Archívum - 2026. március
Csoda helyett jövőépítés
Trautmann Balázs
Továbbra sincs könnyű helyzetben az ukrán légierő és légvédelem. A küzdelem folyamatos, az erőforrások korlátozottak, az ígéretek távoliak. Az ország ugyanakkor már a tűzszünet utáni időkre is készül: egy új, harcedzett, nyugati technikával átfegyverzett jövőképért dolgoznak. Tovább »
Helyzetjelentés
Trautmann Balázs
Nem egyszerű a helyzete a moszkvai vezetésnek, ha az orosz űr- és légierő napi műveleteit, illetve a régóta esedékes generációváltását kívánja megoldani. A felemás, de a fejlesztéseket, gyártást mindenképp drágító, nyugati szankciók mellett számolnia kell a fegyverpiaci pozícióinak feladásával is. Tovább »
Bújócska életre-halálra
Sáry Zoltán
A hidegháború idején a két szuperhatalom, illetve köréjük tömörülő szövetségeseik hatalmas összegeket költöttek a hadiflották fejlesztésére. A tengeralattjárók jelentették az egyik prioritást, ezért ellenük speciális repülő eszközökre is szükség volt.
Könnyűsúlyú mindenes
Sáry Zoltán
A harci gépek árnyékában folyamatosan olyan típusokra is szükség volt, melyek a pilóták utánpótlását biztosíthatták. Az 1950-es években bevezetett sugárhajtású generáció hosszú évtizedeken át szolgált. Természetesen a franciák is készítettek ilyen gépet.
Bázis útikalauz
Horváth Viktor
Manchingban 13 ezren laknak, a település Münchentől 65 km-re északra, Ingolstadttól 10 km-re délkeletre fekszik, Felső-Bajorországban. Utóbbi város közelsége meghatározó, ez az oka például annak, hogy a légikikötőből rendszeresen indulnak járatok többek között Győrbe is, ami nem meglepő, hiszen Ingolstadt az Audi központja. A repülőtér azonban kettős felhasználású, és az utóbbi öt és fél évtizedben mind a Luftwaffe, mind az Airbus (korábban DASA) legfontosabb fejlesztőközpontjává nőtte ki magát.
Generációs ugrás
Gian Carlo Vecchi és Sergio Lanna
A tavalyi év vége sem telt eseménytelenül: az olasz légierő novemberben nagyszabású nemzetközi gyakorlatot tartott. Az Apulian légi bázisra több mint 50 gép érkezett.
Szárnypróbálgatások
Kárpáti Endre
A repülés történetében számos testvérpárnak sikerült közösen kiemelkedőt alkotnia, a legismertebbek közülük talán a Wright-fivérek. Néhány évtizeddel később a Horten család is valami egészen elképesztőt alkotott: Németország csupaszárny, sugárhajtóműves bombázóprototípusát.
Nevük áruvédjegy
Horváth Viktor
Az 1912-től 1920-ig működő vállalat a Camellel örökre beírta magát a történelembe. Mindamellett, hogy több, mint 18 000 repülőgéppel erősítette az antant légierejét, a Tevével halhatatlanná vált. A „púpos” a Bristol F.2B és a Royal Aircraft Factory S.E.5a mellett brit első vonalbeli vadászgépek triumvirátusának képviselője volt, és olyan sikereket értek el vele a front felett, hogy a SPAD mellett ettől a típustól retteghettek leginkább a német pilóták.
Irány a vörös bolygó!
Vincze Miklós
A nyolcvanas évek végén és a kilencvenesek elején kihirdetett, nagyszabású amerikai Mars-tervek a nagy vetélytárs, a Szovjetunió felbomlásával gyorsan a süllyesztőbe kerültek, a gazdasági válság sújtotta Oroszország űrprogramjának vezetői pedig végképp nem gondolhattak arra, hogy emberes bolygóközi terveket dédelgessenek. Ám a kilencvenes és kétezres évek elhozták a kereskedelmi űrhajózás korszakának hajnalát, s ezzel a magánvállalkozások által gründolt Mars-repülések lehetőségét. Mára már egyértelművé vált: a techmilliárdosok magántőkéje nélkül aligha válhat az emberiség (Elon Musk szavaival élve) „multiplanetáris fajjá”, de ha a pénzemberek lelkesedése kitart, a 2030-as években talán valóban emberi lábnyomok jelenhetnek meg a Marson.
Száz év pihenő
Obuch László
A Bristol Scout együléses, forgómotoros repülőgép volt, amelyet eredetileg gyorsasági versenyekre terveztek. A korszak hasonló kétfedelűit kezdetben felderítőként használták az első nagy háborúban. A típust hamar felfegyverezték, de a brit szolgálatban az 1920-as évek elejéig továbbra is felderítőként tartották számon. A Scout nevéhez fűződik az első hajóról történő repülőgép felszállás, a HMS Vindex fedélzetéről.
A világbajnok
Varga Csaba Béla
1943 kora tavasza igencsak próbára tette az ekkor még csak egy lelkes zöldfülűnek számító Erich Hartmannt. A 52-es vadászrepülő ezred parancsnoka a híres Walter Krupinskit, vagyis „Punski grófot” bízta meg azzal, hogy a helyére tegye a túl magabiztos fiatalembert. Krupinski adta Erichnek a később legendássá váló becenevét, a Bubit.
Évtizedes lemaradás
Magó Károly
A mérnököknek nem sikerült magyar fejlesztésű és gyártású vadászgépet tervezni. Végül a Me 109-es licencének megvásárlásával, majd a sorozatgyártás beindulásával a hazai ipar képes volt olyan modern vadászrepülőgép előállítására, ami - a Re.2000-essel ellenétben - nem igényelt magyar átalakítást vagy fejlesztést.
