Archívum - 2013. szeptember
Képességbemutató
Kővári László
Az orosz légierő állományába tartozó sorozatgyártású Szu-35Sz első nemzetközi bemutatkozására 2013 júniusában került sor a párizsi Le Bourget-ban. A hatalmas sötétszürke vadászbombázó azonban nem az üzletkötések, exportmegrendelések szempontjából, hanem a rendkívüli látványosság miatt aratott sikert. Pilótája, Szergej Bogdan a többnyire rossz időjárás, alacsony felhőalap ellenére is bemutatta a tolóerő-vektoros kormányzás rendkívüli lehetőségeit.
Célravezető megoldás
Kővári László
A hidegháború évtizedeiben kialakult szokás szerint a haditechnikai fejlesztések irányát főleg az USA jelölte ki, a szovjetek néha kritikátlanul igyekeztek hasonló eszközöket létrehozni még akkor is, ha gyorsan kiderült, hogy egy-egy fegyverrendszer zsákutca. Ebben minden bizonnyal a politikai nyomás volt a döntő, a Szovjetunió mindenkori vezetése szinte korlátlan anyagi hátteret biztosított a fejlesztésekhez.
Lendületbombázó
Zsig Zoltán
A Szu-24-es gépek a 80-as években nagyon hatékony és korszerű csapásmérőnek számítottak. Magától értetődő volt, hogy felújítással és a fedélzeti rendszerek cseréjével már a legújabb követelményeknek is megfelelne. Az orosz légierő számára több terv is született a modernizációra.
A király rendeletére...
Toldi Miklós
Az idén ünnepelte a holland légierő megalakulásának századik évfordulóját. Számos rendezvény és kiállítás mellett a légierő évente megrendezésre kerülő nyílt napjának programja is a jeles eseményre koncentrált.
Őrjárat az égen
Kővári László
A Dassault és a Lockheed Martin mellett természetesen a McDonnell Douglas is érdekelt volt a magyarországi üzletkötésben. Az F/A-18C/D Hornet (Darázs) eredetileg hajófedélzetre tervezett vadászbombázó volt, különösen erős strukturális kialakítással, nagy harci teherrel, nem utolsósorban emiatt rendelte meg több olyan ország, amely csak szárazföldi repülőtéri üzemeltetésre szánta. Európában sem volt ismeretlen a típus, hiszen Svájc éppen a kilencvenes években állította rendszerbe, és a finnek is ezt a típust választották, amely extrém hideg időjárási körülmények között is megállta a helyét.
Anatóliai sas
Johan Franken
A kilencvenes évek végén Törökország katonai vezetői úgy döntöttek, hogy a légierő minél realisztikusabb kiképzéséhez egy az amerikai Red Flaghez hasonló gyakorlatsorozatot hoznak létre Anatóliai Sas néven. Az elsőt 2001-ben rendezték meg, azóta minden évben több ilyen eseményre kerül sor.
Atomhordozók
Zsig Zoltán
Azt hihetnénk, hogy a Varsói Szerződés megszűnését követően már nem tárolnak nukleáris fegyvereket kontinensünkön. Azonban ha kis számban is, de napjainkban még számos európai bunkerben lapulnak olyan bombák, melyek puszta léte is félelemmel tölti el az embereket.
Phantasztikus búcsú
Kárpáti Endre
42 év szolgálat után az idén búcsúzott el a McDonnell-Douglas F-4 Phantom a német légierőtől. A kivonás alkalmából június utolsó szombatján Wittmundban rendezett nyílt napon mi is elköszöntünk a hidegháborút túlélő veterántól. Tovább »
Az utolsó olasz bajnok
Horváth Zoltán
Olaszország és az idén 100 esztendős Aeronautica Macchi - röviden Aermacchi - gyár legsikeresebb sugárhajtású típusa a háborút követő évtizedben született. Az MB-326-os ráadásul az utolsó olyan Itáliában készült repülőgépnek is bizonyult, amivel világrekordokat tudtak felállítani. A szerkezet azonban nem valami karcsú, szuperszonikus vadászcsoda volt, hanem egy tömpe orrú, hangsebesség alatti teljesítményű, trapézszárnyú, kétkormányos gyakorlógép.
Gyökereink
Kositzky Attila
Belevágtam belső erkölcsi tartozásom törlesztésébe - megkezdtem Tobak Tibor vadászgépen történő repülésének szervezését. A kecskeméti repülőorvosi intézet vezetőjével, Csengery Attila ezredes úrral, akihez korosztályommal együtt több évtizedes baráti kapcsolat fűzött, tisztáztam, mikor tudják Tibort fogadni. A vizsgálati nap estéjén Tibor igen szomorú hangon hívott telefonon: az EKG-lelet alapján nem járulnak hozzá, hogy vadászgép fedélzetén repülhessen!
Az igazi Repülő Erőd
Sáry Zoltán
A második világháború előestéjén erőteljes fegyverkezési verseny indult meg a különböző országokban. Ebben az időben a bombázó repülőgépek komoly fejlődésen mentek keresztül. Az új idők szellemének megfelelően az amerikai hadsereg légiereje a négymotoros típusokban látta a stratégiai csapásmérés lehetőségét.
Ch-37 Mojave
Sáry Zoltán
Az ötvenes évek elején viszonylag gyorsan elterjedtek az addig leginkább még kísérleti stádiumban járó forgószárnyas légi járművek. A könnyű és közepes típusok mellett megjelentek a nehéz helikopterek is. Az amerikai tengerészgyalogságnak szüksége volt egy ilyen repülőeszközre katonái partra szállításához, mely igény kielégítésére 1950-ben pályázatot írtak ki.
A bevetés szabályai
Kővári László
A hatvanas évek közepén a régi típusok mellett háromszázadnyi Dassault Mirage IIICJ állt üzemben az izraeli légierőben. Összesen 72 darab együléses és négy kétüléses gyakorló változatú gépet kaptak Franciaországból, de 1967 elejére már kilenc semmisült meg balesetekben, főként a hajtómű hibája miatt. Mindezek ellenére a pilóták bizalma egy percre sem ingott meg, talán azért, mivel a korszak többi típusának is hasonlóan rossz volt a baleseti statisztikája.
Éjszakai behatolók
Horváth Zoltán
1954 áprilisában a brit felségjelzésű North American RB-45C Tornado típusú felderítőgépek másodjára tértek vissza olyan bevetésből, amivel kirobbanthatták volna a harmadik világháborút. Mivel az elsőt két évvel korábban hajtották végre, mikor még javában folytak a harcok Koreában, ezért akkor a Szovjetunió európai része fölé mélyen berepülő három gépben ülők sokkal inkább kockáztatták azt, hogy behatolásukat Sztálin atomtámadásnak tekinti és megindítja hadigépezetét. Minderről a brit védelmi minisztérium és a résztvevők - érthető módon - évtizedekig mélyen hallgattak.
Kettes fogat
Sáry Zoltán
A legendás P-51 Mustang a második világháború egyik legsikeresebb vadászgépe volt. Az alaptípus olyannyira bevált, hogy egy idő után olyan különleges alváltozatot is kifejlesztettek, melynél két gépet építettek egybe.
Géppuskás ravatalozó
Varga Csaba Béla
Az I. világháború harmadik legeredményesebb francia pilótája koponyával és koporsóval díszítette vadászgépét. Félelmetes balszerencséje elől a párizsi éjszaka kacér hölgyei között keresett menedéket, vagy éppen gyors versenyautóban akarta lehagyni a halált. Bár gyakran érte a vád, valószínűleg nem igaz, hogy rendszeresen ittasan indult volna bevetésre.
Megtalált életek
Magó Károly
A háború során néhány másodperc döntött életről és halálról. Akik mellől elpártolt a szerencse, az életüket áldozták a hazáért. Minden pilóta sorsában azonos volt, hogy mindig hazavárták! Volt olyan pilóta, akivel kegyes volt a háború és hazatért, azonban volt, aki sosem láthatta újra a családját, barátait. A családi vagy katonai temetés lezárt egy pilótasorsot, azonban az eltűnteké lezáratlan maradt. A család sokáig bizakodott abban, hogy fogságba esett, és életben van valahol, és amint szabadon engedik, hazajön. Azonban néhány évtized elteltével az utolsó remény is elhalványodott.
