Archívum - 2008. június

Szuperszonikus születésnap

Kővári László

Az alcímben szereplő szlogent annak idején sokszor hallhattuk egy manapság feledésbe merült személlyel kapcsolatban. A világon legnagyobb számban gyártott szuperszonikus vadászgép még jó néhány évig szolgálatban lesz több földrészen is, így egyelőre érvényes rá a jelmondat.

A Hughes AIM-26-os

Kővári László

Az USA légvédelmének fejlesztése kiemelt fontosságú feladat volt az ötvenes években, amikor még a műholdas felderítés hiányában  azt hitték, hogy a szovjet nehézbombázó-erők a valósnál komolyabb fenyegetést jelentenek. Elfogó vadászok ezres mennyiségben álltak szolgálatba, ezek fedélzeti fegyverei azonban csak kis távolságból és alacsony hatékonysággal lettek volna képesek megsemmisíteni a támadókat.

Kockica, a nemzeti jelkép

Kővári László

Budapesttől alig hét óra autózásra, mediterrán környezetben, hatalmas tuják és pálmafák közelében találja magát az ember. Úti célunk, a festői szépségű Isztriai-félsziget déli csücskében fekvő Pula nem csak a római kori műemlékeinek köszönheti hírnevét, ez Horvátország egyik legnépszerűbb üdülőhelye is. A város közvetlen közelében nemzetközi forgalmat bonyolító repülőtér található, amely kettős hasznosítású.

A "fapados" légitársaságok utasszállítói és a tehetős magánszemélyek repülőgépei főleg a nyári idényben gyakori vendégek, viszont folyamatosan itt üzemel a horvát légierő egyik alakulata is.

Az Óceáni Szűz és társai

Zsig Zoltán

A francia haditengerészet olyan hajókkal is rendelkezik, melyek fedélzetén több helikoptert is üzemeltethetnek egy időben.

A leszállófedélzet és a hangárok lehetővé teszik, hogy a különböző forgószárnyasok az országtól távolabb is bevetéseket hajtsanak végre. A helikopterhordozó hajók eltérő időben és koncepció alapján készültek el, ezért a kialakításuk jelentősen eltér egymástól.

Akik mertek nagyot álmodni

Trautmann Balázs

Ha minden jól megy, 2014-ben veheti át a brit Királyi Haditengerészet a HMS Queen Elizabeth repülőgép-hordozót. Azt az egységet, amely hosszú idő óta az első, brit zászló alatt hajózó, teljes értékű hordozó lesz.

A NATO égi szemei

M. Scharenborg és R. Wenink

Minden reggel hat órakor felbolydul a németországi Geilenkirchen légibázis főbejáratánál a forgalom. Pilóták, műszakiak, kiszolgálószemélyzet igyekszik munkába, hogy biztosítsák a NATO legfontosabb légi felderítési képességének hátterét. A hatalmas állóhelyeken sorakoznak a katonai szervezet által közösen fenntartott AWACS légtérellenőrzők, Boeing-707 TCA (Training and Cargo Aircraft) gépek és a KC-135-ös tankerek.

Az eligazításokat követően nyolc órakor sorra indulnak bevetésre vagy éppen gyakorló repülésre a hatalmas négy hajtóművesek.

Aermacchi M311

Kees Otten és Wim Das

Napjaink új fejlesztésű katonai gyakorlógépeinél több tendencia is érvényesül. A hagyományos aerodinamikai kialakítású típusoknak is van létjogosultsága, amennyiben azok fedélzeti elektronikája kellően korszerű színvonalú és üzemeltetési jellemzői kielégítik a mai követelményeket. Az olasz Alenia Aermacchi jelentős tapasztalattal rendelkezik ezen típusok terén is.

Aermacchi M346

Kees Otten és Wim Das

Az új olasz sugárhajtású gyakorlógép szokatlan együttműködés eredményeképpen született meg, 1993-ban az orosz Jakovlev tervezőirodával közösen fektették le a típus alapjait. Lassú haladást követően napjainkban gyorsulnak fel az új géppel kapcsolatos események, ez érdekes módon az elődtípusra is vonatkozik.

Az M346-os és az orosz Jak-130-as sorozatgyártása egyaránt elkezdődött.

Afganisztáni anziksz

Kees Otten és Wim Das

Aki valaha járt az afganisztáni Kandahár repülőterén, az örökké emlékezni fog az ott látható TLS (The Last Stand) elnevezésű épületre. Ez volt a tálibok utolsó állása, amelyet egy 225 kg-os bomba telitalálata után foglaltak el az amerikai tengerészgyalogosok 2001 végén. Innen nem messze van egy másik szörnyű múltú épület, az Ezüst hangár, amelynek traverzeire a tálib rezsim hatalomra kerülését követően a városban élő bármilyen szintű iskolai végzettséggel rendelkező asszonyát felakasztották. A vallási fanatikusok erővel hajtották ide a lakosságot, hogy demonstrálják: így jár minden nő, amelyik nem marad otthon, és nem hallgat a férjére.

Amerika szárnyas ökle

Horváth Zoltán

A Repülő Erőd annak ellenére vált Amerika hatalmának és légierejének szimbólumává, hogy sem méretei, sem teherbírása, sem hatótávolsága, sem pedig legyártott mennyisége nem számított a legnagyobbnak az USA-ban épült stratégiai bombázók közül.

A háború évei alatt azonban - nem utolsósorban sérülésállósága miatt - olyan hírnévre tett szert, hogy az amerikai városokban megkérdezett járókelők közül a legtöbben az összes rendszeresített repülőgéptípusból a B-17-est ismerték fel. A Boeing négymotorosának 95%-ához képest a második helyezettet alig felük tudta azonosítani.

95-öst vagy dízelt parancsol?

Kárpáti Endre

2001. szeptember 11. után a légierők feladatai közé felkerült egy új elem: a tömegrendezvények légterének biztosítása, az ott megjelentek védelme az esetleges légi terrortámadásokkal szemben. Ilyen célból érkezett hazánkba március végén az amerikai légierő hat KC-135-ös tankere, egészen pontosan a Nemes Erőfeszítés hadműveletben részt vevő vadászgépek légi utántöltését biztosították ideiglenes ferihegyi bázisukról felszállva.

Mert repülni is muszáj...

Jánkfalvi Zoltán

Ez a történet nem egy sikersztori. Inkább folytonos harc a természet erőivel, a gazdasági válság okozta pénzhiánnyal, az emberi makacssággal és egy birodalom oldalán háborúba sodródott ország szegényes lehetőségeivel. Mégis érdekes fejezet a hazai repülés történetében, mert e sorokat olvasva ismét bebizonyosodik, hogy az ember olykor a legnagyobb áldozatoktól sem riad vissza célja, a levegőbe emelkedés elérése érdekében...

Afganisztáni légihíd

Horváth Zoltán

1948. június 26-án kezdődött a hidegháború első erőpróbája, melynek során a szovjet csapatok által körülzárt Nyugat-Berlinnek a nyugati hatalmak - az ivóvíz kivételével - repülőgépekkel szállítottak minden utánpótlást. A több mint egy évig fenntartott légihíd elsősorban 2,5 millió német állampolgár ellátását szolgálta. Az a RAF pedig, mely bő három évvel korábban még bombák ezreit zúdította a városra, másik arcát is megmutatta a világnak. De nem ez volt az első jó szándékú hadművelet a Királyi Légierő történetében. Repülői két évtizeddel korábban már segítettek életveszélybe került civileken. Az 1928-as afganisztáni véres hatalomátvétel heteiben Kabulból mentettek ki közel 600 európait.

Az előretolt helyőrség

Robin Polderman

A kis félsziget az utóbbi hatvan évben folyamatosan puskaporos hordónak számított. A második világháború után az addig a japánok uralmát nyögő ország két részre szakadt, Észak-Korea szovjet befolyás alá került. A déli országrész az USA szövetségesévé vált, így 1950-ben a kommunista támadást követően természetesen segítséget kaptak. Háromévnyi háború után közel az eredeti határon létesült a demilitarizált zóna, amely máig elválasztja a két országrészt.

A félrevezető rádióüzenet

Magó Károly

A húsvéthétfőn Punka György hívott telefonon, mert a rokonai értesítették, hogy Szigetszentmiklóson az egyik szántóföldön találtak egy motort. Lediktálta a nevet, címet és a telefonszámot, majd annyit kért: "Ha ráérsz, nézd meg, légy szíves, mi lehet a földben."

Egy sikerszéria előhírnöke

Varsányi Mihály

MiG - ez a betűszó meghatározó volt a magyar katonai repülés történetében a Magyar Királyi Honvéd Légierő 1938-as megalakulása óta eltelt hetven évből ötvenhétben, és az is marad még legalább 2009-ig. A Szovjetunió széthullásával azonban, úgy látszik, a MiG iroda csillaga is leáldozóban van, a 29-es óta nincs sikeres eredeti konstrukciójuk: a kísérleti 1.44 csupán presztízsokokból tett meg egy-két kört a repülőtér felett, a MiG-AT iskolagép alulmaradt a Jak-130-assal szemben a megrendelésekért vívott küzdelemben, a 31-es és a 35-ös, a korábbi 25-ös, illetve 29-es továbbfejlesztett változata, az ötödik generációs orosz vadászgép kifejlesztésével a Szuhoj irodát bízták meg. E tények mellett igaz az is, hogy a világ számos országában ma is a MiG gépek jelentik a katonai repülést.

A történet vége még a jövő titka, az elejét viszont a legutóbbi időkig homály fedte, csupán azt lehetett tudni, az első többé-kevésbé sikeres típus a MiG-3-as volt.

Tűzkeresztség IV.

Serflek Szabolcs

Az F-15E Strike Eagle az amerikai légierő legnagyobb teljesítményű csapásmérő vadászrepülőgépe, mely számtalan éles bevetés során bizonyította rendkívüli képességeit. Mindezt 1990-ben azonban még csak remélni lehetett, biztosan tudni semmiképpen sem. Az 1991-es Sivatagi Vihar hadművelet (ismertebb nevén az Öböl-háború) volt az, amelynek során az F-15E először mutathatta meg, hogy mit tud.

Az eredmény meggyőző volt, de a sikert egyáltalán nem adták könnyen.

Sorozatunkban áttekintjük a Strike Eagle-nek a Sivatagi Vihar hadműveletben betöltött szerepét, és felvillantunk néhány érdekesebb jelenetet, bevetést is, amelyet a szereplők saját szavaikkal illusztrálnak. Ezek a jelenetek jó betekintést nyújtanak az éles harc gyorsaságába és abba a bizonytalanságba és rettegésbe, ami ezzel jár.