Teljes cikk - 2015. február

Szuperszonikus lovagkor

Ballada a fegyverkovács fiáról...

Tőrös István

Az MH 59. Szentgyörgyi Dezső Repülőbázis parancsnoki irodájának falát egy szemre is nagyon tetszetős lovagi kard díszíti. Kézbe véve még valósabb az élmény, súlya is van, éles is. Pengéjén a pápai pilóták egykori jelmondata: Az ég a bátrakat szereti! A kard adományozója, Sáfár Albert dandártábornok, az ÖHP légierőcsapatok parancsnoka meséli el olvasóinknak a fegyver születésének nem mindennapi történetét.

A JAS-39-es vadászgépen repülők tradicionálisan lovaggá ütve szolgálnak Svédországtól Dél-Afrikáig. A ceremónia része természetesen a típuson vizsgát tett hajózó karddal való "felavatása" is. Én is hallottam erről a szertartásról, és Kilián Nándor tábornoknak, a bázis akkori parancsnokának a falán is láthattam egy kardot, de az leginkább a búcsúban "hárompálcás" teljesítményt elismerő ajándékokra emlékeztetett. Már akkor eszembe jutott, hogy a pilótáink teljesítményéhez méltó fegyverrel illene meglepnem a századot.

Tavaly az angol légierő vendégházában láttam meg a tetszésemnek leginkább megfelelő kardot, széles pengével, szép markolattal. A második - immár meghatározó - élmény Szlovákiában, a szliácsi MiG-29-es század kardja volt, attól kezdve már csak a miből és hogyan kérdés foglalkoztatott. És persze az lenne a legjobb, ha már anyagában is kötődne a katonai repüléshez.

Először a kecskeméti Légijármű Javítóüzem parancsnokához, Bozóki János ezredeshez fordultam: mit tudna ajánlani a nemes célra? Szerencsére kapásból volt javaslata, amikor az isaszegi raktárbázist kiürítették, a MiG-15-ösökből kiszerelt 37 mm-es gépágyúcsövek kerítésoszloppá lefokozva folytatták a szolgálatot. Ha ezt a csövet elvágják, meg lehet próbálni az átalakítást.

A kardkészítő körutamat Szabadbattyánban kezdtem egy fegyverkovácsnál, aki megszemlélte a levágott csődarabot, és azt mondta, neki lapos vas kell, ezzel így nem tud mit kezdeni. Szerencsére egy pápai barátom tudott tanácsot adni a továbblépéshez, van egy kovácsmester ismerőse, aki szívesen szembenéz komoly szakmai kihívásokkal is. Csiszár úr három hónapos határidőt vállalt a "hogyan kovácsoljunk ágyúcsőből lapos acélt" feladat megoldására. Betartotta a szavát, három hónap múlva a három darabra vágott csőből "kiegyengetett" három kard várt a kovácsműhelyben. Két próba és egy igazi! Az első próbálkozásként - az én tanácsomra hallgatva - hosszában vágta szét a csövet, és így egyengette laposra az acélt. A harmadik technológia hozta meg a várt sikert, a fegyver csövére alumíniumlapot spirálisan feltekerve hozott létre egy olyan csavarvonalat, amely mentén szétvágva a csövet, a Németországból hozott speciális szénnel való hevítés után már kiadta magát a kard formája. Így alakult ki az acélpenge, a markolatot és a keresztvasat már Németh János, a szabadbattyáni mester készítette el. Hogy teljes legyen a légierős "körforgás", a jelmondatot már Veszprémben gravírozták rá a pengére.

Így készült tehát a magyar Gripen-lovagok kardja, amely egyben jelkép is, hiszen a 60 évvel ezelőtt Kecskeméten repült MiG-15-ös egy darabja került vissza Kecskemétre, hogy a késői utódokat nemcsak hivatásukra, de szakmai elődeikre is emlékeztesse.