Archívum - 2009. április

Kígyómarás

Kővári László

A magyar Gripenek fegyverzetében is megtalálható AIM-9L/I-1 típusú kis hatótávolságú infravörös önirányítású légiharcrakéta egy olyan "család" tagja, amely az utóbbi fél évszázad légi háborúinak meghatározó szereplője volt.

Mindez annak ellenére is igaz, hogy a "csörgőkígyó" nevével ellentétben egyáltalán nem volt olyan félelmetes a kezdeti időkben. Az egyre korszerűbb továbbfejlesztett változatok elől viszont már nehéz kitérni, de még mindig nem lehetetlen, hiszen százszázalékos találati valószínűségű, technikai szempontból tökéletes eszköz nincs.

Forgónyomaték

Kővári László

A Kecskeméten még szolgálatban álló néhány MiG-29-es február folyamán egy ideig nem repülhetett. Ezúttal nem az itthoni problémák vezettek a kényszerű leálláshoz, hanem külső tényezők. Szerencsére a NATINADS készültségi szolgálat ellátása nem került veszélybe, hiszen azt már decembertől közösen, pontosabban felváltva biztosították a Puma század Gripenjeivel.

Rablóhadjárat

Zsig Zoltán

1990. augusztus 2-án Irak az egész világot megdöbbentette, amikor megtámadta és elfoglalta Kuvaitot. A lépésnek egyértelműen anyagi okai voltak. Az olajkitermelésből meggazdagodott emírség teljes vagyonát az iraki gazdaság fejlesztésére akarták fordítani. A támadók nem érték el minden céljukat, a kuvaiti légierő nagy része elmenekült, így nem került a hódítók kezére.

Az ékfarkú sas

Kővári László

A földrésznyi, de alacsony népességű Ausztrália viszonylagosan szerény méretű hadsereget tart fenn, amelynek technikai felszerelése korszerűsítésre szorul. Nemcsak a meglévő fegyverrendszerek helyett szükségesek újak, hanem olyan kategóriájú eszközökre is szükség van, amelyek eddig nem voltak rendszeresítve. Földrajzi okok miatt nem nélkülözhetik tovább a légtérellenőrző repülőgépeket, amelyek szükségességéről a kilencvenes években sikerült meggyőzniük az ország politikusait.

Takaréklángon

Trautmann Balázs

Nem mondható szerencsés csillagzat alatt születettnek a Lockheed Martin F-25 Lightning II-es. Fejlesztését számtalan vita és költségtúllépés övezte, és rendszeresítésének idején érkezett meg az utóbbi fél évszázad legnagyobb gazdasági világválsága.

Szegény gazdagok

Zsig Zoltán

Azt hihetnénk, hogy a kuvaiti légierő múzeuma valamilyen szinten tükrözi az ország gazdagságát. Azonban ez egyáltalán nincs így, nagyon szerénynek lehet csak nevezni a kiállítást. Ha valakinek módja van rá, nézze meg mégis. A távoli és zártnak számító országban egyedi látnivalók tekinthetők meg.

A 79 napos légiháború

Kővári László

Tíz évvel ezelőtt, 1999. március 24-én kezdődött meg az Allied Force hadművelet, amelyben a NATO mind a 19 akkori tagállama, köztük a néhány napja belépett Magyarország is részes volt. Mi természetesen csak szerény eszközökkel, légterünk és repülőtereink használatba bocsátásával járulhattunk hozzá az eseményhez, amely Európában az első és remélhetőleg az utolsó nagy háború volt 1945 óta.

A következőkben személyes élmények alapján szubjektíven, magyar vonatkozásokat kiemelve igyekszünk megemlékezni az évfordulóról.

30 éves a huszonnégyes

Magó Károly

Minden család életében vannak jeles események, amelyet kisebb vagy nagyobb rokonság előtt ünnepelnek. Ilyenkor előkerülnek a fotóalbumok, melyek segítenek felidézni a család és az ünnepelt múltját, valamint az ehhez kapcsolódó felejthetetlen történeteket.

Az égbolt szerelmese

Horváth Zoltán

Az apró termet, a szőke haj, a ragyogó kék szemek és a megnyerő mosoly Németország egyik legbátrabb repülőgép-vezetőjét jellemezték. Hanna Reitsch 33 esztendős korára mindenkinél több női világelsőséggel írta be magát az aviatika történetébe. A világ első női berepülőpilótája volt, az első, aki vitorlázógéppel átrepülte az Alpokat, elsőként vezetett helikoptert, majd rakéta- és sugárhajtású kísérleti gépeket, elsőként nevezték ki tiszteletbeli repülőkapitánynak, és mindezek tetejébe az egyetlen olyan nő volt a Harmadik Birodalomban, akit kitüntettek a Vaskereszt első és második osztályú fokozatával.

Az összetartozás jelképe III.

Magó Károly

Ma már teljesen természetes, hogy a magyar harci repülőgépek oldalán és a pilótáik vállán nagy hagyományokkal rendelkező századjelvények vannak. Napjainkban fejből tudjuk, hogy melyik pilóta hol harcolt, és hány gépet lőtt le. Szabadon emlékezhetünk a bátrakra, büszkék lehetünk rájuk, de ez nem mindig volt így. Szerencsére azoknak, akik nem élték meg, ismeretlen a politikai megbízhatatlanság fogalma, mely egy perc alatt kettétörhetett egy értékes életpályát.

Pisztolypárbajnak indult...

Kárpáti Endre

Az első világháború során a repülőgép az esetlen játékszer státusából eljutott a komoly harci gép státusáig. Ebben nagy szerepe volt a jól használható fedélzeti fegyverek kialakulásának - ezek történetébe engedünk most rövid bepillantást.

Viperafészek IV.

Serflek Szabolcs

Az F-16 Viper a legnagyobb számban használt többfeladatú vadászrepülőgép az Egyesült Államok Légierejében. Az arizonai Luke légibázison évente ezer új pilótát képeznek ki a légierő számára, fejenként 2 millió dolláros költségen. Csak a legjobbak kerülhetnek be a B kurzusnak nevezett kiképzőprogramba, de egyáltalán nem biztos, hogy a végén meg is szerzik a hőn áhított képesítést. A program kemény, szigorú, intenzív, és egész embert kíván.

Sorozatunkban rendhagyó módon végigkísérünk néhány növendéket a hat hónapos kurzuson, és így nemcsak a kiképzés mindennapjaiba nyerünk bepillantást, hanem a részt vevő növendékek és oktatók személyiségét, a vadászpilóta-elhivatottságot, -fegyelmet és -egót is megismerhetjük.

A sorozatban szereplő személyek és események valódiak, a hivatkozott kiképzőkurzust az 1990-es évek elején bonyolították le.

Kazahsztáni anziksz

Varga "Tömör" Imre

A magyar repülés történetéről kiadott nagyobb terjedelmű könyvek, írások általában a 60-as évek közepéig pontosan követik a Magyar Néphadsereg légvédelmi csapatainál rendszerbe állított repülőgéptípusokat, az átképzésen részt vevő repülőgép-vezetői állomány névsorát.

A 60-as évek végétől én több típusátképzésen vettem részt, ebből három alkalommal - 1969-ben MiG-21PFM, 1971-ben MiG-21MF és 1979-ben MiG-23MF típuson - a Szovjetunióban.

Sólymok cápafogakkal

Horváth Zoltán

A visszaemlékezések szerint a Curtiss-Wright cég P-40-ese a II. világháború egyik legellentmondásosabb harci gépe, hiszen legalább annyian dicsérték, mint ahányan pocskondiázták. Szerették vagy sem, az USA első olyan együléses vadásztípusa volt, amelyet nagy szériában gyártottak, és amely a légi hadviselés terheit viselte a konfliktus első időszakában. A P-40-esekből végül összesen 13 738 db készült, 18 ország légierői rendszeresítették, és a típus végső győzelmük napjáig szolgálta a szövetségeseket. Teljesítménye ugyan elmaradt az ellenfelek többségétől, de ezt jól kompenzálta igénytelensége, erős felépítése, ütőképes fegyverzete, sokoldalúsága és fejleszthetősége.

A Strike Eagle-sztori II.

Serflek Szabolcs

Az F-15E Strike Eagle az amerikai légierő legnagyobb teljesítményű csapásmérő vadászrepülőgépe - ez a megállapítás vagy ehhez hasonlók már többször szerepeltek az ARANYSAS oldalain.

Mostani sorozatunk arra vállalkozik, hogy alátámassza ezt az állítást. Részletesen megismerhetjük az F-15E felépítését, a működését, a rendszereit - példákkal, történetekkel és az érintettek személyes beszámolóival fűszerezve.

A sorozat végére pedig képet kapunk arról, hogy miért mondhatjuk erről a rendkívül stabil alapokon nyugvó, alaposan átgondolt és folyamatosan továbbfejlesztett fegyverrendszerről, hogy jelenleg a világ legütőképesebb többfeladatú csapásmérő repülőgépe.