Archívum - 2020. december
Nősülni is tudni kell
Kővári László
A felfegyverzett, pilóta nélküli repülőgépek nem számítanak újdonságnak, hiszen az amerikai MQ-1 Predator már lassan el is tűnik az azt egykoron használó légierők arzenáljából. Az utódtípusok egyre nagyobb mértékű alkalmazása mindennapossá vált, ezek a hagyományos harci repülőgépekhez képest sokkal olcsóbban és hasonló hatékonyággal képesek precíziós csapásmérésre.
Típustestvérek
Kővári László
A továbbfejlesztett Gripenre eddig egy külföldi igény mutatkozott, Brazíliában nyertek el 36 darabos megrendelést. A feltételek között volt, hogy a svédeknek vállalniuk kell a helyi gyártás feltételeinek biztosítását. A 4,8 milliárd dollár értékű szerződés 2014-ben jött létre, de tartalmaz egy további plusz tényezőt is. Amíg a svéd légierőnek nincs szüksége az új Gripen kétüléses kiképző verziójára, addig brazil kérésre meg kell alkotni a JAS-39F változatot. Tovább »
Vendégségben
Alex van Noije és Joris van Boven
Napjaink hadviselésében fontos szerepet játszanak a légvédelem elleni harceszközök. Az ilyen komplex műveleteket végző személyzetek kiképzésére sok esetben nemzetközi környezetben kerül sor.
Eladósorban
Trautmann Balázs
Amikor a katonai repülés után érdeklődők már azt hinnék, hogy az osztrák Eurofighter-ügyből nem lehet többet kihozni, akkor csap le a valóság. Nem lézerbombával, de majdnem olyan ütős hírrel: Indonézia lehet a sokat emlegetett vadászbombázók új hazája.
Hét tenger kandúrja
Kárpáti Endre
Az F-14-es kifejlesztése mai szemmel nézve határozottan zökkenőmentesen ment, bár a történetben több csavar is volt, mielőtt az első alkatrész legyártásához fogtak volna.
Tűzkeresztség
Obuch László
A Sidra-öböl Líbia északi részét határolja. A nemzetközi törvények szerint a partoktól 12 mérföld távolságtól nemzetközi felségvíznek kell tekinteni a tengerek és óceánok területét. Az észak-afrikai ország vezetése azonban másképp vélekedett erről a kérdésről. Tovább »
Harcos perzsamacskák
Polgár Tamás
Irán teljhatalmú uralkodója, Reza Pahlavi sahanshah (királyok királya) 1972-ben az Egyesült Államokba utazott. A Pentagonban tett látogatása, majd egy rögtönzött légi bemutató során megismerkedett a vadonatúj F-14 Tomcat vadászrepülőgép képességeivel. Néhány nap múlva elégedetten távozott: az amerikai kormány és a kongresszus egyaránt hozzájárulását adta, hogy a sah országa megvásárolhassa az addig valaha épített legmodernebb harci repülőgéptípust. Így kezdődött az iráni Tomcatek kalandos története.
Halálfejesek
Kővári László
A Dunántúlon, Kaposvár közelében lévő egykori jelentős légi bázis neve ma már szinte ismeretlen a fiatal olvasók körében, pedig annak idején a légierőnk egyik legfontosabb és leginkább ütőképes „első lépcsős” alakulata üzemelt itt. A taszári ezrednél nem csak a MiG-21-esek repültek, hanem az egyetlen csapásmérő Szu-22-es századunk is.
Születésnapra
Obuch László
A Grumman Corporation által gyártott F-14-esnek 1974 és 2006 között négy változata szolgált az Egyesült Államok Haditengerészetében vadászgép, valamint flottavédelmi elfogó és taktikai felderítő feladatkörben. Az 50. évforduló alkalmából kicsiben és nagyban szeretném bemutatni az A és a D típusváltozatot.
Országjárás
Joris van Boven és Alex van Noije
A nagy értékű, drágán üzemeltethető katonai eszközök esetében gyakran kedvező opciót jelent a közös flotta beszerzése és fenntartása. A szállító repülőgépek esetében számos pozitív példa akad erre.
Sztálin öklei
Trautmann Balázs
A Szovjet Légierő második világháborús szerepe számunkra is jól ismert, hiszen a keleti front hazánkon is átsöpört. A Pumák Messzerei is gyakran akaszkodtak össze a szovjet vadászokkal, csatarepülőkkel. De mi volt a helyzet a bombázógépek terén?
A versenyfutás eredménye
Sáry Zoltán
Bár a szovjet MiG-15 megjelenése annakidején szinte sokkolta a nyugati országokat, a hasonló kialakítású típusok már sikerrel nézhettek szembe vele. Mivel a kétpólusú világban haditechnikai szempontból továbbra is versenyfutás zajlott, hamarosan szükség volt egy továbbfejlesztett konstrukcióra.
JUSTICE FOR HUNGARY
Varga Csaba Béla
Két tapasztalt első világháborús hajózó, Endresz György és Magyar Sándor kilencven évvel ezelőtt fel akarta hívni a repülési rekordok lázában égő nagyvilág figyelmét arra, hogy milyen igazságtalanságok érték hazánkat a trianoni békeszerződés következtében. Vakmerő útjuk során sikerült megdönteni az óceánrepülők távolsági, gyorsasági és átlagsebességi rekordját is.
Velünk élő múlt
Magó Károly
Ezzel a címmel számolt be a Magyar Szárnyak az 1942. szeptember 2-án lezajlott légi harcról. A propaganda a hátország megnyerését szolgálta a háborús feladatokhoz, s erről az összecsapásról jó néhány itthoni újság közölt cikket. Természetesen a nyelvezet és a tartalom a magyar hősiesség méltatására szolgált, ám a pilótákkal készített interjúk elég részletesen leírják a harc eseményeit, így több mint hét évtized távlatából is fontos dokumentumok a kutatók számára.
