Teljes cikk - 2013. február
Vörös csillagos légierő
Baleset, katasztrófa, szerencsétlenség
Vándor Károly
Úgy gondolom, jól jellemzi az egyes időszakokat, a típusváltások utáni nehézségeket és a szervezési hiányosságokat, hogy milyen gyakran voltak repülés közben váratlan események, géptöréssel vagy -selejtezéssel végződő, esetleg emberi életet is követelő események. A 2012 év végi kutatási állás szerint 225 repülőesemény ismert a szovjet légierő ausztriai és magyarországi csapatainál, az 1945-1991 időszakra vonatkozóan.
Sajnos még a szaksajtóban is, nem beszélve az általános médiumokról, gyakran hibásan használják a katasztrófa, baleset, szerencsétlenség megnevezést. Pedig ezek valójában jól elkülöníthetők pontos kritériumok alapján.
Repülőesemény (ez a gyűjtőfogalom, amelybe a baleset és a katasztrófa tartozik): a repülőszerkezet rendeltetésszerű, légi felhasználása során keletkező és a repülőszerkezet részleges vagy teljes roncsolódásához, illetve a repülőállomány egy vagy több tagja sérüléséhez vagy halálához vezető esemény.
Repülő-baleset: a repülőtechnika hibás működésével, kisebb-nagyobb sérülésével vagy megsemmisülésével járó, emberi életet nem kioltó repülőesemény. Ilyen például egy hajtóműtűz, amely miatt a repülőszemélyzet a gépet sikeresen elhagyja, s a gép a földbe csapódik.
Repülőkatasztrófa: a repülés során nem várt, nem előre jelezhető események miatt a repülőszemélyzet vagy a földön tartózkodó személyek is életüket vesztik. Ilyen például, amikor egy repülőgép hajtóműtűz miatt lezuhan, s a pilótának nincs ideje katapultálni. Szintén katasztrófának tekinthetjük, ha a repülőszemélyzet élve elhagyja a gépet, de a lezuhanó gép roncsai a földön tartózkodó embereket ölnek meg.
Szovjet repülőket már a II. világháború alatt is temettek el hazánkban. Akkor az ellenség által lelőtt vagy katasztrófát szenvedett repülőszemélyzeteket, ha megtalálták őket, igyekeztek a bázisuk melletti település temetőjében vagy templomkertjében eltemetni, de persze sokszor az őket megtaláló szovjet szárazföldi csapatoknak jutott ez a feladat.
Kutatásaimat az orosz védelmi minisztérium központi levéltárának nyilvánosságra hozott anyagai (alakulatok veszteséglistái), az egyes helyek helyi, régiós sajtójának rövid cikkei, valamint a repülőterek mellett lévő összes temető meglátogatása segítette.
Az 1950-es évek végéig a repülőszemélyzeteket elsősorban a települési hely temetőjében vagy a közeli nagyváros nagy központi temetőjében temették el. Előfordult azonban, hogy egy ezred pilótáit egyszer a közeli, egyszer pedig a központi temetőbe temették. Olyan is volt, hogy a kitelepülési gyakorlat alatt lezuhant pilótát a tábori repülőtér mellett helyezték örök nyugalomra.
A repülősírokon nem minden esetben helyeztek el fegyvernemi jelzést. Van olyan temető (Debrecen), ahol minden síron ott van a légierő jelzése és a repülőgéptípus sziluettje is, ugyanakkor ez csak az elhunyt beosztását mutatja. Van ugyanis motorbalesetben elhunyt pilóta is az ilyen obeliszkek alatt nyugvók között. A bécsi Központi temetőben néhány, repülőkatasztrófában elhunyt személy sírján pedig nincs jelölve a fegyvernem, míg vannak olyan, a légierő jelzésével ellátott sírok, ahol földi kiszolgáló alakulatok vagy a légierő KGB-osztagának természetes halált halt tagjai nyugszanak. A leginformatívabb sír Bad Vöslauban található: a légierő jelvénye mellett szerepel az alakulat tábori postafiókszáma is az obeliszken! Az alábbiakban a sok ismert eseményből szemezgetünk ki párat, melyek valamilyen vonatkozásban érdekesebbek.
1.
Esemény fajtája: katasztrófa
Időpont: 1945. július 18. (helyszín: Cetehovice, Csehszlovákia)
Alakulat: 81. és 82. gárda bombázóezred (települési hely: Aspern)
Repülőgéptípus: két Pe-2
Személyzet neve:
- 81. gárdaezred: Noszkov, Parfirij Iljics (hadnagy, rajparancsnok); Kulizsszkij, Pjotr Nyikolajevics (hadnagy, rajlövész); Kopitov, Georgij Grigorjevics (technikus-hadnagy, repülőtechnikus)
- 82. gárdaezred: Abroszimov, Jevgenyij Vasziljevics (hadnagy, rajparancsnok); Korszikov, Vitalij Andrejevics (technikus-főhadnagy, főmérnök); Bogatov, Gennagyij Andrejevics (hadnagy, rajlövész); Szaveljev, Vaszilij Pavlovics (technikus-főhadnagy, rajtechnikus)
Temetési hely: Cetehovice faluban, a templom mellett (de neveik szerepelnek a brnói temető egyik emlékoszlopán is az 56/C parcellában)
Esemény leírása: A két bombázóezred egy-egy gépe három és négy emberrel a fedélzetén Aspernből felszállva Moszkvába repült a győzelmi parádéra. Útközben a Kárpátok vonulatainak ütköztek, s mindannyian szörnyethaltak.
2.
Esemény fajtája: katasztrófa
Időpont: 1945. szeptember 17. (helyszín: Vát, lőtér)
Alakulat: 482. vadászrepülő-ezred (települési hely: Szombathely)
Repülőgéptípus: La-5
Személyzet neve: Uralcev, Jevgenyij Jakovlevics (főhadnagy, századparancsnok-helyettes)
Temetési hely: Szombathely, tiszti temető (város DNy része)
Esemény leírása: 11 óra 35 perckor kiképzőfeladat közben (bombavetés során a váti lőtéren) katasztrófát szenvedett. Az érdekesség kedvéért jegyzem meg, hogy ez előtt 2 nappal az ezred egy másik gépe, egy ULa-5 (La-5U, kétszemélyes kiképzőgép).
3.
Esemény fajtája: katasztrófa
Időpont: 1952. július 30. (29-e az ezred anyagai szerint, vélhetően éjfél után történt) (helyszín: Parndorf?)
Alakulat: 689. gárda vadászezred (települési hely: Strasshof)
Repülőgéptípus: MiG-15bisz
Személyzet neve: Noszenko, Vaszilij Jakovlevics (őrnagy)
Temetési hely: Bruck an der Leitha
Esemény leírása: Éjszakai kiképzési feladat közben katasztrófát szenvedett a pilóta. Mivel a gép az egyik strasshofi alakulaté volt, az, hogy itt temették el, csak azzal magyarázható, hogy a parndorfi kitérő repülőtéren vagy térségében történt az eset.
4.
Esemény fajtája: katasztrófa
Időpont: 1954. december 23.
Alakulat: 674. és 880. gárda bombázóezred (települési hely: Debrecen)
Repülőgéptípus: Il-28
Személyzet neve: Zinovjev, Alekszandr Andrejevics (főhadnagy, pilóta); Ponuzsajev, Jurij Nyikolajevics (hadnagy, navigátor); Medvegyenko, Konsztantyin Vasziljevics (őrmester, rádiós lövész)
Temetési hely: Debrecen
Esemény leírása: Az év vége közelgett, s az éves tervet gyorsan végre kellett hajtani. A terv szerint ekkorra Petrov őrnagy, a 674. gárdaezred századparancsnoka századának és Bobrovszkij őrnagy, a 880. gárdaezred századparancsnoka századának készen kellett volna lennie századkötelékben végrehajtott, nappali, bonyolult időjárási körülmények közötti repülésre. Azért, hogy ezt befejezettnek nyilvánítsák, végre is kellett hajtani a századszintű repüléseket. December 23-ra ezért hadosztályszintű repüléseket szerveztek. Bonyolult idő, 150 méteres felhőalap, de jó láthatóság. A két század felszállt. A századok összeálltak a felhők mögött. Az idő rohamosan romlott. Bobrovszkij őrnagy talált egy lyukat a felhőkben, és századával a felhők alá süllyedt, leszálló irányba vezette őket, ahol látta, hogy a felhőalap már csak 100 méter. Parancsot adtak neki: bontani a köteléket, s egyesével, szemből bejönni a leszálláshoz. De ő nem hajtotta végre a parancsot - az első forduló körzetében spirálra állt át a századdal, s ebből egyesével szépen leszálltak, ahogy a háború alatt is sokan csinálták, a felszálló iránnyal szemben. Addigra a felhőalap 50 méterre süllyedt, és még tovább csökkent. Petrov őrnagy századát ahelyett, hogy elküldték volna a kitérő repülőtérre, elkezdték egyesével szemből leszállítani. Petrov nem szolgált a fronton. Elsőnek Zinovjev személyzete szállt volna le. Bejövetel, siklás közben, nem látva a pályát, elkezdte vizuálisan keresni azt, elvesztette a magasság feletti ellenőrzést, s a földnek ütközött, mind meghaltak. A mögötte jövő páros, egy frontpilóta és egy fiatal pilóta apránként megtalálta a pályát, párban szálltak le. A mögöttük jövő gép nem találta a pályát, és kényszerleszállást hajtott végre az előttük lévő mezőn. Csak ezek után adtak engedélyt a még levegőben lévő személyzetek részére átmenni a tartalék repülőterekre: Petrov százados Kunmadarason, a többiek pedig Tökölön szálltak le. Az eset után a hadosztályparancsnokot, a hadosztály törzsfőnökét és politikai főnökét lefokozták, a 674. gárdaezred parancsnokát, Narizsnij alezredest és a hadosztályparancsnokot leváltották.
5.
Esemény fajtája: katasztrófa
Időpont: 1963. augusztus 23. (helyszín: Újszentgyörgy mellett)
Alakulat: 1. gárda vadászbombázó-ezred (települési hely: Kunmadaras)
Repülőgéptípus: Szu-7B (gyári szám: 2709, gyárból kijött: 1961. július 31.)
Személyzet neve: Korotenko (főhadnagy, 2. osztályú pilóta)
Temetési hely: Szovjetunió
Esemény leírása: 22.50-kor a 3. repülés végrehajtása során a pilóta felszállást hajtott végre a „85-ös” feladat elvégzésére. A magassággyűjtés folyamata közben, 2 perc 53 másodperccel a felszállás után a pálya traverzének keresztezése közben és a technika rendes működéséről való jelentés után a rádiókapcsolat megszakadt, a pilóta a hívásokra nem válaszolt. Bartkov pilóta jelentése nyomán, aki éppen akkor szállt föl, s látta a robbanást, sikerült pontosítani a lezuhanás idejét: 22.56. A repülőgép 1200 km/óra sebességgel s közel 90 fokos szögben ütközött a földnek (a gép összes repült ideje 106 óra 55 perc, a pilótáé 73 óra a típuson). A katasztrófa okát nem sikerült megállapítani. Az egyik szemtanú elmondta, hogy a gép 1963. augusztus 23-án esett le. Aznap született a fia, így tudja pontosan, mert éjjel pont azon a környéken jött motorral a kunhegyesi szülőotthonból. Egy másik kunmadarasi lakos elmondta, hogy a lezuhanás helyén laza volt a talaj és magas a talajvíz, így a krátert körülvették nagy faoszlopokkal, s próbálták a vizet kiszivattyúzni, a homokot visszatartani, de nem sikerült. Végül betemették, s betonnal lefedték a helyét, ez a mai napon is látható. Ez lehet a magyarázata, hogy sohasem sikerült az eset okát megállapítani. A gép egy apró alkatrésze a berekfürdői múzeumban van.
6.
Esemény fajtája: katasztrófa
Időpont: 1965. augusztus 10. (helyszín: Nagyiván/Nádudvar bombázó lőtér mellett, Tiszafüred-Kócsújfalu határában, az ún. Piroska-majornál)
Alakulat: 1. gárda vadászbombázó-ezred vagy 315. önálló taktikai felderítőszázad (települési hely: Kunmadaras)
Repülőgéptípus: MiG-15UTI?
Esemény leírása: A gépből a pilóták a lőtéren végrehajtott lövészet után, Nagyiván mellett katapultáltak, a gép azonban nem robbant föl, hanem csúszott, pattogott a földön. A csúszó gép szárnya beleakadt egy gémeskút szárába, s befordult a Piroska-major egyik hodályába. Az ott dolgozó juhász egyből meghalt, felesége égési sérüléseket szenvedett.
7.
Esemény fajtája: katasztrófa
Időpont: 1978. december 8., 16.42 (helyszín: Kalocsa, repülőtér távoli irányadó, a repülőtértől északra)
Alakulat: 396. önálló gárda harci és szállító helikopterezred (települési hely: Kalocsa)
Repülőgéptípus: két Mi-6
Személyzetek: Malinovszkij; Grigorjev, Jurij Alekszandrovics (százados); Matjusonok; Olejnyik; Avramenko; Petrov; Boblikov; a többiek neve nem ismert.
Temetési hely: Szovjetunió
Esemény leírása: Két helikopter eltérő zónákban, 1200 méteres magasságon dolgozott. Az irányadóhoz 3 perces intervallummal kellett volna érkezniük, de az egyik személyzet, mivel feladatát befejezte, pont három perccel korábban ért oda, s összeütközött a másik, szabályosan ott lévő géppel. A fedélzeten lévő tizenkét ember életét vesztette.
8.
Esemény fajtája: baleset
Időpont: 1984. április 2. (helyszín: Nagyiván/Nádudvar, bombázó lőtér és Nagyhegyes)
Alakulat (települési hely): 727. gárda bombázóezred (Debrecen)
Repülőgéptípus: Szu-24 (oldalszám: fehér 23, gyári szám: 2315323)
Személyzet neve: Lazebnij, Valerij (ezredes, ezredparancsnok); Piminovij (ezredes, ellenőrző)
Esemény leírása: Ellenőrző repülés során, bombavetés közben a túl kis magasság miatt a visszacsapódó repeszek megsértették a gép hajtóművét, melyben tűz ütött ki. A személyzet Nagyhegyes mellett katapultált, a gép az Áfor gázpalacktelepétől mintegy 150 méterre zuhant le. Az ezredparancsnokot az eset után rövid úton áthelyezték. A gép darabjai a MÉH-telepre, onnan pedig a berekfürdői múzeumba kerültek.
9.
Esemény fajtája: baleset
Időpont: 1984. július 2. (helyszín: Hajmáskér, összfegyvernemi lőtér, Ajka)
Alakulat: 727. gárda bombázóezred (települési hely: Debrecen)
Repülőgéptípus: két Szu-24
Személyzet neve: Jurkov (?); Kirejev, Leonyid (alezredes, ezredparancsnok-helyettes)?
Esemény leírása: A hajmáskéri lőtéren BetAB-500SP betonromboló bombával való bombavetés előtt Jurkov gépe 200 méteres magasságon tévedésből ráfordult Kirejev gépére. Jurkovék azonnal katapultáltak, de Kirejevék még Ajkáig eljutottak, ahol ők is ugrottak. A mentésükre érkezett szentkirályszabadjai magyar Mi-8-ast elküldték a helyszínről, mert meg kellett várniuk a szovjet kutató-mentő csapatot. Hamarosan egy szovjet An-2-es és egy Mi-8-as repült át a szentkirályszabadjai repülőtér fölött, Tökölről a helyszínre tartva.
10.
Esemény fajtája: baleset
Időpont: 1986. május 6. (helyszín: Kiskunlacháza és Áporka)
Alakulat: 14. gárda vadászbombázó-ezred (települési hely: Kiskunlacháza)
Repülőgéptípus: MiG-23UB (gyári száma: 0390312742)
Személyzet neve: Pronyin, V. V. (alezredes, ezredparancsnok)
Esemény leírása: A gépen felszállás közben leállt a hajtómű, így a parancsnok katapultált. A pilóta nélküli gép nem robbant föl, hanem pattogott a földön, átpattant az 51-es út fölött, egyenesen Áporka felé. Egy darabja (orr-rész) az áporkai templomkertbe esett, míg a másik, nagyobb darab lekaszálta az iskola egy részét (történetesen pont az orosz nyelvi labort!), illetve számos galambot megölt, egy melegházat letarolt. Az eset előtt a tanárok hazaengedték a gyerekeket, félórával korábban, mint kellett volna, mert aznap az igazgató Budapesten volt gyűlésen. Ha ez a véletlen nincs, akkor az esemény fajtája nagy valószínűség szerint nem baleset, hanem katasztrófa lenne. Az esemény után a település főutcáját hermetikusan lezárták, a templomkerten még másnap is szedegették a gépágyúlőszereket.
11.
Esemény fajtája: földi esemény
Időpont: 1986. július 28. (helyszín: Kunmadaras repülőtér 1. töltőzónája)
Alakulat: 1. gárda vadászbombázó-ezred (települési hely: Kunmadaras)
Repülőgéptípus: két Szu-17M2 (oldalszámok: piros 05 és 12)
Személyzet neve (rendfokozat, beosztás): Belenyin, Pavel (alezredes, 1. század századparancsnoka); Ljadov, Valerij (főhadnagy)
Esemény leírása: Smarjev főhadnagy, fegyverzeti technikus tévedésből oldotta a gépre függesztett egyik P-50S gyakorlóbombát, s az abból kivágódó tűzcsóva a töltőcsőnek csapódott, ettől a gép is belobbant. A mellette álló gépet próbálták elhúzni, de nem sikerült, arra is átterjedt a nagy szélben a tűz. Az oltáshoz a repülőtéri tűzoltók mellett a karcagi tűzoltóságot is riasztották. A zóna betonján mind a mai napig (2012!) látható a két sötét folt azon a helyen, ahol elégtek a gépek.
