Archívum - 2021. június
Sztárcsinálók
Kárpáti Endre
A vietnámi háború számos fontos tanulsággal szolgált, melyek alapján az Egyesült Államok Légierejénél is felülvizsgálták az 1966-ban kiírt FX (Fighter Experimental, kísérleti vadászgép) tendert. Eredetileg egy 27 tonnás, 3 machos nehézvadászra tartottak igényt, de a MiG–21-esek és Phantomok közötti összecsapások nyomán az új követelményben már csak 20 tonnás felszállósúly, valamint a hangsebesség két és félszerese szerepelt – viszont sokkal jobb manőverezőképességgel. Ebből lett végül az F–15-ös, amely első szériapéldányait 1974 végén adták át. Ugyanakkor ráébredtek, hogy szükség van egy sokkal könnyebb és olcsóbb, tíz tonna körüli vadászbombázóra is, amelyet elsősorban csapásmérő feladatokra szántak, így légi harcra csak a beépített gépágyúját és infravörös vezérlésű, rövid hatótávolságú rakétáit tudja használni – kitűnő fordulékonyság mellett. Ezt a tendert végül a General Dynamics konstrukciója nyerte meg, a Northrop P–530 Cobra előtt. Az F–16-os 1978-ban került gyártásba, az utóbbi konstrukció továbbfejlesztése pedig 1979-től szolgálta a tengerészeket, F/A–18-as jelzéssel.
Szigorúan ellenőrzött repülőterek
Kővári László
A világrendszerek vetélkedésében fontos szerep jutott a haditechnikának. Különösen vonatkozott ez a légierőkre, hiszen ez a haderőnem a lehetőségeinél fogva fontos és hatásos eszköze a nagyhatalmi érdekérvényesítésnek. A technikai fejlődés leginkább ezen a területen mérhető fel, a legújabb eredmények szinte azonnal megjelennek a harci repülőgépek fedélzetén, ami a nyugati és keleti technikára egyaránt jellemző volt.
Fulcrum arzenál
Kővári László
Egy új repülőgéptípus fejlesztése párhuzamosan több szálon folyik. A sárkányszerkezet, a hajtómű és az elektronika mellett a hetvenes évek közepén megkezdődött a következő generáció fegyverzeti koncepciójának kidolgozása is. Természetesen ezen a területen szintén nagyságrendi mértékű előrelépést vártak el, amit megalapozott az előző típusok rendszeresítése óta tapasztalt fejlődés a technika és a gyártástechnológia terén.
Az első megrendelő: India
Varga Csaba Béla
Első Szuperszonikusak, Fekete Íjászok és Szigonyosok: Indiában ezt a három elit vadászrepülő-századot szerelték fel először MiG–29-esekkel. Hazájuk immár több mint fél évszázada a Szovjetunióból, illetve annak utódállamaiból szerzi be a haditechnika jelentős részét. Bár ismét szóba került korszerűbb nyugati gépek megvásárlása, mégis elképzelhető, hogy a MiG–29 a nagyvilágban éppen Indiában fog a legtovább aktív hadrendben állni.
Gorbacsov sakkjátszmája
Trautmann Balázs
Glasznoszty – két hajtóművel. Ma egyenesen elképzelhetetlen, hogy az orosz űr- és légierő egyik élvonalbeli vadászgépének kormányához engednének repülés közben egy amerikai hírszerzőt, civil pilótát, ráadásul Moszkvától egy ugrásnyira. Régen persze minden jobb volt…
A flotta szárnyai
Sáry Zoltán
A szovjet MiG–29 eredetileg frontvadász szerepkörre készült, azon belül is elsősorban a légi fölény kivívásának és fenntartásának érdekében. A kiváló manőverezőképességű konstrukció később a tengerek felett is megjelent.
Kiárusított titkok
Polgár Tamás
Míg a koreai és a vietnami háború idején még félelmetes híre volt a szovjet vadászgépeknek és légvédelmi rakétáknak, a nyolcvanas évekre az amerikai harci repülőgépeket kezdte egyre inkább körüllengeni a legyőzhetetlenség mítosza. A laikusok rajongása nem tűnt megalapozatlannak, és nem is csak a korabeli akciófilmek, videojátékok, s persze a keleti és nyugati blokk életszínvonala közötti látványos különbség táplálta. Bár a Szovjetunióval való közvetlen összecsapás szerencsére elmaradt, az amerikai típusok csakugyan elképesztő könnyedséggel győzték le ellenfeleiket földön és égen Irántól Líbiáig, Szíriától az Öbölháborúig. Tovább »
A K–36D dicsérete
Trautmann Balázs
A repülés, de különösen annak katonai ága veszélyes üzem, s ezt a szakértők mellett a téma iránt érdeklődők is pontosan tudják. Nem mentesek a kockázatoktól a légi bemutatók sem: bizony, a legendás „huszonkilencesek” is szolgáltak már remek képanyagokkal a másnapi újságok címlapjaihoz. Nem is egyszer…
Szemtől szembe
Obuch László
Etiópia és Eritrea Afrika szarván található két szomszédos ország, amelyek évtizedek óta különböző területi viták miatt katonai összetűzésekbe keveredtek egymással. Ezek a konfliktusok a legtöbb esetben néhány hét alatt véget értek, 1998 és 2000 között azonban komolyabb harcok alakultak ki a határaik mentén. Ennek a háborúnak a különlegességét a légi ütközetek jelentették, ugyanis mind a két légierő negyedik generációs orosz repülőtechnikával rendelkezett.
Ég a géped! Katapultálj!
Galambos Sándor
Tizenkét évig repülte a MiG–29-eseket Szabó „Topi” Zoltán. Tizenkilenc évesen már sugárhajtású gépet vezetett, a mai napig több mint 3000 repült órával rendelkezik, azaz négy hónapot töltött a levegőben. A világ egyik legrangosabb airshow-ján 2003-ban, az angliai Fairfordban bemutatott programjával az abszolút kategória győztese lett. Katonai hajózó pályafutását két év múlva a kecskeméti légi bázis közelében, hajtóműhiba miatt végrehajtott katapultálása befolyásolta, de a repüléstől a mai napig nem tud elszakadni.
Topi utolsó gépe
Obuch László
Úgy gondolom, hogy talán az egyik legszebb szovjet vadászrepülőgép már régen megérdemelt volna egy igazán nívós makett-kiadást 1/72 méretben. Azonban alig néhány éve kerültek csak a boltokba a Trumpeter és a Zvezda készletei, amelyek megfelelő minőségben próbálják megjeleníteni a kéthajtóműves gép különböző változatait. Ezúttal a kínai cég termékét szeretném bemutatni az olvasóknak.
Éjszakai árnyak
Kiss Roland
A háború első két évében a RAF és a Luftwaffe is új problémákkal szembesült, a gyakorlat nem egészen azt hozta, mint amit a háború előtt vártak. A több hónapnyi tapasztalatot összegezve mindkét fél felkészült az egyre inkább eszkalálódó éjszakai bombázások kivitelezésére és visszaverésére.
Velünk élő múlt
Magó Károly
A magyar vadászpilótákat főleg földi harctámogatásra vetették be, így nem volt lehetőségük légi harcra. Tavasszal változott a helyzet és végre folytatódhatott a győzelmi sorozat is.
