Archívum - 2008. augusztus

Születésnapi ajándék

Tőrös István

A sors keze - meg a hadrendbe állítás tervszerűsége - nagyszerű ajándékkal lepte meg a magyar katonai repülés 70. születésnapján a kecskeméti  Puma század pilótáit. Az MH 59. Szentgyörgyi Dezső Repülőbázis kijelölt állománya Kilián Nándor ezredes, bázisparancsnok-helyettes vezetésével az észak-svédországi Vidsel közelében fekvő lőtéren 2008. június 9-14. között hat JAS-39 Gripen fedélzetéről levegő-levegő rakétákkal hajtotta végre a típus első - és sikeres - éles lőgyakorlatát.

Zeltwegi őrségváltás

Kővári László

Ausztriában befejeződött a típusváltás, noha az Eurofighterek utolsó példányainak átvétele csak 2008 végén esedékes. A szerződésekben rögzített határidőket azonban komolyan kell venni, így a svájci F-5E Tiger II-es vadászgépek lízingje június 30-án lejárt, és azokat visszarepülték származási helyükre. Július 1-jétől az új Typhoon vette át a stafétabotot, beleértve a készültségi szolgálatot is, noha sem a gépek, sem a kiképzett pilóták mennyisége nem éri el kellő szintet.

Avro Blue Steel

Kővári László

Nagy-Britannia az ötvenes években vált atomhatalommá, hadseregében több különböző kategóriájú nukleáris fegyvert állítottak hadrendbe. Ezek többsége légi bomba volt, amelyek célba juttatására elsősorban a három "V" bombázó, az Avro Vulcan, a Handley Page Victor és a Vickers Valiant szolgált. A hírszerzési jelentések elemzése azonban azt mutatta, hogy a Szovjetunió rövid időn belül képes lesz légvédelmi rakétarendszerek kifejlesztésére, amelyek megakadályozhatják a bombázókat célpontjaik elérésében.

Válaszlépésként egy olyan fegyvert kellett létrehozni, amely képes áthatolni a légvédelmi rendszereken.

Medvetánc az égen

Zsig Zoltán

"Döntést hoztam arról, hogy az orosz hadászati repülőerők ismét megkezdik a repüléseiket. A mai naptól kezdve ezek rendszeresek lesznek, és hadászati keretek között zajlanak. A pilótáink már túl régóta a földhöz voltak kötve, boldogan kezdenek új életet.

Ma, 2007. augusztus 17-én éjfélkor 14 hadászati bombázó szállt fel hét repülőtérről, a támogató és utántöltő gépekkel együtt."

Évadnyitó Berlinben

Toldi Miklós

A hosszú téli hónapok után elérkezett 2008 májusa és vele a régen várt repülőnapok évada is. Berlinben két múzeum megtekintése, valamint az ILA szakkiállítás és a hozzá kapcsolódó repülőnap programja megfelelő idénykezdésnek ígérkezett, így nekivágtunk a kétnaposra tervezett kirándulásnak.

Egy lépés előre - kettő hátra?

Trautmann Balázs

Bár sok elméleti teória szerint lassan már az antianyaggal működő, az űrbe kilépni is képes pilóta nélküli bombázógépeket kellene tervezni, a jelek szerint ez még igencsak odébb van.

Öreg Sasok

Kővári László

2008 júniusának utolsó két hetében szokatlanul sűrű "légi forgalom" volt Kecskemét környékén. Az avatatlan szemeknek talán fel sem tűnt, hogy a MiG-29-esek és Gripenek mellett egy errefelé ritkaságnak számító típus számos példánya kelt vihar nélküli mennydörgést a szóban forgó időszak alatt többnyire felhőtlen kék égen.

Távol Afrikától

Kees Otten és Wim Das

A Flying Bulls repülőgép-kollekciójának létrejötte már önmagában is különleges történet. A salzburgi repülőtér 7-es és 8-as hangárjában meglehetősen vegyes kép fogadja a látogatót, különböző korok repülőgépei férnek meg békésen egymás mellett. A Harald Reiter vezetése alatt dolgozó csapat minden jelentősebb nemzetközi légi bemutató részese, és szó szerint demonstrálják a főszponzor cég szlogenjét: "A Red Bull szárnyakat ad." A gyűjtemény egyik legnagyobb és leginkább különleges múltú gépe a DC-6-os.

A csillagok már nem háborúznak

Stefan Degraef és Edwin Borremans

Az Újvidék közelében lévő Cenej repülőtérnek (ICAO-kódja LYNS) nincs szilárd burkolatú futópályája, mégis sokszor hallani errefelé sugárhajtóművek sivítását. A szerb fővárostól, Belgrádtól száz kilométerre északnyugatra fekvő kis reptéren működik ugyanis az ország egyetlen civil légi bemutató csoportja, az Acrogroup Stars, amely öt SOKO G2-A Galeb gyakorlógéppel repül. A néhány éve felállított formáció a Balkán és Közép-Európa egyik fontos repülőlátványosságává nőtte ki magát, mivel húszperces programjuk kétségkívül vetekszik némely professzionális csoportéval.

A mostohatestvér

Horváth Zoltán

Nagy-Britanniában csak kevesen voltak tisztában annak jelentőségével, hogy a Királyi Légierő, a RAF 1937 decemberében hadrendbe állította a megrendeléseinek teljesítésében már évtizedes tapasztalatot szerzett Hawker repülőgépgyár legújabb típusát. Pedig az esemény mérföldkőnek minősült a szigetországban készített vadászgépek fejlődésében. Az egyfedelűek ugyan már nem számítottak újdonságnak, a Hurricane-nel mégis új mércét állítottak a fegyverzetet és a teljesítményt illetően. Mikor 1937 őszén megjelent a nyilvánosság előtt, nyolc géppuskájával a legerősebb fegyverzetű vadásznak számított, és az első olyan brit harci gépnek bizonyult, mely vízszintes repülésben képes volt 500 km/h-t meghaladó sebesség elérésére.

A Phantom-lovagok új paripája

Kárpáti Endre

Magazinunk hasábjain már számos alkalommal számoltunk be az Eurofighter fejlesztéséről, mutattuk be a gép képességeit.

Az inkább politikai, mint műszaki problémáktól terhelt program végül elérte a célját, és napjainkban a típus már öt nemzet légierejében is szolgál. Ezúttal a gép első németországi alkalmazójához, a 73. Steinhoff vadászrepülő-ezredhez látogattunk el.

Lezáratlan akták, lezárt életek...

Magó Károly

A repülőgéproncs-kutatás két lezáratlan, porosodó aktáját vettem elő tavaly decemberben. Az egyik akta utolsó bejegyzése 1999, mert Tóth Ferenc irányításával ekkor emeltek ki Balatonkenesénél egy szovjet Il-2-es csatarepülőgépet. A másik aktában tavaly szeptemberben volt az utolsó bejegyzés, mert ekkor került a Szolnoki Repülő Múzeumba az Újszásznál kiemelt La-5 FN. Megtalálásuk és kiemelésük történetét már ismerik a roncskutatás iránt érdeklődők, de azt nem tudtuk, hogy pontosan mi is történt a személyzetekkel azon a végzetes napon, amikor teljesítették az utolsó bevetésüket.

Öreg kalóz nem vén kalóz...

Horváth Zoltán

A koreai háború, amellett hogy a jetkorszak első nagy légi bemutatója volt, utolsó lehetőséget is adott néhány kitűnő II. világháborús típus pályafutásának meghosszabbítására és annak bizonyítására, állják a versenyt az új fészekalj madaraival. Közülük az egyik legnagyobb mennyiségben bevetett vadász a legendás F4U Corsair volt, melynek példányai az amerikai hadiflotta és a tengerészgyalogság színeiben szolgáltak. Ezek a dugattyús motorosok még az ellenség legkorszerűbb gépeivel, a MiG-15-ösökkel is sikerrel szálltak szembe, ezt egy igazolt lelövés bizonyította. A veteránok dolga azonban nem a légi harcok keresése volt. A velük repülőknek az a kevésbé dicsőséges, de annál veszedelmesebb feladat jutott, hogy a túlerővel küzdő szárazföldi alakulatoknak nyújtsanak közvetlen támogatást, még a legrosszabb időjárási és domborzati viszonyok közepette is.

Lakótelepek árnyékában

Kővári László

A híres Dinamo stadiontól alig tízpercnyi sétára a katonai repülés iránt érdeklődők nem mindennapi látványossággal találkozhatnak. A hodinkai repülőmúzeum ugyan már megszűnt, de az ott hajdan kiállított gépek többsége változatlanul megtekinthető, teljesen összezsúfolva, szakszerűtlenül elhelyezve, és ami a leginkább szomorú, nagyon elhanyagolt állapotban.

Minihadseregek díszszemléje

Temesvári Péter

A magyar történelemben számos olyan hőstett, felemelő esemény vagy kiváló egyéni teljesítmény van, amelynek emlékét meg kell őriznie az utókornak. Országépítő és -gyarapító királyok, nagy államférfiak és híres hadvezérek mellett voltak olyan közösségek, melyek nemcsak egy-egy személyhez köthetők, hanem csapatként alkottak valami maradandót. A Magyar Légierő legendás alakulata, a Puma század, majd pedig osztály is kiérdemelte az utókor tiszteletét, ráadásul napjainkban is élő, aktív szervezetről van szó, hiszen a JAS-39 Gripen harci gépekkel repülő, Kecskeméten állomásozó alakulat is ezt a nevet viseli. A hagyományokat azonban nemcsak korunk vadászpilótái és a még élő veteránok, hanem a virtuális égbolton harcoló "szobapilóták" és a múlt technikai értékeit élethűen megjelenítő makettezők is őrzik. Róluk lesz ezúttal szó.

Roncsaiból feltámadó

Toldi Miklós

A második világháborút követő időszakban nem tartozott a legnépszerűbb hobbik közé a horogkeresztes repülőgépek gyűjtése vagy megmentése az enyészettől, így a túlélő Bf-109-esek túlnyomó többsége a kohókban fejezte be pályafutását. Napjainkban a múzeumok termeiben is ritka madárnak számít a típus, de a repülőképes példányok egyedszáma már a fehér holló gyakoriságával vetekszik.

A Krónikás történetei I.

Tőrös István

Punka György az elsők között volt, aki a hatvanas években megkereste a II. világháborús katonai repülés pilótáit, szerelőit, megfigyelőit, hogy megkérdezze őket az életükről, hogy elvigye őket a fiatalok közé, hogy igaz helyükre ültesse őket történelmünkben, életünkben. Velük összefogva ott volt a Veterán Repülő Szövetség megalakítói között, segített az egyesület európai kapcsolatainak kiépítésében, egyik szervezője volt a "Nyújtsunk egymásnak békejobbot" nemzetközi repülőtalálkozónak. Azóta ő is abba a korba lépett, amelyben az egykori nagy öregek voltak az első ismerkedések idején. Az elmúlt negyven esztendőről beszélgettünk - a régi ismeretség miatt kerülve a magázódást.

Nem a szépségéért szerették II.

Serflek Szabolcs

Lassan repül. Rettentő csúnya. Mechanikus kormányzású.

És a negatívumok sorát lehetne még folytatni. Az A-10 Warthog látványosan kilóg az amerikai légierő által sugallt hi-tech képből.

De szükség van rá, mert vannak olyan feladatok, amelyeket csak az A-10-esre lehet rábízni. Komoly tűzereje és legendás túlélőképessége a világ legjobb csatarepülőgépévé teszi.

Sorozatunkban áttekintjük a Warthognak a Sivatagi Vihar hadműveletben betöltött szerepét, és felvillantunk néhány érdekesebb jelenetet, bevetést is, amelyet a szereplők saját szavaikkal illusztrálnak. Ezek a jelenetek jól érzékeltetik, milyen az igazi légi háború, és milyen érzés azt egy csatarepülőgépben ülve megvívni.