Archívum - 2009. február
Az első riasztás
Kővári László
2008. december 22-én érkezett el a Gripen magyarországi rendszeresítésének egyik legfontosabb eseménye, amikor a típus átvette a MiG-29-esektől a készültségi szolgálatot. A jeles időpontban mi is jelen lehettünk, pontosabban csak tisztes távolságból láttuk az első gyakorló Tango Alert riasztást, amelyet az olaszországi Poggio Renaticóból rendeltek el 11 óra után néhány perccel.
"Továbbképzett" JDAM bombák
Kővári László
A szóban forgó kategória egyes típusairól már beszámoltunk sorozatunkban, most a témának az adja az aktualitást, hogy az amerikai Boeing átadta a kétszázezredik készletet, amelynek segítségével a "buta" hagyományos szabadon eső bombából félórányi szerelési munkával precíziós vezérlésű fegyver hozható létre.
Saab 2000 AEW I.
Kővári László
Néhány éve az AWACS, vagyis a légi hordozású korai figyelmeztető és előrejelző rendszer egyet jelentett az amerikai E-3 Sentry, vagy éppen a haditengerészet repülőgép-hordozó hajóin üzemelő E-2C Hawkeye típussal. Az utóbbi években azonban több korszerű új típus jelent vagy jelenik meg hamarosan ezen a kategórián belül, terveink szerint most ezeket vesszük sorra.
Dalos Pacsirta
Trautmann Balázs
A hírek szerint hamarosan az ISAF kötelékében Afganisztánban tevékenykedő magyar katonák is "égi szemeket" kapnak. Méghozzá nem is akármilyeneket: a kategóriájában az egyik legkedveltebb Skylark-család tagját.
Légiharctrófeák
Kővári László
A készültségi szolgálatot 2008 végén átvevő magyar JAS-39-esek legfontosabb fegyvere az amerikai Raytheon AIM-120C-5 AMRAAM légiharcrakéta, amely főleg a látóhatáron túl lévő célok megsemmisítésére szolgál.
Megbízható szárnyas doboz
Zsig Zoltán
Az USA szárazföldi haderejében csak néhány merev szárnyú repülőeszközt rendszeresítettek, ezek közé tartozik a C-23-as típus. A furcsa megjelenésű szállító repülőgép kevésbé ismert a közvélemény előtt, pedig az utóbbi években nagy szerepet játszottak az Irakba települt amerikai erők ellátásában.
Halászsasok a sivatagban
Zsig Zoltán
A dönthető rotoros MV-22 Osprey fejlesztési munkáit sok probléma hátráltatta. A nehézségek ellenére azonban már megkezdődött a típus több változatának a hadrendbe állítása. A tengerészgyalogság ráadásul már hadműveleti területre is átvezényelte az MV-22B gépeket. Irakban az al-Asszad bázisra települtek, hogy a tengerészgyalogság műveleteit támogassák.
A vadászpilóta hosszú keze
Trautmann Balázs
A vadászrepülőgépek többféle feladatot képesek ellátni, s ezeknek csak egy részéhez szükséges csupán olyan komoly fegyver, mint amilyen a közepes vagy nagy hatótávolságú, önirányítású légiharcrakéta.
Amikor velünk volt az erő!
Kővári László
Lassan már 12 éve lesz annak, hogy a légierő állományából kivonták a Szu-22M3-as vadászbombázókat. A taszári Fürkészdarázs század egyedülálló volt abból a szempontból, hogy előtte és azóta is példa nélkül álló csapásmérő kapacitást biztosított, nem beszélve az egyéb, ugyancsak fontos és nélkülözhetetlen képességekről.
A repülő koporsó
Horváth Zoltán
Az amerikai haditengerészet vezetésének legnagyobb csalódására repülőgép-hordozóra szánt első egyfedelű vadászgépe már a kezdetektől kiábrándítóan szerepelt. Nem elég, hogy az F2A 1939-es szolgálatba állítása idején műszaki problémákkal küzdött, hanem még a gyártása is döcögősen ment. A balsorsú típus ráadásul egyetlen csatájában, Midwaynél olyan katasztrofálisan szerepelt, hogy elnevezték "repülő koporsónak". Külföldre eladott, szárazföldi üzemeltetésre módosított példányai sem remekeltek sokkal jobban. Legalábbis azok, amelyekkel brit, ausztrál, új-zélandi vagy holland pilóták vették fel a harcot a japánokkal.
Égi országutakon
Kárpáti Endre
Hol vagyunk, hova kell érkeznünk, és hogyan jutunk oda - manapság, amikor két tank benzin áráért már elfogadható GPS navigációs készüléket vásárolhatunk az autónkba, nehéz elképzelni, hogy egykoron akár két navigátorra is szükség volt a bombázógépek fedélzetén, hogy ezekre az egyszerű, ám néha nagyon nehezen megválaszolható kérdésekre választ kaphassunk.
Az összetartozás jelképe I.
Magó Károly
A századjelvény egy jelkép, mely az összetartozást szimbolizálja. Ez lehet egy fémjelvény vagy egy felvarrható textil karjelvény, amelyet a ruhán viselnek. Lehet egy színjelzés a gépen, vagy egy figurális rajzolat a törzs oldalán, mely segíthet felismerni a társat a levegőben. Utalhat a század feladatára, a század tagjaira, vagy lehet kabala, amely szerencsét hoz a nehéz helyzetekben. Erősítheti a tagok hitét, hogy a harcban nem magányosak, mert egy olyan egységhez tartoznak, amely legyőzhetetlen.
Amy nagy utazása II.
Horváth Zoltán
1929 végén egy 26 éves angol lány fejébe vette, hogy elrepül a világ túlsó végébe. Amy Johnson ezzel rendkívül nehéz feladat teljesítését tűzte maga elé, hiszen a következő év májusáig egyedül kellett legyőznie a szervezés során felmerülő nehézségeket, aztán pedig olyan a kis teljesítményű géppel megtenni az ismeretlen vidékek felett vezető távot, melyet eredetileg alapfokú kiképzésre és legfeljebb országon belüli utakra terveztek. Mivel elindulásakor alig 100 órányi repülési tapasztalat volt mögötte, és addig még a La Manche csatornát sem repülte át, vállalkozásának sikerében kevesen hittek.
Viperafészek II.
Serflek Szabolcs
Az F-16 Viper a legnagyobb számban használt többfeladatú vadászrepülőgép az Egyesült Államok Légierejében. Az arizonai Luke légibázison évente ezer új pilótát képeznek ki a légierő számára, fejenként 2 millió dolláros költségen. Csak a legjobbak kerülhetnek be a B kurzusnak nevezett kiképzőprogramba, de egyáltalán nem biztos, hogy a végén meg is szerzik a hőn áhított képesítést. A program kemény, szigorú, intenzív és egész embert kíván.
Sorozatunkban rendhagyó módon végigkísérünk néhány növendéket a hat hónapos kurzuson, és így nemcsak a kiképzés mindennapjaiba nyerünk bepillantást, hanem a részt vevő növendékek és oktatók személyiségét, a vadászpilóta-elhivatottságot, -fegyelmet és -egót is megismerhetjük.
A sorozatban szereplő személyek és események valódiak, a hivatkozott kiképzőkurzust az 1990-es évek elején bonyolították le.
A nagy szökés
Pethő Balázs
A Peenemündében folytatott német rakétakísérletekről megjelent úti beszámolónknak volt egy érdekes epizódja, mely sok olvasónk érdeklődését felkeltette. A titokzatos félszigetről ugyanis nem hétköznapi módon - egy Heinkel 111-es bombázóval - sikerült megszökni orosz hadifoglyoknak. A történet főhőse Mihail Petrovics Gyevjatyajev pilóta, akinek gépét 1944 júliusában Lvovnál lőtte le a német légvédelem.
Szojuzok titkai I.
Schuminszky Nándor
Negyven esztendeje, 1969. január 16-án a Szojuz-4 és -5 űrhajó összekapcsolásával megtörtént a világ első, kísérleti űrállomásának összeszerelése. Az "űrnap" folyamán - ahogy annak idején a magyar sajtó beszámolt erről - további szenzációként Jevgenyij Hrunov és Alekszej Jeliszejev, a Szojuz-5 két űrhajósa - egyórás űrséta után - átszállt a Vlagyimir Satalov által parancsnokolt Szojuz-4-be. Délután a két űrhajót szétválasztották, de Hrunov és Jeliszejev immár Satalovval együtt, míg Borisz Volinov a Szojuz-5 fedélzetén magányosan folytatták űrrepülésüket.
Folytassa, Strike Eagle! III.
Serflek Szabolcs
Az amerikai légierő legnagyobb teljesítményű csapásmérő vadászrepülőgépe, az F-15E Strike Eagle a leginkább Öböl-háború néven ismert Sivatagi Vihar hadműveletben esett át a tűzkeresztségen. A győztes szövetségesek azonban nem távoztak el - először fegyverrel is meg kellett védeni az Irak területén élő kurdokat és síitákat a saját kormányuktól, aztán pedig amerikai politikai körökben felmerült Szaddám Huszein eltávolításának a gondolata. Mindkettőhöz nagy szükség volt precíziós éjjel-nappali csapásmérő kapacitásra.
Az F-15E-k sivatagi kalandjai tehát folytatódtak...
Sorozatunkban áttekintjük a Strike Eagle-nek a Sivatagi Vihar utáni békefenntartásban, majd később az Iraki Szabadság hadműveletben betöltött szerepét, és felvillantunk néhány érdekesebb jelenetet, bevetést is, amelyet a szereplők saját szavaikkal illusztrálnak.
