Teljes cikk - 2019. augusztus

A sötétség harcosai

Dark Blade 2019

Wim Das és Kees Otten

Az európai katonai helikopteres közösség minden évben egy-egy kiemelt gyakorlaton gyűlik össze, hogy megossza egymással a tapasztalatait. Az idei eseményre Csehországban került sor és azon a Magyar Honvédség Mi-17-esein kívül már a felújított Mi-24-esek is részt vettek.

A Dark Blade 2019 (DB19) egy olyan sorozat részét képezte, ami immár tizenharmadik alkalommal került megrendezésre. Az eseményt az European Defence Agency (Európai Védelmi Ügynökség, EDA) szervezte és először tartották a cseheknél. Az egyre növekvő mennyiségű ismeretanyagot nemcsak a korábban már rendszeresen résztvevő katonák adták át egymásnak, hanem számos új személyzet is megismerhette azokat.

Kiképzési feladatok

A gyakorlat igazgatója Miroslav Svoboda ezredes, a cseh légierő 22., Náměšť nad Oslavou melletti légi bázisának parancsnokhelyettese volt. „Az EDA-n belüli tevékenység során a NATO eljárásaihoz képest számos eltérés is tapasztalható, ám ezek nem zavaróak. Ahogy azt az előretolt repülésirányítók oktatására is szolgáló Ample Strike széria is mutatja, az ilyen nagyobb gyakorlatok szervezésében már jelentős tapasztalataink vannak.” A mostani esemény tárgya a közvetlen tűztámogatástól inkább más jellegű műveletek felé tolódott, például légi rohamra, szállításra, konvojkísérésre, személyek kirakására és kiemelésére, ejtőernyős ugratásra, búvárok kihelyezésére. Ezek során éjszakai bevetésekre, illetve éleslövészetekre is sor került, például mesterlövészekkel is.
„Az EDA tagjaként éveken keresztül részt vettünk a HEP (Helicopter Exercise Program, Helikopteres Gyakorlat Program) eseményein. A szervezet egyik célja, hogy az európai forgószárnyas kapacitáshiány megoldása érdekében közelebb hozza egymáshoz a különböző nemzeteket.” Svoboda ezredes szerint ez a környező államok között komoly együttműködést eredményezett, ami a képességekre is kedvező hatással volt. Az EDA abban is segít, hogy a személyzetek számára olyan kiképzési körülményeket teremtsen, melyre más esetekben nincs lehetőség. „Bár közösen tevékenykedünk, a nemzetek oktatási célkitűzései szintén részét képezik a rendszernek.” Bármelyik ország magával hozhatja a számára fontos elemeket. Középpontban a COMAO (Composite Air Operations, Összetett Légi Műveletek) található, ennek során a különböző résztvevők eltérő eszközökkel végrehajtandó feladatokat is gyakorolhatnak. Az, hogy mindezt hogyan alkalmazzák, mindig az adott helyzettől függ. A szárazföldi csapatok saját kiképzési rendszert használnak és a maguk műveleteit végzik. „Ezt nem ismerhetjük teljes mértékben, ám mindig tudjuk, hogy mi zajlik éppen.” Sőt, egyes körzeteik leszállóhelyként vagy akár előretolt utántöltő és fegyverzeti pontként a forgószárnyasok számára is szóba jöhetnek.

Légi támogatás

A Dark Blade során a csehek egy új, szokatlan környezetben az eddigiektől teljesen eltérő kiképzési kihívásokat biztosítottak. Az alakulatokkal folytatott közös tevékenység mind-mind különböző jellegű tapasztalatokat eredményezett. A helyi helikopteres alegységek általában a légimozgékony csapatokkal dolgoznak együtt, a hadsereg hagyományosabb fegyvernemeinek viszont erre kevesebb lehetősége van. A DB19 során a nemzetek által biztosított forgószárnyasok emiatt komoly kihívások elé állították őket. A különböző katonai szervezetek jelentős mértékben részévé váltak a gyakorlatnak, ugyanúgy, mint a belga és magyar előretolt repülésirányítók. A helyi JTAC képességet leginkább az évente megrendezésre kerülő Ample Strike során szokták továbbfejleszteni és a házigazdák ezen a téren már komoly tapasztalatokkal rendelkeznek. Bár a NATO ilyen szempontból is komoly követelményeket támaszt, a JTAC-ek egyéni képességei is sokat nyomnak a latba.
A gyakorlat igazgatója arra is rámutatott, hogy a helikopteresek magas szintű hadrafoghatóságról tettek tanúbizonyságot. A bevetéseket minden esetben gondosan megtervezték, a szárazföldiekkel történő koordinációra igen sok időt áldoztak. Mindez számokban kifejezve azt jelentette, hogy egy órányi repüléshez általában négyszer annyit fordítottak tervezésre. A résztvevők arra is próbáltak rájönni, mikor milyen módon lehetnek a leghatékonyabbak. Bár a nyelvi különbségek néha komoly kihívásokat jelentettek, végül ezeken is sikerült átlépni. A végső döntéseket a szárazföldi összekötők, illetve a repülő parancsnokok általában közösen hozták meg.

Szállítók

Ahogy a különböző forgószárnyas szervezetek a HEP programján belül egyre jobban belemélyedtek a közös tevékenységbe, a Blade gyakorlatok is több igényt igyekeztek kielégíteni. Az egyik pilóta szerint „Azért vagyunk itt hogy támogassuk a szárazföldi csapatokat.” A német kontingens parancsnoka hasonlóan vélekedett: „Mi csak a szállítók vagyunk, az ő parancsnokságuk alatt.” A három nagyméretű CH-53-as helikopterük a legnagyobb befogadó képességű típus volt, akár egy-egy teljes szakaszt is elvihettek. Az egyik gépet kifejezetten sebesültek evakuálására alakították ki, sőt a földön még el is láthatták őket benne. A műveletek során különleges feladatokat is végeztek, például cseh K9 kutyákat juttattak a harctérre, de többé-kevésbé repülő kórházként is üzemeltek. A COMAO-t minden nap gyakorolták: általában négygépes kötelékben repültek, melyet kettő vagy négy harci helikopter oltalmazott. Az összmennyiség könnyen akár a tucat fölé is felmehetett, de a bevetés során gyakran átgondolták a helyzetet és inkább három-négy csoportra oszlottak.

Új szerepben

A magyar csapat rangidőse Rolkó Zoltán ezredes, az MH 86. Szolnok Helikopter Bázis parancsnokhelyettese volt. A frissen nagyjavított Mi-24-esek első külföldi kitelepülése során kettő aktívan vett részt az eseményekben, a harmadik pedig tartalékként szolgált. A gépek ma már GPS-t és ILS-t tartalmazó műszerrepülési képességcsomaggal is rendelkeznek, ezenkívül az NVG éjjellátóval ugyancsak kompatibilisek. A harci helikopterek színe szintén megváltozott, az új alacsony láthatóságú verziót még fentről is nehezebb észrevenni, gyakorlatilag az árnyéka már hamarabb látható, mint maga a gép.
Az első napok eligazításai még káosznak tűnhettek, ám ez később megváltozott. A tapasztalat tekintetében kétféle csoport volt, a személyzetek viszont ezek között is rotálódtak. A középpontban két dolog szerepelt: az egyik a COMAO helikopteres műveletek végrehajtása egyre bonyolultabb körülmények között. A másik pedig részben a nemzeti igényekből adódott: a DB19 során speciális feladatokat is végrehajtottak, mint például az éjjellátóval végzett repülés, illetve az éleslövészet. Az EDA első alkalommal tervezett olyan bevetést, ahol a COMAO-t NVG-vel végezték. A cseh, lengyel és magyar légierők közötti szoros együttműködésnek köszönhetően az esemény számos részletét is megosztották egymással. Ez a JTAC-ek tekintetében is igaznak bizonyult, erre a térségbeli iskola is jó példát szolgáltat. Rolkó ezredes szerint a HEP gyakorlata 2022-ben visszatérhet Magyarországra, ahol akkor már a Hind-ekhez hasonló színekre festett magyar H145 és H225 helikopterek is jelen lehetnek.

Képesség növelés

Svoboda ezredes szerint: „Nem túl sok különbség van a régi, illetve a Lengyelországhoz hasonló új résztvevők között. Ugyanaz a profizmus. Minden a kommunikáción áll vagy bukik, hiszen az embereknek a való világban is meg kell érteniük egymást. Az éjszakai feladatokra ez többszörösen is igaz, és emiatt ezek a DB19 fontos elemének bizonyultak. A „Blade” gyakorlatsorozat egy jó felzárkózási lehetőség is, hiszen az új résztvevőket nem dobják be rögtön a legbonyolultabb feladatokba - azokban inkább a tapasztaltabbak vesznek részt. Az EDA svéd és holland mentorai a tervezés, illetve végrehajtás során ugyanazokat a szabályzókat követik minden területen. Az ő támogatásuk nélkül jóval nehezebb lenne a dolgunk.
Amennyiben a lehetőségeink úgy adják, szeretnénk, hogy a csehek és a magyarok is rendelkezhessenek mentorokkal, ez akár egy fejlődési irány is lehet. Másrészt az új helikopterek igazi újdonságot nyújtanak a COMAO keretében történő tevékenység során. Például a belgák elhozták az NH-90-eseiket és a korábban A-109-est repülő hajózóik komoly változásokat tapasztalhattak a képességek terén. A gyakorlat a katonák flexibilis gondolkodását is elősegítette. A tervezés önmagában semmire se biztosíték, ám ettől még szükség van rá. Senki sem akar hibákat véteni, ám tudják, hogy ezek segítségével komoly tudás birtokába juthatnak”.

Támadás

A Dark Blade egyik fő mozzanatának az éleslövészet bizonyult. A Boletica, Libava, Brezina és Prostejov közelében található gyakorlóterek mind a repülő, mind a szárazföldi csapatok számára kiváló lehetőségeket tartogattak. A belga A-109-esek sikeresen végeztek konvojkísérési feladatokat és a fedélzeti lövészek is részt vettek az útvonalon található ellenséges erők felderítésében. A nemzetek közül többen is terveztek lövészetet, leginkább az ajtóban elhelyezett fegyverekkel, amihez a gyakorlat kiváló harcászati hátteret teremtett. A második héten mindezekre már jól védett célpontok elleni légi mozgékony műveletek keretében került sor. A körzetekben a csöves, illetve rakétás légvédelem is aktív volt, ezek lefogására külön helikoptereket jelöltek ki. A minél magasabb fenyegetés érdekében a szembenálló fél katonáit magas szinten felkészítették a fegyverek kiszolgálására, illetve a helikopterek megsemmisítésére. A légtérben a forgószárnyasokon kívül a caslavi L-159 Alca sugárhajtású harci gépek is megjelentek.

Jövőkép

A jól szervezett sajtónap keretében számos közjogi méltóság is megjelent, például a cseh parlament elnöke, a védelmi miniszter, a vezérkar főnöke, illetve a légierő és a szárazföldi hadsereg parancsnokai. Svoboda ezredes beszédét követően az EDA képviselői - köztük a magyar Szili Zoltán - is a sajtó rendelkezésére álltak. A közös munkára jó példa, hogy már 18 ország érdeklődik azon többnemzeti helikopteres kiképző központ iránt, melyet várhatóan négy éven belül indítanak be és az EDA koncepcióját követi majd. Mindez persze csak érdekesebbé teszi a jövőt. Rövidebb távra tekintve megtudtuk, hogy a gyakorlatot 2020-ban Belgium és Hollandia rendezi majd: Swift Blade néven.