egy kimondottan csak a repülésre koncentráló gyűjtemény kialakításának gondolata.
Öngyilkos küldetések
Jánkfalvi Zoltán
Az írás első részében megismerkedhettünk a hazánk területén kiépített német éjszakai légvédelmi rendszer sajátosságaival, most pedig kövessük nyomon, hogyan használták ki ennek a rendszernek az előnyeit a térségben bevetett német éjszakai vadászok bátor pilótái.
Testvéri segítségnyújtás
Végső István és Galambos Gábor
A Bács-Kiskun megyei Madaras határában 1944. szeptember 13. estéjén egy brit B-24-es szállító repülőgép nappali világosságot gyújtva felrobbant a levegőben, és lezuhant. Egy történész és amatőr kutató társa derítette fel a tragédiát, melyben hét lengyel katona vesztette életét. Emlékükre 63 év után, szeptember 15-én kopjafa-emléktáblát avattak a községben.
A Ho Si Minh-ösvény őrzői
Horváth Zoltán
1967. szeptember 17-én 16 óra 57 perckor a laoszi-észak-vietnami határ közvetlen közelében található 74-es magaslat megfigyelői jelentették, hogy észak-északkeleti irányba tartó ellenséges gép sugárhajtóműveinek erős zaját észlelték. A repülőeszközt RF-101 Voodoo típusú felderítőként azonosították, melynek felbukkanása biztos előhírnöke volt a B-52-es nehézbombázók küszöbönálló támadásának. Az első három Stratofortress jelei két percen belül meg is jelentek a felderítőlokátor indikátorán. A 180 fokos oldalszögön közelgő gépek 120 km-es ferdetávolságra voltak.
Bombakamion helyett
Kővári László
A hatvanas években fejlesztett harci gépek egyre nagyobb repülési teljesítményükkel tűntek ki. Akkoriban az elsődleges cél a sebesség, a csúcsmagasság minden áron történő növelése volt, így az USAF vezérkari főnökének, Joseph P. McConnellnek az ötletét többen idegenkedve fogadták. Az 1966 közepén elindított A-X program (Attack, Experimental) azonban nagyon is racionális alapokon nyugodott. A vezérkari főnök gondos elemző munkára alapozva nyújtotta be az igényt egy szubszonikus sebességű új harci gépre. Vietnamban a földi csapatok közvetlen légi támogatása nélkülözhetetlen feladat volt, különösen a dzsungellel borított területeken. Erre a célra az öreg A-1-es Skyraider gépeket használták, amelyek hatósugara és teherbírása tökéletesen megfelelt, alacsony sebessége azonban sebezhetővé tette.
Népirtás Dárfúrban
Zsig Zoltán
A bulvársajtóra jellemző, szenzációhajhásznak tűnő címadás egyáltalán nem túlzás a dárfúri tragédia esetében. A régióban 2003 óta napjainkig tartó eseményeket nyugodtan lehet népirtásnak nevezni. Ugyanis az etnikai alapon végrehajtott gyilkosságoknak már eddig is több százezer halálos áldozata van. A polgári lakosság elleni hadjáratban aktívan részt vesz a szudáni légierő is.
Veterán Csillagvadászok
Tőrös István
A Gerhard Neumann Repülőmúzeum tulajdonosa, Josef Voggenreiter, valamint a Cactus Starfighter Staffel bajorországi csoportjának vezetője, Herbert Hesse meghívására közel százhúsz vendég érkezett augusztusban a németországi Niederalteichbe. A jelenlévők többsége egykor az F-104-es Starfighter pilótafülkéjét koptatta. A látogatók egy furcsa repülőtéren érezhették magukat, hiszen a csarnokban a Richthofen-ezred fekete keresztes F-104-es vadászgépe mellett egy piros-fehér-zöld ék felségjelet és a Sky Hussars emblémáját viselő magyar MiG-21bis "hasítja" a levegőt. A hidegháború éveiben akár célpontként is feltűnhettek volna egymás lokátorának képernyőjén.
Űrtestvérek
Schuminszky Nándor
1961. május 25-én a néhai John F. Kennedy amerikai elnök a kongresszus előtt tartott beszédében leszögezte, hogy "még az évtized vége előtt embert küldünk a Holdra, és onnan biztonságban visszahozzuk a Földre". A Mercury űrhajó alig több mint egynapos maximális űrbéli tartózkodása azonban messze nem volt elegendő a holdutazás lebonyolítására. Új űrhajó, új hordozórakéta kellett, de ezek megépüléséig nem lehetett ölbe tett kézzel várni. Az amerikai szakemberek mielőbb választ szerettek volna kapni a következő kérdésekre: mennyiben őrzik meg munkavégző képességüket az űrhajósok kéthetes súlytalansági állapotukban, milyen feltételek között lehet sikeresen megvalósítani az űrrandevút, illetve a holdutazás elfogadott tervének megfelelően két mesterséges égitest összekapcsolását, valamint milyen élettani hatások érik az űrhajón kívül tartózkodó űrhajóst.